Hjargasz-tó
| Hjargasz-tó | |
 | |
| Ország(ok) |  Mongólia,  Oroszország |
| Elsődleges források | Dzavhan |
| Elsődleges lefolyások | nincs |
| Hosszúság | 75 km |
| Szélesség | 31 km |
| Felszíni terület | 1407 km2 |
| Legnagyobb mélység | 80 m |
| Víztérfogat | 66 034 km3 |
| Tszf. magasság | 1028 m |
| Elhelyezkedése | |
 Hjargasz-tó
Pozíció Mongólia térképén
| |
 é. sz. 49° 10′ 17″, k. h. 93° 20′ 52″49.171525°N 93.347825°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 17″, k. h. 93° 20′ 52″49.171525°N 93.347825°E | |
 | |
 | |
| A tó műholdfelvételen | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hjargasz-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hjargasz-tó (mongolul Хяргас нуур [Hjargasz Nuur] sekély, lefolyástalan sóstó Mongólia északnyugati részén, Uvsz tartományban, Hjargasz kerületben.
Földrajz
[szerkesztés]A tó területe 1481 km2, víztükrének tengerszint feletti magassága 1028,5 m. Pontos mélysége 80 m, átlagos mélysége 47 m.[1]
Éghajlata szélsőségesen kontinentális, igen száraz, csapadékban szegény. A csapadék többsége nyáron, zivatarok idején hull. A tó víztükrét november végétől május elejéig jégpáncél borítja.
Az Uvsz-tó és vidéke az ún. Nagy Tavak medencéjéhez tartozik. A hatalmas mélyedés északnyugaton a Tannu-Ola hegyvonulataitól délkeleten a Sargaj-Góbi homoktengeréig húzódik. A földtörténeti negyedkor elején Mongólia területének jelentékeny részét beltenger borította, mely később több részre oszlott. Ezek maradványai az ország északnyugati vidékén található végtavak, közülük a legészakabbra fekvszik az Uvsz-tó, valamint a szintén 1000 km2-nél nagyobb Hjargasz-tó(Hjargasz-núr), illetve a Har-Usz-tó (Har-Usz-núr azaz Fekete Vizű-tó) is.
A Hjargasz-tó legnagyobb tápláló folyója a délen betorkolló Dzavhan folyó (Dzavhan-hem) (670 km). A Dzavhan-folyó az Airag-tó közbeiktatásával torkollik a Hjargasz-tóba.
Partjain kiterjedt sós-mocsaras szakaszok sztyeppi növényzettel borított sík területekkel váltakoznak, de néhol homokos, félsivatagos részek is előfordulnak. A partvidék sokféle vízi szárnyas élőhelye, tavasszal és ősszel költözőmadarak hatalmas csapatainak pihenőhelye.
A 2000-ben alapított Hjargasz Nemzeti Park a Hjargasz-tó és az Airag-tó természetes élővilágát hivatott megvédeni. A nemzeti park területe 3328 km².[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Surface Water of Mongolia", Gombo Davaa, Dambaravjaa Oyunbaatar, Michiaki Sugita. [2021. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
- ↑ "Mongolia", by Jane Blunden, from Bradt Travel Guides series, 2nd edition, 2008, ISBN 1-84162-178-1, p. 372
- ↑ "Mongolia", by Michael Kohn, 2008, ISBN 1-74104-578-9, p. 242
Források
[szerkesztés]- Kara György Mongólia Budapest, 1979. ISBN 963-243-062-X
