[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Merkel-sejt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az epidermisz felépítése. A Merkel-sejtek kékkel vannak jelölve
A Merkel-féle tapintótest

A Merkel-sejtek (vagy Merkel-Ranvier-sejtek, epiteliális tapintósejtek) a gerincesek bőrében található ovális formájú mechanoreceptorok, amelyek a finom tapintási ingereket érzékelik. Az emberek esetében főleg az ujjbegyeken található nagy mennyiségben. Afferens idegrostok kapcsolódnak hozzájuk, amelyek továbbítják a tapintási ingert a központi idegrendszer felé.[1] Igen ritkán rosszindulatú elváltozáson mehetnek át és Merkel-sejtes karcinómát, egy agresszív és nehezen kezelhető bőrrákot okoznak.[2]

Nevüket Friedrich Sigmund Merkel német anatómusról kapták.

Leírásuk

[szerkesztés]

A Merkel-sejtek a gerincesek bőrében, illetve a nyálkahártyában találhatóak. Az emlősök esetében mintegy 10 µm-es sejtek az epidermisz legbelső rétegében, a stratum basaléban foglalnak helyet. A legtöbb esetben egy szenzoros idegvégződés kapcsolódik hozzájuk; együttesüket Merkel-féle tapintótestnek nevezik és alacsony küszöbű mechanoreceptorként funkcionálnak.

A Merkel-sejtek dezmoszómákkal kapcsolódnak az őket körbevevő keratinocitákhoz és azokhoz hasonlóan keratinszálak találhatóak a citoplazmájukban. Sejtmagvuk lebenyes és szövettani metszeteken arról is felismerhetőek, hogy a citoplazmájuk valamivel sötétebben festődik, mint melanocitáké és a Langerhans-sejteké. A melanocitáktól képesek átvenni melanoszómákat. Legfontosabb ismeretetőjegyük a citoplazában található számos 80 nanométeres, sötéten festődő szemcse, amelyekről feltételezik, hogy neuroendokrin funkciójuk van. A Merkel-sejtekhez kapcsolódó idegrostok áthaladnak az epidermisz bazális membránján (előtte elvesztik Schwann-sejtekből álló borításukat) és tányérszerűen kiszélesedve szinapszissal tapadnak a Merkel-sejt alapjához.[3]

Korábban idegrendszeri eredetűnek tartották őket, de a mai álláspont szerint az epitéliumból származnak, legalábbis az emlősök esetében.[4][5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mescher, Anthony L. Junqueira's Basic Histology. McGraw-Hill Education (2016). ISBN 978-0-07-184270-9 
  2. Munde, Prashant (2014. január 17.). „Pathophysiology of merkel cell”. Journal of Oral and Maxillofacial Pathology 17 (3), 408–412. o. DOI:10.4103/0973-029x.125208. 
  3. Michael H. Ross: Szövettan, kézikönyv és atlasz. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789632260525
  4. The Merkel cell: structure-development-function- cancerogenesis. Springer, 99–. o. (2003). ISBN 978-3-540-00374-8. Hozzáférés ideje: 2010. május 2. 
  5. Morrison, Kristin (2009). „Mammalian Merkel cells are descended from the epidermal lineage.”. Developmental Biology 336, 76–83. o. DOI:10.1016/j.ydbio.2009.09.032. PMID 19782676. PMC 2783667. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Merkel cell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.