Okuklje
| Okuklje | |
 | |
| Okuklje látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Mljet |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20225 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 44′, k. h. 17° 40′42.733333°N 17.666667°EKoordináták: é. sz. 42° 44′, k. h. 17° 40′42.733333°N 17.666667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Okuklje (olaszul: Camera, Occùchie) falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Dubrovnik városától légvonalban 35 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re keletre, Mljet szigetének keleti részén, a sziget északi partján fekvő öbölben található.
Története
[szerkesztés]Okuklje a Raguzai Köztársaság idejében a 15. században keletkezett abban az időszakban, amikor a tengeren a korábbi kalóztámadások után viszonylag biztonságos körülmények alakultak ki. A kedvező körülményeket kihasználva közeli Vrhmljeća lakosságának egy része a tenger mellé települt át. Az írásos források 1414-ben említik először az okukljei Luka és Stjepan nevű testvérpárt. Az is tudható, hogy 1500-ban Miloš Anković volt Okuklje bírója, Nikola Dužević pedig a hegymestere. 1503-ból két földbirtokra vonatkozó adásvétel is ismert, melyet okukljeiek maranovićiekkel kötöttek. A kalóztámadások utáni béke időszakában fejlődött a település kikötője is, ahonnan mindennap indultak a kereskedelmi hajók Raguza felé bort, olajat, halat és fát szállítva.
A 17. században újra nehéz időszak következett Okuklje számára, mert a kalóztámadások ismét gyakoribbá váltak és felerősödtek. Az első tragédia a kandiai háború idején történt. 1650-ben előbb cattarói kalózok támadtak a településre, majd kilenc évvel később novaljai kalózok támadták meg. A harmadik támadás 1669. augusztus 29-én történt, amikor De Angelis velencei kapitány nyolcszáz embere a földig rombolta a települést és a környező part menti lakott helyeket. A nagyfokú rettegés és bizonytalanság ellenére Okuklje ekkor még mindig nem néptelenedett el, de 1693-ban Kolendić plébános szolgája elárulta a kalózoknak, hogy a helyiek hol tartják a pénzüket és értékeiket. A kalózok rövidesen kirabolták, felgyújtották és a földdel tették egyenlővé az egész települést. A plébános maga is alig menekült meg, megmaradt híveivel együtt Koritán keresett menedéket.
Ezt követően Okuklje egészen a második világháború végéig lakatlan volt, csak az 1980-as években népesítették be újra a közeli Maranovići lakói. A mai település Maranovići kikötőjeként alakult ki, amikor az ottani halászok szerszámaik, hálóik őrzésére, csónakjaik, hajóik javítására kisebb tárolóépületeket kezdtek építeni. Később a turizmus fejlődésének hatására a falu lakói közül többen le is költöztek a tengerpartra. 2011-ben Okukljének 31 állandó lakosa volt. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, halászattal foglalkoznak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 12 | 16 | 20 | 31 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Miklós templom 1626 és 1667 között épült. 1693-ban a kalózok felgyújtották és csak falrészei maradtak. Majd három évszázad után a plébánia és a helyi lakosság összefogásával újjáépítették. Az új templomot 1990. július 29-én szentelték fel.
Gazdaság
[szerkesztés]A szelektől jól védett kikötőjének és Dubrovnikhoz való közelségének köszönhetően Okuklje a közeli Maranovići kikötőjeként fejlődött ki. Innen szállították a kereskedelmi hajók Dubrovnikba és távolabb a sziget eladásra szánt javait. A régi település a kalóztámadások következtében megsemmisült. A II. világháború után már turistaforgalmi kikötőként kezdett újra fejlődni. A 20. század végén rendszeres hajójárat kötötte össze Dubrovnikkal, de ezt megszüntették,mivel anyagilag ráfizetéses volt. Ma a helyi gazdaság alapját a vendéglátás és a turizmus képezi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Mljet község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Antuna opata Maranovići (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Mljet község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Utazasvideo.com:Mljet-sziget (magyarul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Okuklje című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
