Krassóvár

Ez a szócikk az egykori Krassó vármegye székhelyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Krassó (egyértelműsítő lap).

Krassóvár (Carașova)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Krassóvár
Rang	falu
Irányítószám	327065
SIRUTA-kód	51813
Népesség
Népesség	1891 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	12
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′45.2, 21.8666666745.200000°N 21.866667°EKoordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′45.2, 21.8666666745.200000°N 21.866667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Krassóvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Krassóvár (1899-ig Krassova, románul: Carașova, horvátul: Krašova, Karaševo) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye.

Resicabányától 10 km-re délre a Karas bal partján fekszik.

Neve a Karas folyó nevéből származik, az pedig a kárász halnévből való.

Krassó vár a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.

István király Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.

A tatárjárás alatt a Krassó folyó torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.

1323-ban említi először oklevél Kraso néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.

1348-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak. Ezt a birtokot a király 1354-ben Bagossy Simon comesnek adományozta örökös hűbérül.

1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el a XVI. században.

A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.

1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát (krassován), 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.

2002-ben 3260-an lakták:

• Románok: 4,41% (144)
• Magyarok: 0,36% (12)
• Romák (cigányok): 4,47% (146)
• Németek: 0,49% (16)
• Szerbek: 0,49% (16)
• Bolgárok: 0,03% (1)
• Horvátok (Krassovánok): 84,60% (2 758)
• Csehek: 0,03% (1)
• Más etnikumúak: 4,96% (162)
• Be nem vallott etnikum: 0,12% (4)

A 2012-es helyhatósági választásokon a Romániai Horvát Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt 4-4 mandátumot, a Demokrata Liberális Párt 3 mandátumot, a Partidul Poporului – Dan Diaconescu és a Zöld Párt 1-1 mandátumot szerzett.^[1]

• 13–14. századi vára a Krassó folyó bal partján, a falutól északkeletre található. A romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10808 sorszámon szerepel.^[2]
• Határában található a Krassó folyó szurdoka, festői látványt nyújtanak a szurdok meredek partfalai kisebb-nagyobb barlangjaival.

• Karaševska Zora (horvát együttes)
• Mladi Karaševci (horvát együttes)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

• (horvátul) a horvát közösség oldala
• Krassóvár