[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Közép- és Kelet-Európa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Közép- és Kelet-Európa (KKE) az európai volt kommunista államok (keleti blokk) összefoglaló neve a vasfüggöny 1989-90-es felszámolása után. A szakirodalomban gyakori rövidítései: CEE (Central and Eastern Europe) vagy CEEC (Central and Eastern European Countries).[1][2] A KKE-be tartoznak a keleti blokk országai a Szovjetunió második világháború utáni határától nyugatra, a Jugoszlávia szétesése után kialakult független államok, valamint a három balti ország: Észtország, Lettország és Litvánia, melyek nem csatlakoztak a Független Államok Közösségéhez (FÁK) a Szovjetunió másik 12 tagállamával.

Tehát Európa és Közép-Ázsia átmeneti gazdaságai két politikai-gazdasági entitást alkotnak: az egyik Közép- és Kelet-Európa országai, a másik a FÁK-államok. A KKE-országok tovább csoportosíthatók az Európai Unióhoz való kapcsolatuk szerint: az első bővítési hullámban, 2004. május 1-jén nyolc ország csatlakozott (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia), a második hullámban, 2007. január 1-jével pedig további kettő (Románia és Bulgária), a harmadik hullámban pedig 2013. július 1-jével Horvátország. A Világbank szerint „az átmenet lezárult” a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tíz ország számára.[3] Más felosztások történelmi és kulturális alapon csoportosítják tovább a térség országait: megkülönböztetik a nyugati kultúrkörhöz közelebb álló országokat (visegrádi országok, balti államok, Szlovénia, Horvátország, Német Demokratikus Köztársaság) és az észak-balkáni államokat.

Közép- és Kelet-Európa az alábbi volt szocialista országokat tartalmazza:

Európa többi volt kommunista állama – Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova és Oroszország – a FÁK tagja és nem az Európai Unió felé orientálódik. Ugyanakkor bizonyos esetekben előfordul, hogy a Közép- és Kelet-Európa elnevezést tágabb értelmezéssel ezekre az országokra is kiterjesztik. Időnként Ausztriát is a közép- és kelet-európai országok között említik, bár nem tartozik a volt szocialista országok közé (ugyanakkor 1945-től 1955-ig keleti területei szovjet megszállás alatt álltak).

A „Közép- és Kelet-Európa” (Central and Eastern Europe, CEE) kifejezés mára az átmeneti gazdaságok kontextusában felváltotta a Kelet-Közép-Európát, főként azért, mert az előbbi angol nyelvű rövidítése (ECE, East-Central Europe) kétértelmű, többnyire az Európai Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Europe) rövidítéseként terjedt el.[4] A magyar nyelvben szokás az elnevezést Közép-Kelet-Európa alakban leegyszerűsítve is használni, ami etimológiailag helytelen (Kelet-Európa középső részét jelentené).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Z. Lerman, C. Csaki, and G. Feder, Agriculture in Transition: Land Policies and Evolving Farm Structures in Post-Soviet Countries, Lexington Books, Lanham, MD (2004), see, e.g., Table 1.1, p. 4.
  2. J. Swinnen, ed., Political Economy of Agrarian Reform in Central and Eastern Europe, Ashgate, Aldershot (1997).
  3. Unleashing Prosperity: Productivity Growth in Eastern Europe and the Former Soviet Union, World Bank, Washington (2008), p. 42
  4. ECE – United Nations Economic Commission for Europe.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Central and Eastern Europe című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom

[szerkesztés]
  • Privatizáció Kelet-Európában. Alternatívák, érdekek, törvények (szerzők: Apáthy Ervin, Csillag István et al., szerk.: Mizsei Kálmán), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1991 (East-European Non-Fiction), ISBN 9637978011