Kétkarmú teknős
Kétkarmú teknős | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Állatkerti példány
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Carettochelys insculpta Ramsay, 1887 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kétkarmú teknős témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kétkarmú teknős témájú médiaállományokat és Kétkarmú teknős témájú kategóriát. |
A kétkarmú teknős vagy malacképű teknős (Carettochelys insculpta) a hüllők (Reptilia) osztályába teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a kétkarmúteknős-félék (Carettochelyidae) családjába tartozó egyetlen faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália északi, és Új-Guinea déli területein honos. 1,5–2 méter mély folyók, tavak vagy mocsarak lakója.
Alfajai
[szerkesztés]- Carettochelys insculpta insculpta (Ramsay, 1887)
- Carettochelys insculpta canni (Wells, 2002)
Megjelenése
[szerkesztés]Páncél mérete 50–60 centiméter nagyságú, testsúlya 20–25 kilogramm körüli. Átmenet a tengeri és a szárazföldi fajok között, édesvízben élnek, de végtagjaik uszonyszerűek. A erősen fogazott carapaxa szürkés, vagy olajzöld, a plastron világos fehér, vagy halvány rózsaszín.
Életmódja
[szerkesztés]Elsősorban állati eredetű táplálékot fogyaszt, de megeszi a gyümölcsöt és zöldséget is.
Szaporodása
[szerkesztés]4–40 tojását a homokba rakja, a kelési idő 70 nap. A hőmérséklet befolyásolja a kikelő kis teknős nemét.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
További információk
[szerkesztés]- Szőcs, G. 2013. „Ausztráliai édesvízi teknősök tartása”, Teknősfórum.com, 2013. szeptember 1. (Hozzáférés: 2013. november 24.)
- Képek az interneten a fajról