I. e. 423

Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század

Évtizedek: i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek

Évek: i. e. 428 – i. e. 427 – i. e. 426 – i. e. 425 – i. e. 424 – i. e. 423 – i. e. 422 – i. e. 421 – i. e. 420 – i. e. 419 – i. e. 418

Szogdiánosz perzsa királyt meggyilkoltatja féltesvére, Okhosz, Hürkánia szatrapája, aki II. Dareiosz néven lép a birodalom trónjára. Röviddel később egy másik féltestvér, Arszitész fellázad ellene és kétszer is győzelmet arat a király hadvezére, Artaszürasz felett. Utóbbi lefizeti a lázadók görög zsoldosait, Arszitészt pedig elfogják és halálra ítélik.

A peloponnészoszi háborúban az athéni Lakhesz ráveszi a népgyűlést, hogy kössenek fegyverszünetet Spártával. Braszidasz spártai hadvezér nem törődik a szerződéssel (amely egy éven belül értelmetlenné válik) és elfoglalja Szkióne és Mende városokat. Az athéni Nikiasz később visszafoglalja Mendét.

Rómában consulok Caius Sempronius Atratinus és Quintus Fabius Vibulanus Ambustus.

Először adják elő Arisztophanésztől A felhők-et, Szophoklésztől a Trakhini hölgyek-et, Kratinosztól pedig A borosflaská-t.

• Szogdiánosz perzsa király
• Arszitész, I. Artaxerxész perzsa király fia
• Menosztanész, Szogdiánosz unokatestvére és főminisztere
• Kratinosz, görög drámaíró

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 423 v. Chr. című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.