Kővágószőlős

Kővágószőlős
Kővágószőlős, római katolikus templom
Kővágószőlős címere Kővágószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Nagy-József Katalin (független)[1]
Irányítószám	7673
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	1332 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	67,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″46.081261111111, 18.12388055555646.081261°N 18.123881°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″46.081261111111, 18.12388055555646.081261°N 18.123881°E
Kővágószőlős Pozíció Baranya vármegye térképén
Kővágószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágószőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kővágószőlős (horvátul: Kovasiluš^[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsekalján, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. A 6-os főút vonalától a cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.

A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)

A település közigazgatási területén áthalad – központjától néhány kilométerre délre – a 6-os főút, amely kényelmes elérést biztosít számára Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs irányából is, de a lakott területét csak a 6605-ös út érinti, központjába pedig csak a 66 107-es számú mellékút vezet. Cserkúttal a 6605-ös útból kiágazó 66 136-os út köti össze.

A hazai vasútvonalak közól a község közigazgatási területének déli szélét a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal közös szakasza érinti, de megállási pontja itt a vasútnak nincsen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Mecsekalja-Cserkút vasútállomás, a település központjától légvonalban 3,5, közúton mintegy 6 kilométerre.

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.

A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.

A 4. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az 5. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.

A 6. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.

A magyarok a 10. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.

A falu a középkorban a templom körül terült el. Védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.

Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település 19. századi felvirágzását is köszönheti.

A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.

1949. november 14-én Kővágószőlős határában, a Jakab-hegyen zuhant le a Maszovlet légitársaság utasszállító repülőgépe, megölve a fedélzeten tartózkodó hét emberből hatot. Ez volt a második világháború után az első magyar polgári légikatasztrófa.^[4]

Az ötvenes évek végén megindult a környéken az uránércbányászat. Ezután épült fel a bányászok és családjaik elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után a kilencvenes évek végétől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.

• 1990–1994: Maurer Péter (SZDSZ)^[5]
• 1994–1998: Bátor József (Zsongorkő Baráti Kör)^[6]
• 1998–2002: Bátor József (Zsongorkő Baráti Kör)^[7]
• 2002–2006: Sándor Tibor (Zsongorkő Baráti Kör)^[8]
• 2006–2010: Sándor Tibor Antal (Zsongorkő Baráti Kör-Polgárőr Egyesület-Sportegyesület)^[9]
• 2010–2014: Sándor Tibor Antal (független)^[10]
• 2014–2019: Sándor Tibor Antal (független)^[11]
• 2019–2024: Sándor Tibor Antal (független)^[12]
• 2024– : Nagy-József Katalin (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 4,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 17,9% (26,1% nem nyilatkozott).^[4]

2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 6,6% németnek, 0,3% szlovénnek, 0,3% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és bolgárnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,4% volt római katolikus, 2,9% református, 1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).^[13]

• Római villa és mauzóleum
• Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom (középkori templom)
• Jakab-hegyi őskori földvár
• Jakab-hegyi pálos kolostor
• Uránérc Bányászati Kiállítás

• Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
• Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.
• Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, Régészeti Értékeink, é.n.
• Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, Várak, Kastélyok, Templomok, III/4. 2007. augusztus, 8-11.