[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Három-szurdok-vízerőmű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Három-szurdok-gát
Ország Kína
Építési adatok
Építés éve1994
Megnyitás2008
Felhasznált anyagokacél, beton
Építési költség180 milliárd ¥
TulajdonosChina Yangtze Power
Alapadatok
Kimenő teljesítmény22 500 MW
Tszf. magasság
  • 185
  • 4,0
m
Magassága181 m
Szélessége2335 m
Elhelyezkedése
Három-szurdok-gát (Kína)
Három-szurdok-gát
Három-szurdok-gát
Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 49′ 26″, k. h. 111° 00′ 13″30.823860°N 111.003670°EKoordináták: é. sz. 30° 49′ 26″, k. h. 111° 00′ 13″30.823860°N 111.003670°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Három-szurdok-gát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Mao Ce-tung Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön. A költeményben a folyó felső szakaszán emelt „kőfalak” képét idézi fel.[1]

A Három-szurdok-gát Kína Hupej tartományában, a Jangce folyón épített vízerőmű. Beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve. Éves energiatermelése átlagosan 95±20 TWh (terawattóra), ezzel második az Itaipu-vízerőmű után.[2]

2020-ban a szokottnál is intenzívebb monszun-esőzések után az erőmű éves teljesítménye csaknem elérte a 112 TWh-t, megdöntve ezzel az Itaipu erőmű ~103 terawattórás, 2016-ban felállított rekordját.[3][4]

A gát szerkezete 2006-ra készült el. Az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW.[2][5] A föld alatti erőmű utolsó két turbinája 2012. július 4-én vált üzemképessé.[6] Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye eléri a 22 500 MW-ot.[2][7][8] A projekt utolsó nagy eleme, a hajókat átemelő műtárgy, 2015-ben készült el.[9]

Az elektromos energia termelése mellett a gát a Jangce felső szakaszának hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás révén a gát alatti folyószakasz árvízvédelmét szolgálja. A nagy méretű, korszerű turbinák[10] és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt[11] a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre.[12] Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt megnőtt a földcsuszamlások veszélye.[13][14] A gát ügye mind Kínában, mind Kínán kívül sokat vitatott téma volt.[15]

Története

[szerkesztés]

A Jangcén építendő hatalmas gát tervét eredetileg Szun Jat-szen vázolta fel The International Development of China (Kína nemzetközi fejlődése) című, 1919-ben megjelent művében.[13][16][17] Kifejtette, hogy a Három-szurdok alatti folyószakaszon lehetőség van egy 30 millió lóerő (22 GW) teljesítményű erőmű megépítésére.[17] A Csang Kaj-sek által vezetett kormány már 1932-ben megkezdte az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését. 1939-ben, a második kínai–japán háború során a japán erők elfoglalták Jicsangot és feltérképezték a területet. A japán győzelem reményében a gát megépítésére megalkották az Otani-tervet.

1944-ben az egyesült államokbeli Bureau of Reclamation főtervezője, John L. Savage felmérte a területet, és Yangtze River Project néven megfogalmazta a gát megépítésére vonatkozó javaslatait.[18] Mintegy 54 kínai mérnök utazott az Egyesült Államokba szakmai tréningre. Az eredeti tervek szerint a hajók mozgatása egyedi módszerrel történt volna; a hajók a gát alsó illetve felső részén építendő zsilipekbe úsztak volna be, innen kábelek segítségével daruk mozgatták volna a hajókat a következő zsilipbe. A hatékonyság növelése érdekében kisebb vízi járművek esetében egyszerre több hajó átemelése történt volna meg. Nem ismeretes, hogy ez a megoldás víztakarékosság miatt jött-e szóba, vagy mivel a mérnökök úgy vélték, hogy a vízszintkülönbség túlságosan nagy más módszerekhez.[19] Bizonyos feltárási, felmérési munkákat és gazdaságossági számításokat elvégeztek, de a kormány a kínai polgárháború idején, 1947-ben leállította a munkálatokat.

A kommunisták 1949-es győzelmét követően Mao Ce-tung támogatta a projektet, de előbb a Kocsoupa-gát megépítését kezdte el; később gazdasági problémák, a nagy ugrás és a kulturális forradalom késleltették a projekt indulását. A Jangce 1954-es áradását követően, 1956-ban Mao Ce-tung megírta Úszás című versét, amelyhez egy a Jangcén keresztülhúzódó gát adta neki az ihletet. 1958-ban, a „virágozzék száz virág!” kampány után több, a projekt ellen hangját emelő mérnököt bebörtönöztek.[20]

Az 1980-as években ismét felmerült a gát megépítésének gondolata. Az Országos Népi Gyűlés 1992-ben hagyta jóvá a gát megépítését:[13] a 2633 küldöttből 1767 szavazott a gát megépítése mellett, 177 ellene, 664 tartózkodott, 25 nem szavazott.[21] Az építkezés 1994 decemberében kezdődött.[22] Az eredeti tervek szerint a gát 2009-re készült volna el, de további projektek, például a hat további generátorral felszerelt föld alatti erőmű megépítése végül 2012. július 4-én fejeződött be.[8][20] A hajóátemelő berendezés üzembe helyezése 2015-ben történt meg.[23] A gát 2008 végére emelte meg a vízszintet a tengerszint feletti 172,5 m magasságra, majd 2010 októberére a maximális 175 m-re.[24][25]

A Három-szurdok-gát elhelyezkedése a Jangce folyón

A gát anyaga és méretei

[szerkesztés]
A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.

A betonból és acélból épült gát 2335 méter hosszú, a gát felső szintje a tengerszint felett 185 méterrel fekszik. Az építkezéshez 27,2 millió m3 betont használtak fel, amelynek nagy része a gát falába került. A betonba 463 000 tonna acélt szereltek (ami 63 Eiffel-toronyhoz lenne elegendő), és az építők körülbelül 102,6 millió m3 földet mozgattak meg.[26] A gát betonfala 181 méterrel magasodik a sziklaalap fölé.

Maximális vízszint esetén, 175 m-rel a tengerszint és 110 m-rel az alvízcsatorna vízszintje felett, a gát feletti víztározó 6,6 km hosszúságú és 1,12 km szélességű. Víztartalma 39,3 km3, területe 1045 km2. Elkészültekor a víztározó 632 km2 területet öntött el.[27]

Gazdasági szempontok

[szerkesztés]

A kormány számításai szerint a Három-szurdok-vízerőmű teljes bekerülési költsége elérte a 180 milliárd jüant (Sablon:Szém USA dollár).[28] 2008 végére a kiadások elérték a 148 milliárd jüant, ebből 64 milliárd jüant fordítottak az építkezésre, 68 milliárd jüant az érintett lakosság áttelepítésére, és 15 milliárd jüan volt a pénzügyi szolgáltatások költsége.[29] Az előzetes becslések szerint az építési költségek 1000 TWh elektromos energia termelésével térülnek meg, ez Sablon:Szém jüant jelent. A teljes megtérülés az erőmű teljes üzembe állása után tíz évvel volt várható.[28]

A finanszírozás több forrásból származik: ilyen a Three Gorges Dam Construction Fund, a Kocsoupa-gát üzemeltetéséből származó haszon, a Kínai Fejlesztési Bank által nyújtott hitel, hazai és külföldi kereskedelmi bankoktól kapott hitelek, kötvénykibocsátás, továbbá az erőmű üzembe állása utáni bevételek. További forrásokat jelent az egyes tartományoktól származó díj: azok a tartományok, amelyek villamos energiát kapnak a Három-szurdok-gáttól, 7 jüan felárat fizetnek megawattóránként, más tartományok 4 jüant, de Tibetnek nem kell felárat fizetnie.[30]

A Három-szurdok-gát panorámaképe
Nagyítás
A Három-szurdok-gát panorámaképe

Energiatermelés és -elosztás

[szerkesztés]

Termelőkapacitás

[szerkesztés]
Kína elektromosenergia-termelésének megoszlása. Összehasonlításul: a teljesen felépített Három-szurdok-gát évi 100 TWh energiát fog előállítani
  fosszilis
  víz
  nukleáris

Az erőmű üzemeltetését az állami tulajdonú China Three Gorges Corporation leányvállalata, a China Yangtze Power végzi. Huszonkilenc 700 MW-os turbinájával és 20 300 MW beépített teljesítményével a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb kapacitású vízerőműve.[13] Teljes kiépítése után 32 generátor üzemel benne: 30 fő generátor, amelyek egyenként 700 MW-osak, és kettő, magát az erőművet ellátó 50 MW-os generátor, összesen 22 500 MW teljesítménnyel.[2] A 32 generátor közül 14 az erőmű északi oldalán, 12 a déli oldalán helyezkedik el, a további hat pedig a gáttól délre fekvő hegy gyomrában föld alatti erőműként üzemel. A várt éves elektromos energiatermelés meghaladta a 100 TWh-t.[31]

Generátorok

[szerkesztés]

A fő generátorok egyenként 6000 tonnásak, és 700 MW teljesítmény leadására képesek. A generátorok nyomómagassága 80,6 méter. Az áramlási térfogatáram a magasságtól függően 600–950 m3/s között változik. Minél nagyobb a nyomómagasság, annál kevesebb víz szükséges a teljes teljesítmény eléréséhez. A Három-szurdok-gát erőművébe Francis-turbinákat építettek. A turbina átmérője 9,7/10,4 m (VGS-változat/Alstom-változat), fordulatszáma 75 1/min. Névleges teljesítménye 778 MVA, maximális teljesítménye 840 MVA, teljesítménytényezője 0,9. A generátor 20 kV feszültség mellett állít elő elektromos energiát. A generátor állórészének külső átmérője 21,4/20,9 m, a belső átmérő 18,5/18,8 m. Az állórész – a maga nemében a legnagyobb a világon – 3,3 m magas. A csapágyterhelés 5050/5500 tonna. Az átlagos hatásfok meghaladja a 94%-ot, de elérheti a 96,5%-ot is.[32][33]

A Három-szurdok-gát Francis-turbinája

A generátorokat két közös vállalkozás gyártotta. Egyikük az Alstom, az ABB Group, a Kvaerner és a kínai Haerbin Motor konzorciuma. A másikat a Voith, a General Electric, a Siemens (rövidítve VGS) és a kínai Oriental Motor alkotta. A szerződés tartalmazta a technológia átadását is. A generátorok többsége vízhűtésű. Néhány újabban beépített darab léghűtésű, ezek szerkezete és így gyártása egyszerűbb, karbantartásuk könnyebb.[34]

A generátorok telepítése

[szerkesztés]

Az északi oldal 14 generátora már egy ideje üzemben van. Az első (a 2. számú) 2003. július 10-én indult el. Az északi oldal 2005. szeptember 7-én állt teljes üzembe a 9. számú generátor elindításával. A maximális teljesítményt (9800 MW) azonban csak 2006. október 18-án érték el, amikor a vízszint elérte a 156 métert.[35]

A déli oldal 12 generátora szintén üzemben van. A 22. számú 2007. június 11-én kezdte működését, a 15. pedig 2008. október 30-án.[5] A hatodik (17. számú) 2007. december 18-án indult el, az erőmű kapacitását 14,1 GW-ra emelve, és túlszárnyalva ezzel az Itaipu 14,0 GW-os teljesítményét. Ezzel a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb teljesítményű vízerőművévé vált.[36][37][38][39]

A föld alatti erőműben 2011 áprilisában kezdődött az utolsó hat generátor tesztüzeme, és év végére az első négy már üzembe is állt. A maradék kettő hálózatba kapcsolását 2012 májusára várták, de végül 2012. július 4-én fejeződött be az üzembe helyezésük, így az erőmű elérte a maximális kapacitását.[8][40][41][42]

Mérföldkövek

[szerkesztés]
A Három-szurdok-gát éves teljesítménye
A Jangce vízmennyisége és az erőmű vízfelvétele

2011. augusztus 16-ig az erőmű energiatermelése elérte az 500 TWh elektromos energiát.[43][44] 2008. július hónapban 10,3 TWh-nyi villamos energiával először haladta meg az energiatermelés a 10 TWh-t.[45] 2009. június 30-án, miután a folyó által szállított vízmennyiség meghaladta a másodpercenkénti 24 000 m³-t és mind a 28 generátort beindították, csak 16 100 MW teljesítményt állítottak elő, mivel az áradásos időszakban a nyomómagasság nem elegendő.[46] A 2009 augusztusi áradás során az erőmű rövid időre elérte maximális teljesítményét.[47]

A novembertől májusig tartó száraz időszak alatt az villamosenergia kapacitását a folyó vízmennyisége határozza meg. Amikor elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre, akkor a kapacitást a generátorok névleges teljesítménye korlátozza. 2008-tól mérik a hálózatba ténylegesen termelt áramot, és ez alapján határozzák meg az erőmű teljesítményét.[48][49]

A Három-szurdok-gátnál 2010. október 26-án érte el először tervezett 175 méteres maximális vízszintet, és ebben az évben érték el a tervezett éves 84,7 TWh-s kapacitást.[24]

Éves energiatermelés
Év Telepített
egységek 		TWh
2003 6 8 607
2004 11 39 155
2005 14 49 090
2006 14 49 250
2007 21 61 600
2008 26 80 812 [50]
2009 26 79 470 [51]
2010 26 84 370 [52]
2011 29 78 290 [53]
Összes 29(32) 53 064

Energiaelosztás

[szerkesztés]

2008. július 2-ig a State Grid Corporation of China és a China Southern Power Grid 250 ¥ átalányösszeget fizetett megawattóránként. Azóta az ár tartományonként változó, MWh-nként 228,7–401,8 ¥. A többet fizető ügyfeleknek elsőbbségük van, ilyen ügyfél például Sanghaj városa.[54] Az erőmű kilenc tartományt és két várost lát el energiával.[55]

Az energiaelosztási és -átviteli infrastruktúra költsége körülbelül 34,387 milliárd jüan volt. Ennek kiépítését egy évvel a tervezett előtt, 2007 decemberében fejezték be.[56]

Az energiaelosztás 500 kilovoltos hálózaton történik. A kelet-kínai hálózatba három egyenáramú távvezetéken szállítanak áramot (Három-szurdok – Sanghaj (3000 MW), HVDC Három-szurdok – Csangcsou (3000 MW), HVDC Kocsoupa – Sanghaj (1200 MW) ), ezek összteljesítménye 7200 MW. A közép-kínai hálózat felé szállító váltakozó áramú távvezetékek kapacitása 12 000 MW. A dél-kínai hálózat felé a HVDC Három-szurdok – Kuangtung egyenáramú hálózat kapacitása 3000 MW.[57]

Az eredeti tervek szerint az erőmű fedezte volna Kína energiafelhasználásának 10%-át. Időközben azonban az energiaigény a tervezettnél jobban növekedett, így az erőmű még teljes kapacitásával is csak a 2006-os igény mintegy 3%-át tudja fedezni.[58]

Környezeti hatások

[szerkesztés]
A Három-szurdok-gát víztározója által elárasztott területek műholdas képen; felső kép: 2006. november 7., alsó kép: 1987. április 17.

Kibocsátáscsökkenés

[szerkesztés]

A Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformtanács számításai szerint 2006-ban 1 kWh elektromos energia előállításához 366 gramm szén elégetésére volt szükség.[59] Teljes kapacitás melletti üzemelés esetén a Három-szurdok-gát erőműve évi 31 millió tonnával csökkenti a szénfelhasználást, így 100 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz,[60] több millió tonnával kevesebb por, egymillió tonnával kevesebb kén-dioxid, 370 000 tonnával kevesebb nitrogén-monoxid, 10 000 tonnával kevesebb szén-monoxid, továbbá jelentősen kevesebb higany kerül a légkörbe.[61]

2003-tól 2007-ig az erőmű energiatermelése megfelelt 84 millió tonna szénegyenértéknek, így a szén-dioxid kibocsátás 190 millió tonnával, a kén-dioxid kibocsátás 2,29 millió tonnával, a nitrogénoxidok kibocsátása 980 000 tonnával volt kevesebb.[62]

A gát hatszorosára növelte a Jangce hajózási kapacitását, ez újabb 630 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenést eredményezett. 2004-től 2007-ig 198 millió tonna áru haladt át a hajózsilipeken. A közúti szállítással összehasonlítva a vízi teherszállítás tíz millió tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és 25%-kal csökkentette a költségeket.[62]

Erózió és üledékesedés

[szerkesztés]

A gát megépítésével két jól körülhatárolható kockázat merült fel.[63] Az egyik az üledékesedés, aminek felmért hatásaiban nincs egyetértés, a másik pedig az, hogy az erőmű törésvonalon épült. Jelenleg a környék területének 80%-án tapasztalható erózió, ez évi 40 millió tonna üledéknek a Jangcéba kerülését jelenti.[64] Mivel a gát felett kisebb a folyó sebessége, ennek az üledéknek a többsége a gát felső szakaszán ülepedik le, míg az alsó szakaszra kevesebb üledék jut.

Az üledék hiánya az alsó szakaszon a következő három hatással jár:

  • Egyes hidrológusok várakozása szerint a folyó alsó szakasza érzékenyebb lesz az áradásokra.[65]
  • A több mint 1600 km-re fekvő Sanghaj városa szilárd üledékes síkságon terül el. Az érkező üledék – már amíg érkezik – megerősíti a folyóágyat, amin Sanghaj épült. Minél kevesebb üledék érkezik, annál érzékenyebb lesz a város az áradásokra.[66]
  • A bentonitos zónában felhalmozódó üledék biológiai károkat okoz és csökkenti a vízi biodiverzitást.[67]

Földrengések és földcsuszamlások

[szerkesztés]

A földrengések által kiváltott legnagyobb talajgyorsulás a víztározóban lévő víz hatalmas tömegével párosulva képes lehet a gát tározóoldali felületének a károsítására.[68] A tározóban az emelkedő vízszint által kiváltott erózió gyakori földcsuszamlásokat okoz, amely már eddig is többször okozta a vízfelszín észrevehető lengését. Ilyen volt a 2009 májusi két eset is, amikor a becslések szerint 20 000–50 000 m³ föld csúszott az elárasztott Wu-folyó Wuxia-szurdokába.[69] 2010 első négy hónapjában 97 jelentősebb földcsuszamlás történt.[70]

Szennyvíztisztítás

[szerkesztés]
Vízvédelmi terület Maopingnál, a gát feletti folyószakaszon

A gát megépítése jelentős lökést adott a szennyvíztisztításnek a gát feletti folyószakaszon megmaradt egyetlen nagyváros, Csungking környékén. A Környezetvédelmi Minisztérium jelentése szerint 2007 áprilisában több mint új 50 telepen napi 1,84 millió köbméter vizet tisztítottak meg, a teljes igény 65%-át. 32 szemétlerakóban napi 7664,5 tonna szilárd hulladékot helyeztek el.[71] Évente egymilliárd köbméter szennyvizet engednek a folyóba,[64] amit a víztározó megépítése előtt a folyó elszállított volna. A gát megépítése után a víz pangó, szennyezett és zavaros maradt.[70]

Erdők

[szerkesztés]

A Három-szurdok környékét mintegy 10%-ban borítják erdők, ez az érték 1950-ben 20% volt.[64]

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet kutatásai szerint az Ázsia–Csendes-óceáni régió erdővel borított területei 2008-ra 6000 km²-rel növekedtek. Ez jelentős pozitív fordulat az 1990-es évek évi 13 000 km²-es erdőterület-csökkenéséhez képest. A fordulat legfőbb oka Kína újraerdősítési erőfeszítése. Ezek különösen felgyorsultak a Jangce 1998-as áradásait követően, amelyek után a kínai kormány belátta, hogy növelni kell az erdős területeket, elsősorban a Jangce Három-szurdok-gát feletti szakaszán.[72]

Élővilág

[szerkesztés]

Már az Országos Népi Gyűlés 1992-es határozata előtt felerősödtek az aggodalmak a gát élővilágra gyakorolt hatásáról.[73] A környék hosszú ideje nevezetes volt biológiai sokszínűségéről, amely 238 növénycsalád és 1508 nemzetség 6388 növényfajának ad otthont. Ezek közül 57% veszélyeztetett.[74] A ritka fajok közül sokat használnak a hagyományos kínai gyógyászat alapanyagaként.[75] A Három-szurdok-gát körüli, korábban még erdővel borított terület az 1950-es 20%-ról 2002-re 10% alá zsugorodott,[76] ez negatív hatást fejtett ki a környék összes növényfajára. A környék édesvízi halfajok és szárazföldi állatfajok százainak nyújt élőhelyet.[74] Az édesvízi halakra különösen jelentős hatást gyakorol a gát a vízhőmérséklet és az áramlási jellemzők megváltozása miatt, számos hal a turbinákban sérül meg. A hatás különösen káros a környék ökoszisztémájára, mivel a Jangce medencéje 361 halfajnak ad otthont, és itt él Kína összes veszélyeztetett halfajának 27%-a.[77]

A gát más vízi állatfajokat is veszélyeztet, ezek közül legfontosabb a pajcsi, a kínai folyamidelfin.[64] Végeredményben a gát tehető felelőssé azért, hogy a pajcsi gyakorlatilag kihalt. Bár már az építkezés megkezdésekor is veszélyeztetett státuszú volt, a gát megépítése tovább csökkentette élőhelyét, és növelte a hajóforgalmat. A még megmaradt 3000–4000 súlyosan veszélyeztetett hódaru (Grus leucogeranus) közül számos egyed telelőhelyét jelentik azok a vizes területek, amelyeket a Három-szurdok-gát megépítése tönkretesz.[78] A gát negatív hatást gyakorol a jangcei tok (Acipenser dabryanus) állományára is.[79]

Áradások, mezőgazdaság és ipar

[szerkesztés]

A gát fontos szerepet játszik a Jangce évszakos áradásainak szabályozásában. A folyó gát alatti szakasza mentén több millió ember él, a legjelentősebb városok Vuhan, Nanking és Sanghaj a folyó partján épültek. A folyó mentén nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek fekszenek, és Kína legfontosabb ipari területei is itt találhatók.

A víztározó kapacitása 22 km³. Ez a tározókapacitás a tízévenként egyszer előforduló jelentős mértékű árvíz gyakoriságát százévenkéntire csökkenti. A gát még az úgynevezett „szuperáradás” hatásait is képes csökkenteni.[80][81] 1954-ben a Jangce 193 000 km²-nyi területet öntött el, 33 169 ember halálát okozta és 18 884 000 embernek kellett elhagynia otthonát. A nyolcmilliós Vuhan városa több mint három hónapig feküdt víz alatt, és a Jingguang-vasút több mint 100 napig volt üzemen kívül.[82] Az 1954-es áradásban 50 km³ víz folyt le a Jangcén.

Ugyanennek a folyószakasznak az 1998-as áradása több milliárd dollár kárt okozott, 2039 km² mezőgazdasági terület került víz alá, 2,3 millió embernek kellett otthonát ideiglenesen elhagynia, és 1526-an vesztették életüket.[61]

2009 augusztusának elején öt év legnagyobb árvize vonult le a gáton keresztül. A gát másodpercenként 40 000 m³-re korlátozta a lefolyó víz mennyiségét, emiatt a gát feletti szakaszon az augusztus 1-jei 145,13 méterről augusztus 8-ára 152,88 méterre emelkedett a víz szintje. A tározóban 4,27 köbkilométernyi vizet fogtak fel, ezzel a folyó vízhozamát másodpercenként 15 000 köbméterrel csökkentették a gát alatti szakaszon.[47]

A víztározóban összegyűjtött vizet a decembertől márciusig tartó száraz hónapokban engedik le.[83] Ezzel a módszerrel növelhető az alsó szakaszon szállított víz mennyisége, így biztosított a mezőgazdaság és az ipar vízigényének a kielégítése, egyben javulnak a hajózás feltételei is. A vízszint a gát feletti szakaszon 175 m-ről 145 m-re esik,[84] és a tározó ismét készen áll az esős évszakra. Az egyenletesebb vízellátás segíti a gát alatti szakaszon épített Kocsoupa-erőmű működését is. 2003-ban történt feltöltése óta a gát 11 köbkilométernyi extra vízmennyiséget biztosított a száraz évszakban a folyón lejjebb fekvő mezőgazdasági területek és városok számára.[85]

A 2010 júliusában történt áradások során a folyó vízhozama elérte a 70 000 m³/s értéket, ami meghaladta az 1998-ban mért csúcsértéket. A víztározó szintje 24 óra alatt csaknem 3 méterrel emelkedett, ám a kifolyó víz mennyiségét 40 000 m³/s-ra korlátozták, jelentősen csökkentve ezáltal az áradás hatását a folyó középső és alsó szakaszán.[86][87]

Hajózás

[szerkesztés]

Zsilipek

[szerkesztés]
A hajózó zsilipek 2004 májusában

A hajózó zsilipek üzembe állításától azt várják, hogy az éves áruszállítás mennyisége 10 millióról 100 millió tonnára növekszik, a szállítási költségek pedig 30–37%-kal csökkennek. A hajózás biztonságosabbá válik, mivel a szurdokok hírhedten veszélyesek a hajózásra.[62] Mélyebb merülésű hajók szállíthatják az árut a Sanghajtól 2400 km-re, a Szecsuáni-medencében fekvő Csungking városáig. A várakozások szerint a Csungkingba szállított áru mennyisége ötszörösére fog növekedni.[88][89]

A gát mellett két hajózó zsilip épült. Mindegyikük öt lépcsőből áll, az átzsilipelési idő körülbelül négy órát vesz igénybe. A zsilipet igénybe vevő hajók maximális tömege 10 000 tonna.[90] A zsilipek hosszúsága 280 m, szélessége 35 m, mélysége 5 m.[91][92] A zsilipek 30 m-rel hosszabbak, mint a Szent Lőrinc-víziúton építetteké, de mélységük csak fele annyi. A gát megépítése előtt a Három-szurdok maximális kapacitása évi 18 millió tonna áru volt. 2004-től 2007-ig összesen 198 millió tonna áru haladt át a zsilipeken. A folyó áruszállító kapacitása hatszorosára nőtt, a szállítás költségei 25%-kal csökkentek. A zsilipek teljes kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió tonnát.[62]

A zsilipek lépcsős kivitelűek, a belső zsilipkapuk egyben alsó és felső kapuként is működnek. A kapuk a sérülékenyebb forgópántos kivitelűek, melyek sérülése esetén az egész zsilipsor kieshet ideiglenesen az üzemből. Mivel külön zsilipsor szolgálja ki a felfelé és a lefelé haladó hajókat, az elrendezés vízhatékonyabb, mint a kétirányú lépcsős zsilipek.

Hajólift

[szerkesztés]

A zsilipek mellett hajólift építésén is dolgoznak. A hajólift 3000 tonnás hajók átemelésére lesz képes,[93] bár az eredeti tervekben még 11 500 tonnás hajók szerepeltek. Az emelési magasság 113 méter lesz,[94] a hajólift befoglaló mérete 120×18×3,5 méter. A hajóliften 30–40 perc lesz az áthaladási idő, szemben a zsilipek 3–4 órás idejével.[95] A helyzetet bonyolítja, hogy az alsó és felső vízszintek jelentős mértékben változhatnak. A hajóliftnek akkor is üzemképesnek kell lennie, ha a gát alatti vízszint 12 m-t, a gát feletti pedig 30 m-t változik.

A projekt többi részének hivatalos átadására, 2006. május 20-ra a hajólift még nem készült el teljesen.[96][97] Megépítése 2007 októberében kezdődött, és várhatóan 2014-ben fejezik be.[23]

A lakosság kitelepítése

[szerkesztés]

2008 júniusáig 1,24 millió lakost telepítettek ki az érintett területekről,[98][99] ami Hupej tartomány 60,3 milliós és Csungking 31,44 milliós lakosságának 1,5%-a.[100] Körülbelül 140 000 embert más tartományokba telepítettek át.[101]

Az áttelepítésekkel 2008. július 22-ére végeztek.[99] Egyes 2007-es jelentések szerint Csungking városa 2020-ig további négy millió embernek a városba költözését támogatja.[102][103][104] A városi illetékesek szerint viszont a költözés inkább az urbanizáció hatására megy végbe, mint a gáttól való fenyegetettség miatt.[105]

Állítólag Gaojang környékén 13 000 gazda áttelepítésére a helyi önkormányzathoz küldött pénz eltűnt, a gazdák kompenzáció nélkül maradtak.[106]

A gát további hatásai

[szerkesztés]

Kultúra és táj

[szerkesztés]

A 600 kilométer hosszúságú víztározó mintegy 1300 régészeti lelőhelyet árasztott el és megváltoztatta a Három-szurdok tájképét, mivel a vízszint több mint 90 métert emelkedett.[107] A feltárt kulturális és történeti emlékeket a víz által el nem érhető magasságba telepítették át, de a víz elárasztotta az addig fel nem tárt műemlékeket. Egyes műemlékeket elhelyezkedésük vagy méretük miatt nem tudtak elszállítani. Ilyen emlékek voltak például a Sennung-szurdok függő koporsói.[108]

Nemzetbiztonság

[szerkesztés]

Egy jelentés szerint a Kína elleni csapások tajvani támogatói azt remélik, hogy már maga az a tény, hogy hitelt érdemlően fenyegetik Kína városi lakosságát illetve kiemelkedő célpontjait, mint például a Három-szurdok-gátat, megfontolásra készteti a kínai haderőt a Tajvan elleni fellépésről.[109]

Az a gondolat, hogy Tajvan a gát tönkretételét fontolgatja, dühödt reakciót váltott ki a Kínai Népköztársaság sajtójából. A fiatal kínai kommunisták szövetségének lapja idézte Liu Jüant, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tábornokát, aki azt nyilatkozta, hogy a Kínai Népköztársaság komolyan résen fog állni „a Tajvan függetlenségéért harcoló terroristák” fenyegetéseivel szemben.[110]

Szerkezeti egység

[szerkesztés]

Néhány nappal a tározó első feltöltése után mintegy nyolcvan hajszálrepedést fedeztek fel a gát szerkezeti elemein.[111][112][113] Az átfolyó víz alatti kapujai kavitációnak vannak kitéve,[68] hasonlóan ahhoz, ami súlyosan károsította a Glen Canyon-gát túlfolyóit a Colorado 1983-as áradásai során.[114]

A Jangce felső szakaszának hosszanti profilja

A projekt irányítói szerint a gát mind a 163 000 betoneleme átment a minőségi ellenőrzésen, és a deformáció a tervezéskor megállapított határokon belül maradt. Egy szakértőkből álló csoport a projekt egészét jó minőségűre értékelte.[115]

Gátak a folyó felső szakaszán

[szerkesztés]

A Három-szurdok-gát kihasználtságának maximalizálása, valamint a Jangce felső szakaszán betorkolló Jinsa-folyó által hordott üledék csökkentése céljából Jinsa alatt további gátak megépítését tervezik. A tervezett négy gát teljes kapacitása 38 500 MW,[116] ami csaknem duplája a Három-szurdok-gát kapacitásának.[117] Xiluodunál és Xiangjiabánál már épül a gát, a baihetani előkészület alatt áll, míg a Wudongdénél épülő a kormány jóváhagyására vár.[118]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "Swimming" by Mao Zedong. Marxists.org. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  2. ↑ a b c d Fabian Acker: Taming the Yangtze. IET magazine, 2009. március 2. [2016. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ Kirong, Nephele: China's Three Gorges Dam sets world hydropower production record – China Daily. spglobal.com , 2021. január 2. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. ↑ Itaipu Ends 2016 with a Historic Production of 103.09 Million MWh. Itaipu Bunacional , 2017. január 3. [2017. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  5. ↑ a b 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 (A Három-szurdok-gát bal- és jobbparti erőműveinek mind a 26 blokkját üzembe helyezték (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. október 30. [2009. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  6. ↑ A Három-szurdok-gát felszínalatti erőblokkjait teljes egészében átadták és üzembe helyezték (kínai nyelven). CTG news. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  7. ↑ „Three Gorges reservoir raises water to target level”, Xinhua, 2008. október 7.. [2010. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  8. ↑ a b c Final Turbine at China's Three Gorges Dam Begins Testing (angol nyelven). Inventor Spot. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  9. ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  10. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. március 10. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  11. ↑ 一座自主创新历史丰碑 三峡工程的改革开放之路. Xinhua. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  12. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. április 8. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  13. ↑ a b c d Kína: hatalmas gát hatalmas problémákkal, Kitekintő.hu, 2011. július 12.
  14. ↑ 重庆云阳长江右岸现360万方滑坡险情-地方-人民网 (kinai nyelven). People's Daily. [2009. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) Lásd még: 探访三峡库区云阳故陵滑坡险情. Xinhua. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  15. ↑ Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12.. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 28.) „The giant Three Gorges Dam across China's Yangtze River has been mired in controversy ever since it was first proposed”  Lásd még: Laris, Michael. „Untamed Waterways Kill Thousands Yearly”, Washington Post, 1998. augusztus 17. (Hozzáférés: 2009. március 28.) „Officials now use the deadly history of the Yangtze, China's longest river, to justify the country's riskiest and most controversial infrastructure project – the enormous Three Gorges Dam.”  és Grant, Stan. „Global Challenges: Ecological and Technological Advances Around the World”, CNN, 2005. június 18. (Hozzáférés: 2009. március 28.) „China's engineering marvel is unleashing a torrent of criticism. […] When it comes to global challenges, few are greater or more controversial than the construction of the massive Three Gorges Dam in Central China.”  és Gerin, Roseanne. „Rolling on a River”, Beijing Review, 2008. december 11.. [2009. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 28.) „…the 180-billion yuan ($26.3 billion) Three Gorges Dam project has been highly contentious.” 
  16. ↑ Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12.. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. május 16.) 
  17. ↑ a b 中国国民党、亲民党、111新党访问团相继参观三峡工程_新闻中心_新浪网 (kínai nyelven). News.sina.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  18. ↑ John Lucian Savage Biography Archiválva 2011. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben by Abel Wolman & W. H. Lyles, National Academy of Science, 1978.
  19. ↑ "China's Dream Dam" Popular Science, July 1946
  20. ↑ a b Steven Mufson. „The Yangtze Dam: Feat or Folly?”, Washington Post, 1997. november 9. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  21. ↑ 1992年4月3日全国人大批准兴建三峡工程 (kínai nyelven). News.rednet.cn. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  22. ↑ Allin, Samuel Robert Fishleigh (2004. november 30.). „An Examination of China's Three Gorges Dam Project Based on the Framework Presented in the Report of The World Commission on Dams” (PDF), Kiadó: Virginia Polytechnic Institute and State University. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  23. ↑ a b „三峡升船机开工建设_荆楚网 (Three Gorges ship lift operation construction)”, CnHubei, 2007. november 10.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) (kínai nyelvű) 
  24. ↑ a b Water level at Three Gorges Project raised to full capacity (angol nyelven). Xinhua, 2010. október 26. [2010. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. ↑ 三峡完成172.5米蓄水 中游航道正常维护(图)-搜狐新闻 (kínai nyelven). News.sohu.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  26. ↑ „Three Gorges Dam Project — Quick Facts”, ibiblio.org (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  27. ↑ „三峡水库：世界淹没面积最大的水库 (A Három-szurdok-gát: A világ legnagyobb vízzel elárasztott területével)”, Xinhua, 2003. november 21.. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 10.) (kínai nyelvű) 
  28. ↑ a b International Water Power and Dam Construction (angol nyelven). Waterpowermagazine.com, 2007. január 10. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  29. ↑ 国家重大技术装备 (kínai nyelven). Chinaneast.xinhuanet.com, 2009. január 11. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  30. ↑ „A Három-szurdok-gát”, Három-szurdok-gát projekttársaság, 2003. április 20.. [2007. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. április 29.) (kínai nyelvű) 
  31. ↑ 三峡机组国产化已取得成功 (A Három-szurdok-gát generátorainak telepítése sikeresen lezajlott (kínai nyelven). Xinhua, 2008. december 4. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  32. ↑ „李永安:我水轮发电机组已具完全自主设计制造能力_财经频道_新华网 (A generátorok teljesen egyedi tervezéssel és gyártással készültek”, 2008. augusztus 28.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  33. ↑ Matthew Morioka, Alireza Abrishamkar, Yve Kay: THREE GORGES DAM (CEE 491)
  34. ↑ „三峡工程及其水电机组概况 (A Három-szurdok-gát projekt vízi és villamos egységeinek felmérése)”, 中华商务网讯 (Kínai üzleti hírek), 2002. július 26.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 11.) (kínai nyelvű) 
  35. ↑ „A három-szurdok-gát”, Kínai kormány, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2007. május 15.) (kínai nyelvű) 
  36. ↑ „Idén üzembe helyezték a Három-szurdok-gát projekt első villamos erőmű blokkját”, 中国长江三峡工程开发总公司 (Három-szurdok-gát projekttársaság), 2008. május 5.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  37. ↑ 三峡右岸电站19号机组完成72小时试运行 (A jobbparti 19-es erőműblokkja 72 órás próbaüzemet végzett (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. június 20. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  38. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司 (Üzembe helyezték a jobbparti 16-os erőműblokkot. Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. július 4. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  39. ↑ 三峡23号机组进入72小时试运行 (Megkezdődik a 23-as blokk 72 órás próbaüzeme (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. augusztus 22. [2012. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  40. ↑ 三峡地下电站30号机组充水启动 (A 30-as felszínalatti erőműblokk vizzel való feltöltése megkezdődött) (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  41. ↑ A Három-szurdok-gát felszínalatti erőművének vízzelteli harmadik egységének sikeres üzembeállítása a júliusi tervek szerint (kínai nyelven). Fenghuang Wang. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  42. ↑ a Három-szurdok-gát utolsó két egysége (kínai nyelven). Xinhua, 2012. február 11. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  43. ↑ 三峡电站持续安稳运行累计发电突破5000亿千瓦时. ctgpc.com.cn. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  44. ↑ 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 (A Három-szurdok-gát projekt bal- és jobbparti erőműveinek mind a 26 blokkját üzembe helyezték) (kínai nyelven). CRI online, 2008. október 30. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  45. ↑ 三峡电站月发电量首过百亿千瓦时 (Három-szurdok-gát vízerőmű energiatermelése először növekedett 10 milliárd kilowattóra fölé) (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. augusztus 15. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  46. ↑ 三峡电站26台发电机组投产后首次满负荷发电 (A Három-szurdok-gát 26 erőművi blokkja először termelt teljes kapacitáson áramot a beüzemelésük óta). Xinhua, 2009. június 30. [2009. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  47. ↑ a b 三峡工程发挥防洪作用三峡电站首次达到额定出力1820万千瓦 (Az árvízvédelemben szerepet játszó Három-szurdok-gát erőműve először érte el a 18,2 millió kilowatt névleges teljesítményt (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  48. ↑ 主要水电厂来水和运行情况 (A jelentősebb vízerőművek vízellátása és üzemállapota), 2007 május – 2008 december (kínai nyelven). State Grid Corporation of China. [2009. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  49. ↑ 国家电网公司-国调直调信息系统 (A jelentősebb vízerőművek vízellátása és üzemállapota), 2007 november – 2009 május (kínai nyelven). State Grid Corporation of China. [2009. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  50. ↑ 中国电力新闻网――电力行业的门户网站 (kínai nyelven). Cepn.sp.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)[halott link]
  51. ↑ 国家重大技术装备 (kínai nyelven). Chinaequip.gov.cn, 2010. január 8. [2010. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
  52. ↑ 峡—葛洲坝梯级电站全年发电1006.1亿千瓦时 (kínai nyelven). [2011. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
  53. ↑ Three Gorges Project Generates 78.29 Bln Kwh of Electricity in 2011. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 16.)
  54. ↑ 国家发改委调整三峡电站电价动 (A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság módosítja a Három-szurdok-gát vízerőmű áramárat (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. július 4. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  55. ↑ „Construction of the Three Gorges Project and Ecological Protection”, Chinagate.com.cn, 2007. november 27.. [2008. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  56. ↑ „长江三峡三期输变电工程通过国务院验收组验收 (A Jangce folyó Három-szurdok-gátjának erőművi projektje III. fázisa, az energiaelosztási és -átviteli infrastruktúra átment az Állami Tanács átvételi vizsgálatán”, 国家发展改革委讯 (Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság), 2007. december 20.. [2007. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  57. ↑ Three Gorges, China (angol nyelven). ABB Group. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  58. ↑ „A Három-szurdok-gát”, Kínai villamosmérnöki társaság, 2006. május 25.. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. május 16.) (kínai nyelvű) 
  59. ↑ „电力行业2006年运行分析及2007年趋势预测 (A villamosenergia-ipar működésének 2006-os elemzése, és a trend előrejelzése 2007-re”, Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, 2007. március 7.. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  60. ↑ Greenhouse Gas Emissions By Country (angol nyelven). Carbonplanet, 2006. [2010. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  61. ↑ a b „A Három-szurdok-gát projekt – Bevezető”, 2006. június 12.. [2010. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  62. ↑ a b c d „长江电力(600900)2008年上半年发电量完成情况公告 (A Yangtze Power [600900 jelentése az energiatermelés eredményéről 2008 első felében)]”, Stockstar – 证券之星, 2007. január 23.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) (kínai nyelvű) 
  63. ↑ Topping, Audrey Ronning. Environmental controversy over the Three Gorges Dam. Earth Times News Service.
  64. ↑ a b c d Dai Qing: 9. The River Dragon Has Come!: The Three Gorges Dam and the Fate of China's Yangtze River and Its People (East Gate Book), Armonk, M.E. Sharpe, New York, 1997
  65. ↑ „三峡大坝之忧”, The Wall Street Journal (Kína), 2007. augusztus 28. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.) (kínai nyelvű) 
  66. ↑ Winchester, Simon. The River at the Center of the World. Henry Holt & Co, 228. o. (1998). ISBN 978-0-8050-5508-5 
  67. ↑ Henrik Segers, Koen Martens. The River at the Center of the World. Springer, 73. o. (2005). ISBN 978-1-4020-3745-0 
  68. ↑ a b Williams, Philip B.: Chapter 10: Dam Safety Analysis (angol nyelven). Damming the Three Gorges. [2012. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  69. ↑ Yang, Sung: No Casualties in Three Gorges Dam Landslide. CRI English. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  70. ↑ a b Richard Jones, Michael Sheridan. „Chinese dam causes quakes and landslides”, The Times, 2010. május 30. (Hozzáférés: 2011. január 25.) (kínai nyelvű) 
  71. ↑ „湖北省三峡治污项目三年内投入约23.5亿元 (Körülbelül 2,35 milliárd jüant fektetnek be három éven keresztül Hubei tartományban a három-szurdok környezetszennyezés-csökkentési projektjébe)”, Xinhua, 2007. április 19.. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) 
  72. ↑ Peter Collins, "Falling here, rising there" Page 63, The World in 2008, The Economist
  73. ↑ Li, Long (1989).Environmental planning of large-scale water projects: The Three Gorges Dam case, China (M.A. thesis) Wilfrid Laurier University
  74. ↑ a b Wu, Jianguo, et al. “Three-Gorges Dam— Experiment in Habitat Fragmentation?” Science 300-5623 (May 23, 2003): 1239–1240.
  75. ↑ Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.” New York: Palgrave Macmillan, 2002.
  76. ↑ Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.”
  77. ↑ Xie, Ping. “Three-Gorges Dam: Risk to Ancient Fish.” Science 302-5648 (Nov 14, 2003): 1149.
  78. ↑ „Three Gorges Dam Case Study”, American University, The School of International Service (Hozzáférés: 2008. január 20.) 
  79. ↑ Ethan Theuerkauf. „Three Gorges Dam: A Blessing or an Environmental Disaster?”, The Flat Hat, the College of William and Mary’s student newspaper, 2007. október 2.. [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (angol nyelvű) 
  80. ↑ 三峡工程的防洪作用将提前两年实现-经济-人民网 (kínai nyelven). People's Daily. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  81. ↑ 三峡工程防洪、通航、发电三大效益提前全面发挥. Chn-consulate-sapporo.or.jp, 2006. május 16. [2007. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  82. ↑ 39.1931、1935、1954、1998年长江流域发生的4次大洪水造成了怎样的洪水灾害??. People's Daily. [2010. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  83. ↑ 经过不懈努力三峡枢纽主体工程建设任务提前完成. Gov.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  84. ↑ 三峡水库可如期消落至145米汛限水位. Xinhua. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  85. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. augusztus 7. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  86. ↑ Three Gorges Dam will meet the first large-scale flood since being completed Archiválva 2010. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben July 20, 2010. Hozzáférés ideje: July 20, 2010.
  87. ↑ 三峡迎来7万立方米/秒特大洪峰 规模超1998年. SINA Corporation
  88. ↑ Joseph J. Hobbs, Andrew Dolan. World Regional Geography. Cengage Learning, 376. o. (2008). ISBN 978-0-495-38950-7 
  89. ↑ „The Three Gorges Dam”, Washington Post, 1997. november 28.. [2011. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. december 14.) (angol nyelvű) „A maximum depth of 574 feet. This is expected to allow 10,000-ton ocean-going cargo ships and passenger liners to navigate 1,500 miles inland to Chongqing.” 
  90. ↑ „Yangtze as a vital logistics aid”, China Economic Review, 2007. május 29. (angol nyelvű) 
  91. ↑ Three Gorges Dam (angol nyelven). Missouri Chapter American Fisheries Society, 2002. április 20. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  92. ↑ Its Buildings with Biggest Indices (angol nyelven). China Three Gorges Project, 2002. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  93. ↑ MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  94. ↑ Its Buildings with Biggest Indices (angol nyelven). China Three Gorges Project, 2002. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  95. ↑ MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  96. ↑ „Three Gorges dam ready to go”, The Taipei Times, 2006. május 21.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  97. ↑ „China Completes Three Gorges Dam”, CBS News, 2006. május 20.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  98. ↑ 三峡四期移民工程通过阶段性验收 (Jóváhagyásra került a projekt kitelepítési programjának negyedik fázisa (kínai nyelven). Három-szurdok-gát projekttársaság, 2008. augusztus 22. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  99. ↑ a b „三峡库区城镇完成拆迁-华尔街日报 (Befejeződött a városok eltakarítása a víztározó területéről)”, The Wall Street Journal (Kína), 2008. július 24.. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  100. ↑ „China dam to displace millions more”, MWC News, 2007. október 13.. [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (angol nyelvű) 
  101. ↑ Liang Chao. „More bid farewell to Three Gorges”, China Daily, 2004. július 15. (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  102. ↑ „Millions forced out by China dam”, BBC News, 2007. október 12. (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  103. ↑ Wang Hongjiang. „Millions more face relocation from Three Gorges Reservoir Area”, Xinhua, 2007. október 11. (Hozzáférés: 2008. január 20.) 
  104. ↑ Jiang Yuxia. „China warns of environmental "catastrophe" from Three Gorges Dam”, Xinhua, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2010. november 23.) 
  105. ↑ Guo Jinjia, Yang Shanyin. „重庆澄清"三峡库区二次移民四百万"传闻”, People's Daily, 2007. november 16.. [2007. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (kínai nyelvű) 
  106. ↑ Julie Chao. „Relocation for Giant Dam Inflames Chinese Peasants”, National Geographic, 2001. május 15. (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  107. ↑ Regine Debatty. „Flotsam, Jetsam and the Three Gorges Dam”, World Changing, 2007. december 9.. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  108. ↑ C.Michael Hogan. „Shen Nong Gorge Hanging Coffins”, The Megalithic Portal (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  109. ↑ Annual report on the military power of the People's Republic of China (.pdf). US Department of Defense. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  110. ↑ „Troops sent to protect China dam”, BBC, 2004. szeptember 14. (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 
  111. ↑ Three Gorges Dam (angol nyelven). International Rivers. [2009. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  112. ↑ Adams, Jerry: Three Gorges Dam (angol nyelven). Electronic Data Interchange. Awesome Library. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  113. ↑ Three Gorges Dam (angol nyelven). Living On Earth. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  114. ↑ Steven Hannon: The 1983 Flood at Glen Canyon Archiválva 2010. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  115. ↑ 三峡工程质量处于良好受控状态 (kínai nyelven). Aqsiq.gov.cn. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  116. ↑ 中国三峡总公司拟在金沙江上建４座梯级水电站 总装机容量为３８５０万千瓦_中国电力网 (kínai nyelven). chinapower.com.cn. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  117. ↑ „Beijing Environment, Science and Technology Update”, U.S. Embassy in China, 2003. március 7.. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 20.) (angol nyelvű) 
  118. ↑ „Beyond Three Gorges in China”, Water Power Magazine, 2007. január 10.. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 23.) (angol nyelvű) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Three Gorges Dam című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Három-szurdok-vízerőmű&oldid=27611181”