Jakub Wujek
| Jakub Wujek | |
 | |
| Született | Jakub Wujek 1541  POL, Wągrowiec |
| Elhunyt | 1597. április 27. POL, Krakkó |
| Állampolgársága |
|
| Nemzetisége | lengyel |
| Foglalkozása | jezsuita szerzetes, teológus, bibliafordító |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Szent Barbara-templom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakub Wujek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jakub Wujek, magyar nyelvű forrásokban Wujek Jakab, illetve Jacobus Vangrovitius (Wągrowiec, 1541 – Krakkó, 1597. április 27.) lengyel jezsuita, teológus, a kolozsvári jezsuita akadémia első rektora, a Biblia lengyel fordítója.
Életpályája
[szerkesztés]A wągrowieci ciszterci iskolában tanult, majd tanulmányait Sziléziában folytatta, ahol különösen a nyelvtehetségével tűnt ki. 1559-ben megszerezte a filozófiai tudományok doktori címet.
Ezt követően a Jakub Uchański krakkói püspök iskolájában tanított. Amikor Uchanski prímás lett, Wujeket a bécsi jezsuita kollégiumba küldte. Itt Wujek filozófiai tanulmányait matematikával és görög nyelvvel egészítette ki.
1565-ben Bécsben belépett a jezsuita rendbe, és noviciátusát követően a Collegium Romanumban tanult, ahol doktori fokozatot szerzett. Két év után Rómából visszatért Lengyelországba, és Pułtuskban a jezsuita kollégiumban lett tanár. 1568-ban pappá szentelték. 1571–1578 között megszervezte a poznańi jezsuita kollégiumot, 1578–1580 között a vilniusi akadémia, illetve az ebből alapított egyetem rektora volt.
1579–1584 között megszervezte Kolozsváron az erdélyi rendtartományt, és ő volt a kolozsvári jezsuita akadémia első rektora, egyben a gyermek Báthory Zsigmond nevelője.[2] Kolozsváron felettese volt Szántó (Arator) Istvánnak, akivel nem a legjobb viszonyban volt, ezért kölcsönösen panaszt tettek egymásra a lengyel rendtartománynál.[3] Kolozsvárról írott levelei, amelyben beszámol többek között az akadémia építéséről, az erdélyi művelődéstörténet forrásai.[4] A jezsuiták Erdélyből történt többszöri kiűzését követően újra meg újra visszatért, utoljára 1595–1597 között vezette a szemináriumot.[5]
1584-ben a rend megbízásából elkezdte a Biblia lengyelre fordítását a Szent Jeromos-féle latin Vulgata alapján, amelyet 1546-ban a tridenti zsinat a római katolikus egyház hivatalos szövegévé minősített. A Wujek által fordított Újszövetség 1593-ban jelent meg, kiegészítve a protestáns Breszti Bibliára valamint a Symon Budny- és Marcin Czechowic-féle szociniánus változatra vonatkozó figyelmeztetésekkel. Czechowic plágiummal vádolta Wujeket, akinek a nevében Marcin Łaszcz válaszolt a vádakra. 1594-ben megjelent egy javított és zsoltárokkal kiegészített kiadás, a végleges változat 1595-ben készült el. Mivel azonban a fordítás a Vulgata 1590-es V. Szixtusz-féle kiadásán (Vulgata Sixtina) alapult, a jezsuiták átdolgozták, és a VIII. Kelemen-féle 1592-es kiadáshoz (Vulgata Sixto-Clementina) igazították. A hivatalos fordítás csak Jakub Wujek halála után, 1599-ben jelent meg. Noha a jezsuiták nagyszámú és jelentős változtatásokat hajtottak végre, a bibliafordítás Jakub Wujek nevéhez kötődően maradt fenn a történelemben, és több mint három évszázadon át a lengyel katolikusok hivatalos szövegeként szolgált.
Főbb művei
[szerkesztés]- Postylla katoliczna
- Postilla mniejsza
- Żywoty
- Pasję
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 13.)
- ↑ Négy évszázad a művelődés szolgálatában. A kolozsvári Báthori István iskola jubileuma. In Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés: Tanulmányok Erdély történelméhez. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM). 1997. 270. o. = METEM Könyvek, 18. ISBN 963 8472 24 3
- ↑ Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai a Báthoryak korából 1571—1613. Gyűjtötte és közrebocsátja dr. Veress Endre. Budapest: Athenaeum. 1911. = Fontes Rerum Transylvanicarum, 1.
- ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1996. ISBN 9739694667
- ↑ Bisztray Gyula: Az erdélyi tudományos élet és egyetemi gondolat. In Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története. Szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos. Kolozsvár: Erdélyi Tudományos Intézet. 1941. 50. o. arch Hozzáférés: 2014. március 24.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakub Wujek című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakub Wujek című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
- Encyklopedia Polski, Kraków, Wydawnictwo Ryszard Kluszczyński, 1996, p. 768.
- Jan Sygański, Ks. Jakób Wujek z Wągrowca w świetle własnej korespondencji 1540-1597, Kraków 1914
- Znaczenie Biblii Wujka w kulturze polskiej
- Postilla Catholica. To iest Kazania na Ewangelie Niedzielne... Kraków, 1584 at Opolska Biblioteka Cyfrowa
- Georgios Fatouros: Wujek, Jakob. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). Band 15, Bautz, Herzberg 1999, ISBN 3-88309-077-8, p. 1549–1550.
