Háromrevuca
Háromrevuca (Liptovské Revúce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Rózsahegyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1233 | ||
Polgármester | Jana Šimová | ||
Irányítószám | 034 74 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | RK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1536 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 684 m | ||
Terület | 76,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 19° 12′ 10″48.930556°N 19.202778°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 19° 12′ 10″48.930556°N 19.202778°E | |||
Háromrevuca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromrevuca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Háromrevuca (szlovákul Liptovské Revúce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. Alsó-, Felső- és Középrevuca egyesülésével jött létre. 1899-ben a Háromrőce nevet kapta.
Fekvése
[forrásszöveg szerkesztése]Rózsahegytől 24 km-re délnyugatra, a Revuca-patak partján fekszik.
Története
[forrásszöveg szerkesztése]Revucát 1233-ban említik először, amikor II. András király „Terra Reucha” földjét a Hudka családnak adja. Később Rózsahegy város oklevelében szerepel „Reuce” alakban. Az oklevél azt is megemlíti, hogy lakói a környék hegyeiben rezet bányásznak, illetve szénégetéssel foglalkoznak. Az ércbányászat megszűnésével 1560 körül lakossága kicserélődik. A bányászok helyére új telepesek jöttek, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A mai település a Revuca patak felső folyása mentén a 16.-17. században keletkezett Alsó-, Felső- és Középrevúca egyesülésével. 1625-ben a likavkai urbárium Alsó- és Középrevúcát még Hricskó néven említi 10 házzal és 16 családdal. Fél évszázaddal később, 1671-ben „Tri Revuca” néven egyesítik a három korábbi települést. Régi fatemploma 1694-ben épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Középső Revucza. Liptó Várm., földes Urok a’ Kir. Kamara, lakosaik katolikusok, ’s másfélék, fekszenek hegyek között, patakjok mellett, határbéli földgyeik hegyesek, kövesek, hidegek, és soványas, piatzoktól is távol esnek.”[2]
A fatemplom helyére építették 1819-ben a mai templomot. 1828-ban 71 házában 489 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Alsó-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 447 kath. lak. Felső-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 546 kath. lak. Közép-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 486 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. templom. Mind a három falu a Rozenbergről Beszterczebányára vivő postaútban fekszik. Határuk nagy de hegyes, s sziklás, erdős és igen sovány; leginkább juhtartásból élnek. F. u. a kamara. Ut. p. Oszada.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Népessége
[forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 2072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1733 lakosából 1729 szlovák volt.
2011-ben 1635 lakosából 1540 szlovák.
Nevezetességei
[forrásszöveg szerkesztése]- Barokk római katolikus temploma 1819-ben épült.
- A településnek saját népviselete és gazdag népi hagyományai vannak.
- Környéke különösen alkalmas a téli sportolásra, több sípálya és kiszolgáló létesítmény várja a téli sportok kedvelőit.
Jegyzetek
[forrásszöveg szerkesztése]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.