[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Liza Marklund

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liza Marklund
2008-ban
2008-ban
Élete
Született1962. szeptember 9. (62 éves)
Pålmark, Piteå
Gyermekei3
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
Irodalmi irányzatkrimi
Alkotói évei1998 -
Első műveSprängaren
Kitüntetései
  • Swedish Literature Award (2007)
  • Author of the Year (1999)
  • Radio Bremen Crime Fiction Award (2016)
Liza Marklund weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liza Marklund témájú médiaállományokat.

Eva Elisabeth "Liza" Marklund, (Pålmark, Piteå, Norrbotten megye, 1962. szeptember 9. –) svéd író, újságíró és az UNICEF jószolgálati nagykövete.

Életrajz

[szerkesztés]

Nils Gustaf Gerhard és Eva Ingegerd Marklund lányaként született, a legidősebbként három testvér közül, és Pålmarkban (Piteå) nőtt fel. Az elemi iskola elvégzése után krupiéként dolgozott egy piteå-i szállodában, pincérnőként Londonban, kibuclakóként Izraelben és telefonos eladóként Hollywoodban. Aztán elvégezte a népfőiskolai újságíró-tanfolyamot Kalixban.

Három gyermeke van, kettő a férjétől, Michael Aspeborgtól: Axel és Amanda. Egy korábbi kapcsolatából született lánya, Annika Marklund színésznő és újságíró az Aftonbladetnál. A család felváltva Stockholmban és Dél-Spanyolországban, Marbellában él.

Újságírói munka

[szerkesztés]

Az újságíró-tanfolyam elvégzése után mint riporter dolgozott a Norrbotten Courier-nál, majd a Norrländska Socialdemokratennél. Amikor az Aftonbladetnél kapott állást, Stockholmba költözött. Később az Expressenhez szegődött. Részt vett a Metro újság beindításában, szerkesztője volt a Metro Weekendnek, és dolgozott a TV4-nél is.

Munkássága

[szerkesztés]

1995-ben mutatkozott be mint szerző, a Gömda (Rejtett) című könyvvel, amit közösen írt Maria Erikssonnal. 1998-ban megjelent az első krimije, a Sprängaren (Határidő), amely minden idők egyik legkelendőbb könyve lett Svédországban. Poloni-díjjal jutalmazták, továbbá megkapta érte a Svenska Deckarakademin (Svéd Krimiakadémia) elsőregény-díját. A könyvet jelölték a Bästa svenska kriminalroman (Legjobb Svéd Krimi) díjra és a Glasnyckeln (Az üvegkulcs) díjra is mint a legjobb skandináv krimit.

A Sprängaren után még nyolc regényt írt, melyekben a bulvárújságíró Annika Bengtzon a főhős. Két regénye, a Sprängaren és a Paradiset, filmre került Colin Nutley rendezésében, Helena Bergströmmel a főszerepben. Másik hat regényének filmváltozatában Malin Crépin játssza a főszerepet.

Annika Bengtzon Marklund lányáról, Annikáról és Bengt Bengtzonról (Marklund kedvenc főnöke az Expressennél) kapta a nevét.

Marklund 1999-ben „Az év írója” lett, 2007-ben pedig elnyerte a Svenska Litteraturprisetet (Svéd Irodalmi Díj). 2010 augusztusában második skandináv íróként a New York Times bestsellerlistájának élére került.

Piratförlaget

[szerkesztés]

1999-ben Sigge Sigfridssonnal, Jan Guillou-val és Ann-Marie Skarppal közösen megalapította a Piratförlaget (Kalózkiadó). Az egyik alapvető ötletük az volt, hogy a szerzők és a kiadók egyenlően osztozzanak a könyvek nyereségén. Ezt a kiadót tartják az egyik legjelentősebb újítónak a svéd könyvszakmában.

Unicef-nagykövet

[szerkesztés]

2004-ben Liza Marklundot kinevezték az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF nagykövetévé.

Amerikai thriller

[szerkesztés]

Marklundnak az amerikai James Pattersonnal közösen írt thrillerje, a Postcard Killers (Üdvözlet a gyilkostól) 2010-ben jelent meg.

Művei

[szerkesztés]

Annika Bengtzon könyvek

[szerkesztés]
  • 1998 – Sprängaren (megfilmesítve)
  • 1999 – Studio sex (Stúdió 69) (megfilmesítve)
  • 2000 – Paradiset (megfilmesítve)
  • 2002 – Prime time (megfilmesítve)
  • 2003 – Den röda vargen (megfilmesítve)
  • 2006 – Nobels testamente (megfilmesítve)
  • 2007 – Livstid (megfilmesítve)
  • 2008 – En plats i solen (megfilmesítve)
  • 2011 – Du gamla du fria
  • 2013 – Lyckliga gatan
  • 2015 – Järnblod

Maria Eriksson könyvek

[szerkesztés]
  • 1995 – Gömda
  • 2004 – Asyl

Egyéb könyvek

[szerkesztés]
  • 1998 – Härifrån till jämställdheten, társszerző Lotta Snickare
  • 2005 – Det finns en särskild plats i helvetet för kvinnor som inte hjälper varandra, társszerző Lotta Snickare
  • 2010 – Postcard Killers (Üdvözlet a gyilkostól), társszerző James Patterson
  • 2018 – Pärlfarmen (A gyöngyfarm)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Studio 69; ford. Torma Péter; Animus, Budapest, 2008 (Skandináv krimik)
  • Liza Marklund–James Pattersonː Üdvözlet a gyilkostól; ford. Torma Péter; Animus, Budapest, 2011 (Skandináv krimik)

Filmek

[szerkesztés]
  • 2001 – Deadline
  • 2003 – Paradise
  • 2012 – Nobel's Last Will (Nobel végakarata)
  • 2012 – Prime Time (A bűn nyomában: Főműsoridő)
  • 2012 – Studio Sex (A bűn nyomában)
  • 2012 – The Red Wolf (A bűn nyomában: A vörös farkas)
  • 2012 – Lifetime (A bűn nyomában: A bűnügyi riporter)
  • 2012 – A Place in the Sun (A bűn nyomában: A fényűző élet sötét oldala)

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]
  • 1998 – Debutant-diplomet (Debütáns-diploma)
  • 1998 – Polonipriset (Poloni díj)
  • 1999 – SKTF:s pris-årets författare (Az év írója)
  • 2002 – Sankt Eriksmedaljen (Szent Erik érem)
  • 2004 – Piteå Kommuns kulturpris (Piteå község kultúrdíja)
  • 2007 – Svenska Litteraturpriset (Svéd Irodalmi-díj)
  • 2010 – Pocketpriset – Platinapocket (Ponyva-díj)
  • 2012 – The Reading Relay Gold Medal (Olvasó staféta)
  • 2012 – Euro Crime – Read of the Year (Az év olvasmánya)
  • 2013 – Euro Crime – The Petrona Award
  • 2015 – Svenska Deckarakademin – különdíj (Svéd Detektív Akadémia)
  • 2016 – Radio Bremen's Crime Award
  • 2018 – Crimetime Specsavers Award – különdíj

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liza Marklund című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liza Marklund című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]