Hárskút (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hárskút (egyértelműsítő lap).

Hárskút (Lipovník)
Hárskút látképe északnyugat felől
Hárskút zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1364
Polgármester	Robert Anna
Irányítószám	049 42
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
Népesség
Teljes népesség	537 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	360 m
Terület	12,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″48.62861111, 20.6208333348.628611°N 20.620833°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″48.62861111, 20.6208333348.628611°N 20.620833°E
Hárskút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hárskút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hárskút (szlovákul 1948-ban Lipovníknak átnevezve) túlnyomórészt magyar lakosú község Felvidéken, Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Rozsnyótól 8 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik.

A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla – a Bebek család őseinek adott – 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami – Kardos István kutatásai alapján – nagy valószínűség szerint bencés monostor lehetett. (Más források hibás adata, hogy a ciszterciek építettek itt 1141-ben kolostort és templomot, ami nem áll meg, mert az első ciszterci kolostor a történelmi Magyarország területén csak 1142-ben épült Cikádoron, a Tolna vármegyei Bátaszék helyén; az írországi Mellifons in Hibernia híres cisztercita kolostorát keverték össze Hungáriával, amihez Pázmány Péter tekintélye is hozzájárult.)

A falut 1364-ben „Korna Lypa" néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is telepítettek ide – amint arról számos család- és dűlőnév is tanúskodik (Demárka, Dusa, Orosz-telke). 1430-ban 34 portát számoltak itt össze. A falu később az Andrássyak kransznahorkai uradalmához tartozott. 1570-ben 38 lakóház és 3 zsellérház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÁRSKÚT. Magyar falu Torna Várm. földes Urai G. Andrásy, és Kotsó Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dernő mellet Gömör Vármegyének szélénél, határja középszerű."^[2]

1828-ban 109 házában 876 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hárskut, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/4 mfdnyire: 744 kath., 474 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó gyümölcs. Erdő. Méhtenyésztés. Határja részint róna, részint hegyes, s elég termékeny. F. u. gr. Andrásy György."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hárskút, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 135 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt került az Andrássyak birtokába. A XVIII. század közepén a Melczer család is birtokos volt itt. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Ide tartozik Szoroskő puszta is. A róm. kath. templomot 1721-ben építették. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó."^[4]

A falu Mátyás koráig Torna vármegye része, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A mai közigazgatási beosztás szerint is a rozsnyói járáshoz tartozik, de az már a kassai kerület része. Ismert szülötte a falunak Barczi Géza Kassán működő festő. A község zászlaját és címerét 1999-ben szentelték fel.

1910-ben 540 magyar lakta.

2001-ben 540 lakosából hivatalosan 462 magyar és 73 szlovák.

2011-ben 511 lakosából 381 magyar és 117 szlovák.

• Mai, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a régi, román stílusú templom felhasználásával épült gótikus stílusban. 1721-ben és 1856-ban átalakították és 1894-ben bővítették. Búcsújáróhely ünnepe a Rózsafüzér királynője.
• Plébániája az egykori kolostor alapjain 1787-ben épült, 1894-ben átalakították.

• 
  Hárskút északi szélén
• 
• 
• 
  Jellegzetes régi ház Hárskúton
• 
  Hárskúti utcakép
• 
  Községi hivatal
• 
  Élelmiszerüzlet
• 
  Katolikus templom
• 
  Szűz Mária-szoborfülke
• 
  Katolikus templom
• 
  A templom bejárata
• 
  Katolikus templom
• 
  Utcakép
• 
  Utcakép
• 
  Katolikus templom
• 
  Feszület a falu szélén
• 
  Címeres üdvözlőtábla
• 
  Vasútállomás
• 
  Tájkép Hárskúttól északra (háttérben Krasznahorka vára)

A Wikimédia Commons tartalmaz Hárskút (Szlovákia) témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Hárskút búcsújáróhely (képes ismertető)
• Hárskút- Rövid képes ismertető /magyar/
• Községinfó
• E-obce.sk