[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Michael Nyman

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Nyman
Michael Nyman 2010-ben
Michael Nyman 2010-ben
Életrajzi adatok
Születési névMichael Nyman
Született1944. március 23. (80 éves)
London, Anglia, Egyesült Királyság
Származás Anglia
Iskolái
Pályafutás
Műfajokfilmzene
Aktív évek1967 - napjainkig
Hangszerzongora
Díjak
  • a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka
  • AACTA Award for Best Original Music Score (Zongoralecke, 1993)
  • Lucie Award (2010)
  • honorary degree of the University of Leeds
  • doctor honoris causa of the University of Warwick
Tevékenységzeneszerző
KiadókMN Records
Michael Nyman aláírása
Michael Nyman aláírása
Michael Nyman weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Nyman témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Michael Laurence Nyman[1] (London, Anglia 1944. március 23. –) angol zeneszerző.

Életrajza

[szerkesztés]

Michael Nyman a Királyi Zeneakadémián folytatott zongora-, és zenetörténeti tanulmányokat, de a zeneakadémián töltött diákévek után (1964), elutasítva a kortárs atonális zenét, rövid időre felhagyott a zeneszerzői tevékenységgel és inkább zenetudománnyal, a klasszikusok tanulmányozásával, zeneelméleti művek írásával és romániai népzenegyűjtéssel foglalkozott.

1968-ban Cornelius Cardew The Great Digest című munkájáról írt kritikában használta először a minimalizmus fogalmát egy új zenei irányzatként, amelynek legjelentősebb képviselője Steve Reich és Philip Glass lett.

Steve Reich Come Out című szerzeménye hatására ő is visszatért a zeneszerzéshez: 1968-ban librettót írt Harrison Birtwistle Down by the Greenwood Side című darabjához, majd Birtwistle kérésére 18. századi velencei dalokat írt át Carlo Goldoni Il Campiello című, 1756-ban szerzett színpadi produkciójának feldolgozásához. A színházi produkció alkalmával született meg 1976-ban a Campiello Band – „a leghangosabb, elektromos erősítés nélküli utcai zenekar”, amely részben régi hangszereken, mint a schalmei, részben pedig modern hangszereken, mint a szaxofon, játszott. Nyman célja az volt, hogy elektromos erősítés nélkül a lehető leghangosabban zenéljenek. A zenésztársulat Goldoni-bemutató sikere után – klasszikus művek modern adaptálására szövetkezve – együtt maradt, az együttes felvette az alapító nevét és Michael Nyman Band néven a mai napig aktívan zenél.

Nyman elsősorban filmzeneszerzőként vált híressé: legnagyobb sikereit Peter Greenaway filmjeihez, valamint Jane Campion Zongoralecke című filmjéhez írt zenéjével érte el.

Nyman 1974-ben kiadott egy könyvet az experimentális zenéről (Experimental Music: Cage and Beyond[2]), amelyben John Cage kortárs zenére tett hatását elemzi.

Nyman tagja volt a híres-hírhedt Portsmouth Sinfonia társulatnak, amely elsősorban rock- és popklasszikusokra írt variációkat (pl. Bridge over Troubled Water). Később alapított egy hasonló zenekart Foster's Social Orchestra néven, amely Stephen Foster zenéjére alapozta tevékenységét.

2005-ben saját lemezkiadót hozott létre (MN Records), hogy zenéit más kiadóktól függetlenül jelentethesse meg.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1963 - Introduction and Allegro Concertato for Wind Quartet
  • 1963 - Divertimento for Flute, Oboe and Clarinet
  • 1965 - Canzona for Flute
  • 1974 - Bell Set No. 1
  • 1976 - 1-100
  • 1976 - (First) Waltz in D
  • 1976 - (Second) Waltz in F
  • 1977 - In Re Don Giovanni
  • 1978 - The Otherwise Very Beautiful Blue Danube Waltz
  • 1979 - "The Masterwork" Award Winning Fish-Knife
  • 1980 - A Neat Slice of Time
  • 1981 - Think Slow, Act Fast
  • 1981 - Five Orchestral Pieces for Opus willi (Anton Webern Five Orchestral Pieces, Op. 10 műve alapján)
  • 1981 - M-Work (band)
  • 1981 - 2 Violins
  • 1982 - Four Saxes (Real Slow Drag)
  • 1983 - A Handsome, Smooth, Sweet, Smart, Clear Stroke: Or Else Play Not At All
  • 1983 - Time's Up
  • 1983 - I'll Stake My Cremona to a Jew's Trump
  • 1983 - Love is Certainly, at Least Alphabetically Speaking
  • 1984 - The Abbess of Andouillets
  • 1985 - Nose-List Song
  • 1985 - Lucinda Childs Play
  • 1985 - String Quartet No. 1
  • 1986 - Taking a Line for a Second Walk
  • 1986 - The Man Who Mistook His Wife for a Hat
  • 1986 - And Do They Do/Zoo Caprices

Könyve magyarul

[szerkesztés]
  • Experimentális zene. Cage és utókora; ford. Pintér Tibor; Magyar Műhely, Bp.. 2005 (Szünetjel könyvek)

Filmekhez, TV-játékokhoz és videójátékokhoz írt zenék

[szerkesztés]
  • Tree (1966)
  • 5 Postcards from Capital Cities (1967) – Öt képeslap fővárosokból
  • Goole by Numbers (1976)
  • Keep It Up Downstairs (1976)
  • Tom Phillips (artist)|Tom Phillips (1977)
  • A Walk Through H: The Reincarnation of an Ornithologist (1978) – Séta a H-n keresztül
  • Vertical Features Remake (1978) – Függőleges tárgyak rekonstrukciója
  • 1-100 (1978)
  • The Falls (1980) – Zuhanás
  • Act of God (1980)
  • Terence Conran (1981)
  • The Draughtsman's Contract (1982) – A rajzoló szerződése
  • Brimstone and Treacle|Brimstone & Treacle (1982) (Stinggel együtt)
  • Nelly's Version (1983)
  • The Coastline (1983)
  • Making a Splash (1984)
  • The Cold Room (1984)
  • Fairly Secret Army (1984)
  • A Zed & Two Noughts (1985) – ZOO
  • The Kiss (1985)
  • Inside Rooms: 26 Bathrooms, London & Oxfordshire, 1985 (1985) – 26 fürdőszoba
  • L'Ange frénétique (1985)
  • Ballet mécanique (1986 score; 1921 film)
  • Tristram Shandy (opera) I'll Stake My Cremona to a Jew's Trump (1986)
  • The Disputation (1986)
  • Le Miraculé (1987)
  • The Man Who Mistook His Wife for a Hat (1987)
  • Fear of Drowning (film)|Fear of Drowning(1988)
  • Death in the Seine (1988)
  • Drowning by Numbers (1988) – Számokba fojtva
  • Out of the Ruins (1989)
  • Hubert Bals Handshake (1989)
  • Monsieur Hire (1989)
  • The Cook, the Thief, His Wife & Her Lover (1989) – A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője
  • La Sept (1989)
  • Men of Steel (1990)
  • Les Enfants volants (1990)
  • The Hairdresser's Husband (1990) – A fodrásznő férje
  • Ich war ein glücklicher Mensch (1991)
  • Prospero's Books (1991) – Prospero könyvei
  • Not Mozart: Letters, Riddles and Writs (1991)
  • The Fall of Icarus (1992)
  • The Final Score (1992)
  • The Piano (1993) – Zongoralecke
  • Mesmer (1994) – Mesmer
  • À la folie (1994) – Hat nap, hat éjszaka eszeveszetten
  • Anne No Nikki (Japanese anime adaption of The Diary of Anne Frank) (1995)
  • Carrington (1995) – Carrington. A festőnő szerelmei
  • The Ogre (1996) – A rémkirály
  • Enemy Zero (1996)
  • Anzar (1997)
  • Gattaca (1997) – Gattaca
  • Titch (1998) – Titch
  • Practical Magic (1998)
  • Ravenous (1999) (Damon Albarnnal együtt) – Farkaséhség
  • Wonderland (1999) – Csodaország
  • Nabbie's Love (1999) – Nabbie szerelme
  • The End of the Affair (1999) – Egy kapcsolat vége
  • Act Without Words I (2000)
  • The Claim (2000) – Aranybánya
  • Man with a Movie Camera (1929 film; 2001 score)
  • Subterrain (2001)
  • Haute fidélité (2001)
  • 24 Heures de la vie d'une femme (2001) – 24 óra egy asszony életéből
  • The Actors (2003) – A nagy alakítás
  • Nathalie... (2003) – Nathalie
  • Luminal (2004)
  • The Libertine (2004) – Rochester grófja – Pokoli kéj
  • Jestem (2005) – Vagyok
  • A Cock and Bull Story (2006) – Bikatöke
  • Teresa, el cuerpo de Cristo (2007)
  • Never Forever (2007)
  • Man on Wire (2008)
  • Genova (2008) – Genova

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The London Gazette (angol nyelven), 2008. június 14. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  2. ↑ Michael Nyman: Experimentális zene - Cage és utókora ISBN 9637596496

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Michael Nyman
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Nyman témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Michael_Nyman&oldid=27349937”