I. Takelot
| I. Takelot | |||||||||||||
 | |||||||||||||
| Takelot szarkofágja | |||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 885–872 | ||||||||||||
| Prenomen |
ḥḏ-ḫpr-rˁ stp-n-rˁ Hedzsheperré Szetepenré „Ré megjelenése ragyogó; Ré választottja” | ||||||||||||
| Nomen |
tkrt mrỉ-ỉmn Takelot Meriamon „Takelot, Ámon kedveltje” | ||||||||||||
| Apja | I. Oszorkon | ||||||||||||
| Anyja | Tasedhonszu | ||||||||||||
| Főfelesége | Kapesz | ||||||||||||
| Gyermekei | II. Oszorkon I. Karomama (?) | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Takelot témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
I. Takelot (uralkodói nevén Hedzsheperré Szetepenré) az ókori egyiptomi XXII. dinasztia egyik uralkodója volt. Uralkodása viszonylag rövid volt apja, I. Oszorkon és fia, II. Oszorkon több évtizedes uralkodásához képest.
Uralkodása
[szerkesztés]I. Oszorkon fáraó és Tasedhonszu királyné fia volt; Manethón szerint tizenhárom évig uralkodott Egyiptom felett. Felesége Kapesz királyné volt, fia II. Oszorkon. Eleinte kevéssé ismert fáraónak hitték, mivel Taniszban, a dinasztia fővárosában, sőt, egész Alsó-Egyiptomban kevés helyen említették a nevét, leszámítva a híres Paszenhór-sztélét, amely V. Sesonk 37. uralkodási évében készült. Az 1980-as évek óta azonban az egyiptológusok számos, korábban II. Takelotnak tulajdonított műemlékről kiderítették, hogy valójában őt említi, többek közt egy bubasztiszi sztélét, melyet a 9. uralkodási évre datáltak, egy másik, szintén bubasztiszi sztélét (ma Berlinben), egy, a korábbi Grant-gyűjteményben lévő töredéket, valamint egy részben kirabolt taniszi királysírt, melyet Karl Jansen-Winkeln azonosított az ő sírjaként 1987-ben.[1][2] I. és II. Takelot is a Hedzsheperré Szetepenré uralkodói nevet használta, a fő különbség az, hogy I. Takelot sosem használta a thébai ihletésű Szi-Észe („Ízisz fia”) jelzőt nevében. I. Takelot emellett nevének második t betűjét a Gardiner-lista szerinti U33 jellel írta, II. és III. Takelot pedig a X1, illetve V13 jellel. Az, hogy több, korábban II. Takelotnak tulajdonított műemléket is I. Takelotnak tulajdonítanak, befolyásolta a memphiszi Ptah-főpapok kronológiáját is; egy Merenptah nevű főpap neve és egy eddig II. Takelotnak tulajdonított kártus szerepel egy kőtömbön; mivel a kártust most már I. Takeloténak tulajdonítják, ez azt jelenti, az illető főpap korábban élt, mint eddig gondolták.[3]
Takelot hatalmát Felső-Egyiptomban nem teljesen ismerték el; Thébában Harsziésze vagy egy másik helyi uralkodó állt szemben vele. Thébában számos, a Nílus vízszintjét rögzítő szöveg említi I. Oszorkon fiait – Iuwlotot és III. Neszubanebdzsedet, Ámon főpapjait – egy meg nem nevezett király 5., 8. és 14. uralkodási évében; ez a király csak I. Takelot lehet, mivel ő a testvérük volt.[4] Szokatlan, hogy a szövegek nem azonosítják magát az uralkodót; ez utalhat arra, hogy I. Oszorkon halálát követően vita tört ki a trónutódlásról Felső-Egyiptomban, így Takelot hatalma nem terjedt ki a területre. Riválisa Harsziésze – aki Sesonk Ámon-főpap fiaként, I. Oszorkon unokájaként formált jogot a trónra –, vagy egy Maatheperré Sesonk nevű, feltételezett uralkodó lehetett. A thébai papság igyekezett elkerülni az állásfoglalást a vitában, így szándékosan kihagyták a király nevét, ahelyett, hogy eldöntenék, melyikük oldalára állnak.[5] A helyzet II. Oszorkon alatt megoldódott, őt ugyanis 12. uralkodási évében említik ezek a szövegek.
Sírja
[szerkesztés]Azt, hogy a Taniszban talált királysír I. Takeloté, már régóta sejteni lehetett abból, hogy az itt talált tárgyak említik szülei nevét: egy arany karkötőn (Kairó, JE 72199) és egy alabástromedényen (Kairó, JE 86962) I. Oszorkon, egy usébtin pedig Tasedhonszu neve áll.[6] Emellett egy, a király sírjában talált szívszkarabeuszon a Takelot Meriamon név szerepelt, a II. Takelot által használt Szi-Észe név nélkül. Ezt a közvetett bizonyítékot Karl Jansen-Winkeln is megerősítette 1987-ben;[7] a sír falainak számos feliratának vizsgálatával minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az itt eltemetett személy csak I. Takelot lehet, II. Oszorkon apja. Jansen-Winkeln következtetéseit mára elfogadták az egyiptológusok, köztük Kenneth Kitchen is. II. Oszorkon sírjában egy felirat tanúsítja, hogy a sírt „Felső- és Alsó-Egyiptom királya, a Két Föld ura, Uszermaatré Szetepenamon, Ré fia, a koronák ura, Oszorkon Meriamon [készíttette] az Ozirisz [=elhunyt] király, Takelot Meriamon [elhelyezésére]”, efölé II. Oszorkon kártusát faragták, mellé feliratot, mely szerint ő temette újra apját.[8] Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy II. Oszorkon temette újra apját a taniszi királysír-komplexumban. Takelot végső nyughelye fia, Oszorkon fiának harmadik kamrája, ami azt jelenti, Oszorkon saját sírjában temette el apját. Takelot szarkofágja egy középbirodalmi, uszurpált szarkofág, melyre felvésték a király kártusát.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varia Aegyptiaca 3 (1987), pp. 253–258 paper.
- ↑ K.A. Kitchen, in the introduction to his third 1996 edition of "The Third Intermediate Period in Egypt (c.1100-650 BC)," Aris & Phillips Ltd. pp.xxiii
- ↑ Kitchen, p.xxiii
- ↑ Kitchen, pp.121-122
- ↑ Gerard Broekman, "The Nile Level Records of the Twenty-Second and Twenty-Third Dynasties in Karnak," JEA 88(2002), pp.170 & 173
- ↑ D. A. Aston, Takeloth II: A King of the 'Theban Twenty-Third Dynasty?,' pp.143-144
- ↑ Karl Jansen-Winkeln, "Thronname und Begräbnis Takeloth I," Varia Aegyptica 3, (December 1987), pp.253-258
- ↑ K. A. Kitchen, in the introduction to his 3rd 1996 edition of "The Third Intermediate Period in Egypt (c.1100-650 BC)," Aris & Phillips Ltd. pp.xxii-xxiii
- ↑ Tanis Archiválva 2007. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Takelot I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Gerard Broekman, "The Nile Level Records of the Twenty-Second and Twenty-Third Dynasties in Karnak," JEA 88(2002), pp. 163–178.