IX. Ptolemaiosz

IX. Ptolemaiosz
IX. Ptolemaiosz szobra a bostoni Szépművészeti Múzeumban
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 116 – Kr. e. 107
Elődje	VIII. Ptolemaiosz
Utódja	X. Ptolemaiosz
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 88 – Kr. e. 81
Elődje	X. Ptolemaiosz
Utódja	XI. Ptolemaiosz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Ptolemaida-dinasztia
Született	Kr. e. 143 nem ismert
Elhunyt	Kr. e. 81 decembere (62 évesen) nem ismert
Édesapja	VIII. Ptolemaiosz
Édesanyja	III. Kleopátra
Testvére(i)	IV. Kleopátra Kleopátra Szelené X. Ptolemaiosz Ptolemaiosz Apión Ptolemaiosz Memphitész Trüphaina
Házastársa	1) IV. Kleopátra 2) V. Kleopátra 3) egyiptomi nő 4) III. Bereniké
Gyermekei	1.-től (?): Ciprusi Ptolemaiosz 2.-tól (?): III. Bereniké törvénytelen: XII. Ptolemaiosz
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Ptolemaiosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

IX. Ptolemaiosz (II.) Szótér (görögül Πτολεμαίος Σωτήρ, Kr. e. 143 – Kr. e. 81 decembere), az ókori Egyiptom kilencedik királya a Ptolemaidák közül Kr. e. 116–107 között, majd Kr. e. 88-tól haláláig, VIII. Ptolemaiosz és unokahúga, III. Kleopátra kisebbik gyermeke volt. Elsősorban Szótér (Σωτήρ – „Megváltó”) melléknéven ismert, de használta a Philométór (Φιλομήτωρ – „Anyaszerető”), a Philadelphosz (Φιλάδελφος – „Testvérszerető”) neveket is. Az utókor elsősorban Lathürosz (Λάθουρος – „Csicseriborsó”) gúnynéven ismeri. Uralkodása alatt harcban állt fivérével, X. Ptolemaiosszal, ami gyorsította Egyiptom hanyatlását.

Már felnőtt ember volt, amikor apja meghalt. VIII. Ptolemaiosz végrendeletében nem rá, hanem feleségére, III. Kleopatrára hagyta a trónt azzal a kikötéssel, hogy társuralkodóként maga mellé veszi elsőszülött fiukat, aki egyiptomi szokás szerint húgát, IV. Kleopátrát vette feleségül. Az anyakirályné, bár jómaga inkább kisebbik fiát, Ptolemaiosz Alexandroszt támogatta, nem mondhatott ellen férje végakaratának, mert Alexandria népe az idősebbik gyermeket kedvelte – mindazonáltal, hogy megerősítse a befolyását felette, elválasztotta hitvesétől, és egy másik húgával, Kleopátra Szelénével házasította össze. Ptolemaiosz Alexandrosz Ciprust nyerte el Kr. e. 110/109-ben.

Anya és fia társuralkodása eleinte harmonikusan működött, de IX. Ptolemaiosz nemsokára önállósodni akart. Többek között abban sem értettek egyet, hogy a király segítséget küldött IX. Antiokhosz Küzikénosz szeleukida királynak a lázadó zsidók ellen. Kleopatra végül azzal vádolta meg fiát, hogy az életére tör, és sikeresen fellázította ellene a főváros népét. A két testvér ekkor „trónt cserélt”: X. Ptolemaiosz Egyiptom, bátyja pedig Ciprus ura lett – igaz, Kleopatra és Alexandrosz igyekezett innen eltávolítani, sikertelenül.

IX. Ptolemaiosz így majdnem húsz évig Ciprus szigetén gyakorolta a főhatalmat. Itteni tevékenysége kevéssé ismert. Kétszer, mindig anyja ellenében, beavatkozott a szíriai trónviszályokba: először Alexandrosz Iannaiosz júdeai királytól ragadta el Gáza és Ptolemaisz városát, miután legyőzte a Jordán folyó partján Kr. e. 103-ban; anyja ekkor azonnal szövetkezett a zsidókkal, és seregével visszafoglalta Föníciát és Ptolemaiszt. A király Gázából megpróbált betörni Egyiptomba, majd miután kudarcot vallott, két év után, Kr. e. 101-ben visszavonult szigetére.

Később IX. Antiokhosz Küzikénoszt támogatta rokona, VIII. Antiokhosz Grüposz ellenében, míg ez utóbbi fivére támogatását élvezte; Grüposz halálát követően pedig a kitörő polgárháborúban III. Démétriosz Eukairosz nevű gyermeke mellett foglalt állást.

Kr. e. 88-ban a népharag elüldözte fivérét, aki addigra meggyilkoltatta anyját, így Alexandria lakossága visszahívta a trónra. Alexandrosz még abban az évben hadat gyűjtött, de tengeri ütközetben vereséget szenvedett, és maga is odaveszett.

Ugyanebben az időben (Kr. e. 88–86 k.) Felső-Egyiptomban ismét lázadás tört ki Théba környékén. A három évig tartó lázadás leverése után thébaiakkal „olyan keményen bántak, hogy (ezután) számukra az egykori jólétüknek még az emléke sem maradt meg”.^[1]

Halála után, bár több gyermeket hagyott maga után, Sulla római dictator nyomására nem törvénytelen fia, XII. Ptolemaiosz követte, hanem bitorló öccsének fia, XI. Ptolemaiosz – igaz, őt hamarosan meggyilkolták, és unokatestvére átvehette a trónt. II. Szótér másik törvénytelen gyermeke, Ptolemaiosz ezzel egyidőben Ciprus királya lett.

• Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. 2005, Osiris, ISBN 9633897998
• Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
  Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).

Előző uralkodó: VIII. Ptolemaiosz

Ptolemaida király Kr. e. 116 – Kr. e. 107

Következő uralkodó: X. Ptolemaiosz

Előző uralkodó: X. Ptolemaiosz

Ptolemaida király Kr. e. 88 – Kr. e. 80

Következő uralkodó: XI. Ptolemaiosz