[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Kányahegy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kányahegy (Kanianka)
Kányahegy címere
Kányahegy címere
Kányahegy zászlaja
Kányahegy zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1479
PolgármesterIvor Husár
Irányítószám972 17
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3974 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség518 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság372 m
Terület7,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 55″, k. h. 18° 35′ 11″48.815278°N 18.586389°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 55″, k. h. 18° 35′ 11″48.815278°N 18.586389°E
Kányahegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kányahegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kányahegy (1899-ig Kanyánka, szlovákul Kanianka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Privigyétől 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község keletkezése valószínűleg a Nyitra jobb partjának németekkel való betelepülésével volt összefüggésben, amely annak következtében történt, hogy a környék hegyeiben a 14. században aranyat találtak. A falut 1479-ben „Kanyanka” néven említik először, a bajmóci uradalom része volt. A bajmóci uradalom a Noffry család után a bajmóci prépostságé lett. Kezdetben a mezőgazdaságból élő lakosságnak minden falat kenyérért keményen meg kellett dolgoznia. A prépostság uralma alatt azonban a lakosság élete könnyebb lett. Különösen azután, hogy felépült a falu első egykerekes vízimalma. 1715-ben 11 háztartása adózott. 1753-ban a faluban 50 ház állt, melyben ugyanennyi család élt. A község pecsétje 1781-ből származik, a benne levő Andráskereszt arra emlékeztet, hogy a falu lakói az egykori Kós bányászfaluból származnak. 1784-ben 41 háza és 306 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KANYÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Bajmóczi Prépost, lakosai katolikusok, fekszik Lázárhoz nem meszsze, és annak filiája, Dubnitzához sem meszsze, mellyhez hasonló a’ határja.[2]

1828-ban 44 házában 306 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kanyanka, Nyitra m. tót falu, Lazán fil. 306 kath. lak. F. u. a bajmóczi prépost. Ut. p. Privigye.[3]

A régi vízimalom egészen 1859-ig működött. Ekkor Majthényi József akkori prépost új malmot és gátat építtetett. A község iskolája 1880-ban épült.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kanyánka, Privigyétől északra, a Nyitra jobb partján. Lakosai tótajkuak, számuk 241, vallásuk r. kath. Postája Nedozser, táviró- és vasúti állomása Privigye. Földesurai a Pálffyak voltak. Már a XV. század végén Bajmócz várának birtoka volt.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 393, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3823 lakosából 3791 szlovák volt.

2011-ben 4112 lakosából 3979 szlovák volt.

2021-ben 3974 lakosából 3848 (+5) szlovák, 5 (+2) magyar, 1 ruszin, 23 (+7) egyéb és 97 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 7.)
  5. ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]