[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Jules de Burlet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules de Burlet
Jules de Burlet képe Forrás: www.ars-moriendi.com
Jules de Burlet képe
Forrás: www.ars-moriendi.com
Belgium 16. miniszterelnöke
Hivatali idő
1894. március 26. – 1896. február 25.
ElődAuguste Marie François Beernaert
UtódPaul de Smet de Naeyer

Született1844. április 10.
Ixelles, Brüsszel
Elhunyt1897. március 1. (52 évesen)
Nivelles, Vallon-Brabant
PártKatolikus
VálasztókerületNivelles

Foglalkozásügyvéd
Vallásrómai katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules de Burlet témájú médiaállományokat.

Jules Philippe Marie de Burlet (Ixelles, 1844. április 10.Nivelles, Vallon-Brabant, 1897. március 1.) belga politikus és államférfi volt, Belgium miniszterelnöke 1894 és 1896 között.

Élete

[szerkesztés]

1844-ben Ixelles-ben született. Jogi tanulmányokat folytatott és Nivelles-ben kezdte ügyvédi pályáját, majd a város polgármestere volt 1872 és 1891 között.

1884-ben megválasztották a belga képviselőház tagjának a nivellesi választókörzetben. 1891. március 2-án kapta első kormányzati posztját, Auguste Beernaert katolikus kormányában igazságügy-miniszter lett. 1894-ben megvált a képviselői helyétől és a belga szenátus tagja lett.

1894. március 26-án II. Lipót belga király kinevezte a kormány miniszterelnökének. De Burlet kormányzása alatt merült fel először, hogy Belgium annektálja Lipót magángyarmatát, a Kongó Szabadállam néven ismert területet (a mai Kongói Köztársaságot). A javaslatot maga a király vetette fel, mivel 1894-ig a gyarmat veszteséges volt és ezért a kormány támogatását kérte egy 5 millió belga frankos kölcsön visszafizetésére. 3 napos tanácskozás után Burlet és miniszterei megszavazták a kölcsönt a király részére, de mint később kiderült, nem volt semmilyen kölcsön – az kormány által folyósított összeg egyenesen a király magánpénztárába került.[1]

Ezzel egy időben a gyarmat fő exportcikke, a nyersgumi iránti kereslet ugrásszerűen nőtt és a Szabadállam hihetetlen nyereséget hozott mind a királynak, mint a gumi kitermelésében szerepet játszó belga vállalatoknak.

1896. február 25-én de Burlet lemondott, ekkor államminiszterré nevezték ki és Belgium portugáliai nagykövete lett. 1897-ben Nivellesben halt meg.

A de Burlet-kormány tagjai

[szerkesztés]
Miniszteri tiszt Név Párt
Külügyminiszter Henri de Merode-Westerloo Katolikus
Belügyminiszter Jules de Burlet Katolikus
Igazságügyminiszter Victor Begerem Katolikus
Pénzügyminiszter Paul de Smet de Naeyer Katolikus
Mezőgazdasági és közmunkaügyi miniszter Léon De Bruyn Katolikus
Vasút, postai és távközlési miniszter Jules Vandenpeereboom Katolikus
Hadügyminiszter Jacques Brassine altábornagy ongebonden

Változások

[szerkesztés]
  • 1895. május 23.
  • 1896. január 1.
    • Jules de Burlet lemondott a külügyminiszteri posztról, helyét ideiglenesen Jacques Brassine altábornagy, hadügyminiszter vette át.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Martin Ewans. European Atrocity, African Catastrophe (angol nyelven). Routledge, 284. o. (2002) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jules de Burlet című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.