Hültl Hümér

Hültl Hümér
Született	1868. július 14. Felsőbánya
Elhunyt	1940. január 18. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos feltaláló egyetemi oktató sebész
Iskolái	Piarista Gimnázium Budapesti Tudományegyetem (–1891)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (Batthyány-mauzóleum mögötti sírboltok, 19-20. 1/2.)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hültl Hümér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hültl Hümér (Felsőbánya, 1868. július 14. – Budapest, 1940. január 18.) sebészorvos, egyetemi tanár, a gyomor-bélvarrógép feltalálója, a modern sebészet számos eszközének, módszerének hazai bevezetője, akit virtuóz műtétei miatt orvosi körökben a „szike Paganinijé”-nek neveztek. Hültl Dezső építész, műegyetemi tanár bátyja.

A budapesti piarista gimnázium elvégzése után a Pesti Tudományegyetemen folytatta orvosi tanulmányait. 1891-ben avatták orvosdoktorrá. 1893-tól a Stefánia Gyermekkórházban segédorvos, 1895-től – műtőorvosi képesítésének megszerzése után – a Szent Rókus Kórházban alorvos. 1898-tól a Szent László kórház sebészorvosa, 1900-tól a Poliklinikai Egyesület kórházának főorvosa. 1905-ben a Szent István Kórház I. sz. sebészeti osztályának főorvosává nevezték ki, 1919 januárjától a Szent Rókus Kórház I. sz. sebészeti osztályának főorvosa is. A budapesti egyetemen 1902-ben magántanár a sebgyógyítás tanából, 1915-től a gyakorlati sebészet rendkívüli tanára. Hazánkban ő vezette be, majd később kötelezővé is tette a sebészek számára a maszkban és gumikesztyűben való operálást. Fertőtlenítés céljából elsőként alkalmazta a bőr felszínének jódtinktúrás ecsetelését, lemosását. Nevéhez fűződik a műtéti beavatkozás előtt a metszés irányának kirajzolása a bőr műtéti felületén. 1907-ben feltalálta és Fischer Győző szerszámkészítővel, a Fischer Péter és társa cég társtulajdonosával közösen 1908-ban szabadalmaztatta sebészeti varrógépét.^[2] Ezzel a géppel a resecált gyomrot úgy tudták összekapcsolni a bélcsatornával, hogy a gyomor- vagy a bélnedvekből a legcsekélyebb mennyiség sem kerülhetett a hasüregbe. Ezzel jelentősen csökkent a műtétek kockázata. A gép egyszerre négy sorban, gyors egymásutánban nyomta be az U alakú drótkapcsokat az egymásba illesztett rétegekbe. Az így összevarrt felületek ezt követően gyorsan gyógyultak. A sikeres konstrukciónak azonban több hátránya is volt: súlya miatt nehezen lehetett kezelni, a kapcsokat kizárólag a gyártó tudta belehelyezni, és nagyon sokba került. A készülékből az egész világon mindössze 50 darabot használtak. Ezt a sebészeti varrógépet fejlesztette tovább Petz Aladár (1888–1956), a budapesti I. sz. Sebészeti Klinika tanársegédje. Az általa készített új gyomor-bélvarrógépet 1920-ban sikerrel próbálták ki a klinikán. Petz a Sebészeti Társaság 1921. évi nagygyűlésén mutatta be találmányát, a Hültl-féle gyomor-bélvarró gép továbbfejlesztésével kialakított eszközt. Hültl professzor – miután meggyőződött az új gép tökéletes működéséről – gratulált a feltalálónak, és intézkedett saját gépe további gyártásának beszüntetéséről. Az új műszer a műtétek kivitelét gyorsabbá, biztonságosabbá tette. A találmány az egész világon elterjedt, technikáját az összes műtéttani szakkönyv ismerteti. Hültl professzor 1934-ben nyugalomba vonult. 1935-től a felsőház tagja. Mint a Magyar Országos Orvosszövetség elnöke, elsőként megszervezte a keresetképtelen orvosok, az orvosok özvegyeinek és árváinak rendszeres segélyezését.

• A gastro-enterostomia műtét technikájáról. Bp., 1897
• A homokóra-gyomor kór- és gyógytanának jelen állása. Bp., 1900
• A Mechel-féle diverticulumról. Bp., 1900
• A sebgyógyítás irányelveinek fejlődéséről. Bp., 1903
• A műtéti betegekkel való velebánás. Bp., 1907
• Sebészeti varróműszer gyomor- és bélvarrásra. Bp., 1911 (angol, francia és német nyelven is)

• Csillag István: Huszonöt éve halt meg a „kés Paganinije”. Orvosi Hetilap, 1965. 2. sz. pp. 81–82.
• Hajdú Gábor: Emlékezés egy nagy sebészre: Hültl Hümér halálának 50. évfordulója. Egészségügyi Munka, 37 (1990), 3. sz. pp. 86–87.
• Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993. Bp.: MTESZ, 1992. 40. p.

• Magyar Országgyűlési Almanach az 1935-1940. évi országgyűlésről
• Hültl Hümér a Magyar életrajzi lexikonban

• Medicor