Mesostigmatophyceae
Mesostigmatophyceae | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Típusfaj | ||||||||
Mesostigma viride Lauterborn 1894[2] |
A Mesostigmatophyceae édesvízi bazális Streptophyta-osztály.[3][4][5] Szűken értelmezve egyetlen nemzetsége a Mesostigma,[2] melyet az AlgaeBase a Charophytába helyez.[6] A Chlorokybus és Spirotaenia nemzetségeket is tartalmazhatja,[7][8][9][10][11][12] vagy testvércsoportjuk is lehet, ahol a Chlorokybus önálló osztályt kap Chlorokybophyceae néven,[13] ez esetben annak testvércsoportja.[14] Tágan értelmezve a többi zöldmoszat vagy a Streptophyta testvércsoportja is lehet,[15][16][17] azonban tekintik úgy is, hogy magának a Streptophytának bazális kládja.[18]
Történet
[szerkesztés]Lauterborn 1894-ben a Mesostigma viride, Korshikov 1938-ban a Mesostigma grande fajt írta le, azonban utóbbi nem megerősített.[19] A Mesostigmatophyceaet Marin és Melkonian hozták létre 1999-ben.[1]
Eredetileg a Volvocalesbe sorolták a Mesostigmát,[20] később azonban a Charophyta csoportba sorolták.[21]
Morfológia
[szerkesztés]A Mesostigma aszimmetrikus alakú egysejtű ostorosokból áll 3 pikkelyréteggel, 2 ostorral, sejtfal nélkül[22] vagy sejtfallal. Üregből eredő ostorain nincs masztigonéma, viszont ostorperoxiszóma található. Pikkelyei a sejtfalat és az ostorokat fedik.[1]
Egy proximális alapi hengere van, viszont nincs tranzíciós hélixe vagy egyértelműen látható transzverzális lemeze, de 4 longitudinális szakasz alapján lehet transzverzális lemeze.[21] Proximális csillagszerkezetét elveszthette, de a Chlamydomonashoz és a Pyramimonas obovatához hasonló gyengén festhető átmeneti lemeze lehet disztális csillagszerkezete alatt, mely kalapszerűnek tűnhet.[21]
Élőhely
[szerkesztés]Édesvízi vagy szárazföldi, brakk- vagy sós vízben nem él.[23]
Genetika
[szerkesztés]Az algákra jellemző DCL és AGO génekkel rendelkezik. A DCL1 nem található meg benne, az a Klebsormidiophyceae és a többi Streptophyta-taxon közös ősében jelent meg, vagyis a Mesostigmatophyceae kialakulása után. A két csoport átmenete a Streptophyta többsejtűségének kifejlődésével jellemezhető.[18] A növényi típusú Dicer- és AGO-homológok fejlődése feltehetően az algák vízen kívüli környezethez való adaptációjának első lépése lehet.[18]
A Chlorokybophyceae az auxinbiológia terén a Mesostigmatophyceae kládtól abban tér el, hogy rendelkezik PIL transzportfehérjével, ami nem található meg a Mesostigmatophyceaeben.[14]
GH3-homológja,[14] a fényhasznosítást és -védelmet lehetővé tevő klorofill a/b-antennája és LHCB5 (CP26) fehérjéje[24] és glikolát-oxidáza[1] és a zöld színtestű növények közös ősére és a valódi zöldmoszatokra jellemző YCF1-homológja (Cte-YCF1) van.[25] Kevés xiloglükanázt (XyG) expresszál.[26]
Nem ismert, hogy szaporodik-e ivarosan.[1]
Filogenetika
[szerkesztés]Magi gének összehasonlítása alapján monofiletikus csoport, azonban egyes tanulmányok nem tudták ezt igazolni.[27]
Legszűkebben értelmezve (sensu strictissimo) csak a Mesostigma nemzetséget tartalmazza,[2] ennél tágabb értelmezésben (sensu stricto) jelentheti a Mesostigma és a Spirotaenia csoportját[23] vagy legtágabban értelmezve (sensu lato) a Mesostigma, a Spirotaenia és a Chlorokybus kládját.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b c Guiry MD, Guiry GM: Class: Mesostigmatophyceae taxonomy browser. AlgaeBase version 4.2 World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway, 2007. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)
- ↑ Leliaert, Frederik (2011). „Into the deep: New discoveries at the base of the green plant phylogeny”. BioEssays 33 (9), 683–692. o. DOI:10.1002/bies.201100035. ISSN 0265-9247. PMID 21744372.
- ↑ Sánchez-Baracaldo, Patricia (2017. szeptember 12.). „Early photosynthetic eukaryotes inhabited low-salinity habitats”. Proceedings of the National Academy of Sciences 114 (37), E7737–E7745. o. DOI:10.1073/pnas.1620089114. PMID 28808007. PMC 5603991.
- ↑ Genomic Insights Into the Biology of Algae, 73. o.
- ↑ Guiry, M. D.. „Mesostigmatophyceae”, Kiadó: World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway.
- ↑ a b Lemieux C, Otis C, Turmel M (2007). „A clade uniting the green algae Mesostigma viride and Chlorokybus atmophyticus represents the deepest branch of the Streptophyta in chloroplast genome-based phylogenies”. BMC Biol. 5, 2. o. DOI:10.1186/1741-7007-5-2. PMID 17222354. PMC 1781420.
- ↑ Becker, B. (2009). „Streptophyte algae and the origin of embryophytes”. Annals of Botany 103 (7), 999–1004. o. DOI:10.1093/aob/mcp044. PMID 19273476. PMC 2707909.
- ↑ Sánchez-Baracaldo, Patricia (2017. szeptember 12.). „Early photosynthetic eukaryotes inhabited low-salinity habitats”. Proceedings of the National Academy of Sciences 114 (37), E7737–E7745. o. DOI:10.1073/pnas.1620089114. PMID 28808007. PMC 5603991.
- ↑ Gitzendanner, Matthew A. (2018. november 29.). „Plastid phylogenomic analysis of green plants: A billion years of evolutionary history” (angol nyelven). American Journal of Botany 105 (3), 291–301. o. DOI:10.1002/ajb2.1048. ISSN 0002-9122. PMID 29603143.
- ↑ Turmel, Monique (2000. november 29.). „Ancestral chloroplast genome in Mesostigma viride reveals an early branch of green plant evolution” (angol nyelven). Nature 403 (6770), 649–652. o. DOI:10.1038/35001059. ISSN 1476-4687. PMID 10688199.
- ↑ Cheng, Shifeng (2019. november 14.). „Genomes of Subaerial Zygnematophyceae Provide Insights into Land Plant Evolution” (angol nyelven). Cell 179 (5), 1057–1067.e14. o. DOI:10.1016/j.cell.2019.10.019. PMID 31730849.
- ↑ Irisarri, Iker (2021). „Unexpected cryptic species among streptophyte algae most distant to land plants”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 288 (1963), 20212168. o. DOI:10.1098/rspb.2021.2168. PMID 34814752. PMC 8611356.
- ↑ a b c Carrillo-Carrasco VP, Hernandez-Garcia J, Mutte SK, Weijers D (2023. március 15.). „The birth of a giant: evolutionary insights into the origin of auxin responses in plants”. EMBO J 42 (6), e113018. o. DOI:10.15252/embj.2022113018. PMID 36786017. PMC 10015382.
- ↑ Marin B, Melkonian M (1999). „Mesostigmatophyceae, a new class of streptophyte green algae revealed by SSU rRNA sequence comparisons”. Protist 150 (4), 399–417. o. DOI:10.1016/S1434-4610(99)70041-6. PMID 10714774.
- ↑ Jeffrey D. Palmer (2004). „The plant tree of life: an overview and some points of view”. American Journal of Botany 91 (10), 1437–45. o. DOI:10.3732/ajb.91.10.1437. PMID 21652302.
- ↑ Andreas Simon (2006). „EST analysis of the scaly green flagellate Mesostigma viride (Streptophyta): Implications for the evolution of green plants (Viridiplantae)”. BMC Plant Biology 6, 2. o. DOI:10.1186/1471-2229-6-2. PMID 16476162. PMC 1413533.
- ↑ a b c Wang S, Liang H, Xu Y, Li L, Wang H, Sahu DN, Petersen M, Melkonian M, Sahu SK, Liu H (2021. március 25.). „Genome-wide analyses across Viridiplantae reveal the origin and diversification of small RNA pathway-related genes”. Commun Biol 4 (1), 412. o. DOI:10.1038/s42003-021-01933-5. PMID 33767367. PMC 7994812.
- ↑ Guiry, M. D.: Mesostigma. AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway
- ↑ Diels L, Noack K, Schwemmle J (1942). „Contribution to the algal flora of the Gorky District”. Botanisches Zentralblatt 36 (178) (3).
- ↑ a b c Cavalier-Smith T (2022. május). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356.
- ↑ Moody LA (2020. február 24.). „Three-dimensional growth: a developmental innovation that facilitated plant terrestrialization”. J Plant Res 133 (3), 283–290. o. DOI:10.1007/s10265-020-01173-4. PMID 32095969. PMC 7214384.
- ↑ a b Davies KM, Landi M, van Klink JW, Schwinn KE, Brummell DA, Albert NW, Chagné D, Jibran R, Kulshrestha S, Zhou Y, Bowman JL (2022. november 17.). „Evolution and function of red pigmentation in land plants”. Ann Bot 130 (5), 613–636. o. DOI:10.1093/aob/mcac109. PMID 36070407. PMC 9670752.
- ↑ Koziol AG, Borza T, Ishida K, Keeling P, Lee RW, Durnford DG (2007. február 16.). „Tracing the evolution of the light-harvesting antennae in chlorophyll a/b-containing organisms”. Plant Physiol 143 (4), 1802–1816. o. DOI:10.1104/pp.106.092536. PMID 17307901. PMC 1851817.
- ↑ de Vries J, Archibald JM, Gould SB (2017. február 1.). „The Carboxy Terminus of YCF1 Contains a Motif Conserved throughout >500 Myr of Streptophyte Evolution”. Genome Biol Evol 9 (2), 473–479. o. DOI:10.1093/gbe/evx013. PMID 28164224. PMC 5381667.
- ↑ Mikkelsen MD, Harholt J, Westereng B, Domozych D, Fry SC, Johansen IE, Fangel JU, Łężyk M, Feng T, Nancke L, Mikkelsen JD, Willats WGT, Ulvskov P (2021. június 17.). „Ancient origin of fucosylated xyloglucan in charophycean green algae”. Commun Biol 4. DOI:10.1038/s42003-021-02277-w. PMID 34140625. PMC 8211770.
- ↑ Li L, Wang S, Wang H, Sahu SK, Marin B, Li H, Xu Y, Liang H, Li Z, Cheng S, Reder T, Çebi Z, Wittek S, Petersen M, Melkonian B, Du H, Yang H, Wang J, Wong GK, Xu X, Liu X, Van de Peer Y, Melkonian M, Liu H (2020. június 22.). „The genome of Prasinoderma coloniale unveils the existence of a third phylum within green plants”. Nat Ecol Evol 4 (9), 1220–1231. o. DOI:10.1038/s41559-020-1221-7. PMID 32572216. PMC 7455551.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Mesostigmatophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.