Mario Benedetti

Mario Benedetti
Született	Mario Orlando Hardy Hamlet Brenno Benedetti Farrugia 1920. szeptember 14. Paso de los Toros, Uruguay
Elhunyt	2009. május 17. (88 évesen) Montevideo, Uruguay
Beceneve	Mario Orlando Hamlet Hardy Brenno Benedetti Farugia
Álneve	Damocles Mario Benedetti
Állampolgársága	uruguayi[1][2]
Foglalkozása	író újságíró költő színműíró politikus regényíró novellaíró
Kitüntetései	Order of Francisco de Miranda honorary doctor of the University of Alicante Morosoli Award honorary doctor of the University of Havana honorary doctorate of the University of Valladolid (1997)[3] Menéndez Pelayo International Prize (2005)
Halál oka	asztma
Sírhelye	Central Cemetery of Montevideo
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mario Benedetti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mario Benedetti (Paso de los Toros, 1920. szeptember 14. – Montevideo, 2009. május 17.) uruguayi író, költő, újságíró. a latin-amerikai irodalom egyik legtermékenyebb kortárs szerzője. Több mint nyolcvan kötete jelent meg, csak a La tregua című regénye 150 kiadást ért meg, huszonöt nyelvre fordították, könyveinek eladott példányszáma meghaladja a kétmilliót.

Apja Brenno Benedetti, anyja Matilde Farugia. A montevideói Német Intézetben és a Miranda líceumban nevelkedett, majd gyorsíróként, könyvelőként, köztisztviselőként és újságíróként dolgozott. Később Buenos Airesben élt, majd 1945-ben visszatért Montevideóba, és a legendás Marcha folyóirat szerkesztőségi tagja lett. 1974-ig publikált a lapban. A negyvenes években jelent meg első verseskötete, esszégyűjteménye és novelláskötete is. 1946-ban megnősült, felesége Luz López Alegre. 1953-ban adták ki első regényét. Az 1959-ben megjelent Montevideanos című novelláskötetével a latin-amerikai irodalom meghatározó alakjává vált. Második regényével, a La tregua-val (1960) nemzetközi sikert ért el, a regény alapján mozifilm, színdarab, rádió- és tévéjáték készült. 1973-ban a katonai diktatúra száműzetésbe kényszerítette. A következő tizenkét évet Argentínában, Peruban, Kubában és Spanyolországban töltötte. 1983-ban tért vissza Uruguayba. 2009. május 17-én, 18 órakor hunyt el montevideói otthonában. A kormány nemzeti gyászt rendelt el tiszteletére.

• Esta mañana y otros cuentos (1949)
• Montevideanos (1959)
• Datos para el viudo (1967)
• La muerte y otras sorpresas (1968)
• Con y sin nostalgia (1977)
• La Casa Y El Ladrillo (Compilación de versos y cuentos. 1977)
• Geografías (Compilación de cuentos y poemas. 1984)
• Recuerdos olvidados (1988)
• La vecina orilla
• Despistes y franquezas (Compilación de cuentos y poemas. 1989)
• Buzón de tiempo (1999)
• El porvenir de mi pasado (2003)

• El reportaje (1958)
• Ida y vuelta (1963)
• Pedro y el Capitán (1979)
• El viaje de salida (2008)

• Quién de nosotros (1953)
• La tregua (1960)
• Gracias por el fuego, 1965. (Köszönöm a tüzet, uram, 1975)
• El cumpleaños de Juan Ángel (verses regény. 1971)
• Primavera con una esquina rota (1982)
• Geografías (1984)
• Las soledades de Babel (1991)
• La borra del café (1992)
• Andamios (1996)

• La víspera indeleble (1945)
• Sólo mientras tanto (1950)
• Te quiero (1956)
• Poemas de la oficina (1956)
• Poemas del hoyporhoy (1961)
• Inventario uno (1963)
• Noción de patria (1963)
• Cuando eramos niños (1964)
• Próximo prójimo (1965)
• Contra los puentes levadizos (1966)
• A ras de sueño (1967)
• Quemar las naves (1969)
• Letras de emergencia (1973)
• Poemas de otros (1974)
• La casa y el ladrillo (1977)
• Cotidianas (1979)
• Viento del exilio (1981)
• Preguntas al azar (1986)
• Yesterday y mañana (1987)
• Ex presos (1980)
• Canciones del más acá (1988)
• Las soledades de Babel (1991)
• Inventario dos (1994)
• El amor, las mujeres y la vida (1995)
• El olvido está lleno de memoria (1995)
• La vida ese paréntesis (1998)
• Rincón de Haikus (1999)
• El mundo que respiro (2001)
• Insomnios y duermevelas (2002)
• Inventario tres (2003)
• Existir todavía (2003)
• Defensa propia (2004)
• Memoria y esperanza (2004)
• Adioses y bienvenidas (2005)
• Canciones del que no canta (2006)
• Testigo de uno mismo (2008)

• Peripecia y novela (1946)
• Marcel Proust y otros ensayos (1951)
• El país de la cola de paja (1960)
• Literatura uruguaya del siglo XX (1963)
• Letras del continente mestizo (1967)
• El escritor latinoamericano y la revolución posible (1974)
• Notas sobre algunas formas subsidiarias de la penetración cultural (1979)
• El desexilio y otras conjeturas (1984)
• Cultura entre dos fuegos (1986)
• Subdesarrollo y letras de osadía (1987)
• La cultura, ese blanco móvil (1989)
• La realidad y la palabra (1991)
• Perplejidades de fin de siglo (1993)
• El ejercicio del criterio (1995)
• Vivir adrede (2007)
• Daniel Viglietti, desalambrando (2007)

• Köszönöm a tüzet, uram; ford. Békéssy Gábor, utószó Szőnyi Ferenc; Európa, Bp., 1975 (Modern könyvtár)

A nyolcvanas évektől több díjjal is elismerték költészetét és regényeit: az Amnesty International Arany Láng díja, 1987; Zsófia királynő díj az iberoamerikai költészetért, 1999; Nemzetközi Menéndez Pelayo díj, 2005. A regényéből készült filmet 1974-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölték.

• Paoletti, Mario. El aguafiestas: una biografía de Benedetti. Alfaguara, 1996, Madrid
• Campanella, Hortensia. Mario Benedetti, Un mito discretísimo, Alfaguara, 2009, Madrid

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mario Benedetti című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Mario Benedetti a Miguel de Cervantes virtuális könyvtárban
• Mario Benedetti az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Conciliar el sueño, videóváltozat
• La noche de los feos, animációs változat
• Mario Benedetti novellák, egypercesek, haikuk, regényrészlet magyarul
• Mario Benedetti haikui
• Mario Benedetti egypercesek
• Mario Benedetti novella a Nagyvilág folyóiratban
• Mario Benedetti emlékére. Novella, regényrészlet és pályarajz a Nagyvilág folyóiratban