Kisvajszló
Kisvajszló (Vislava) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1353 |
Polgármester | Milan Haňak |
Irányítószám | 090 21 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 201 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 20 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 260 m |
Terület | 10,96 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 16′ 41″, k. h. 21° 39′ 47″49.278056°N 21.663056°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 41″, k. h. 21° 39′ 47″49.278056°N 21.663056°E | |
Kisvajszló weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvajszló témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisvajszló (1899-ig Viszlava, szlovákul: Vislava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 9 km-re északra, az Ondava keleti oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1353-ban említik először, a makovicai uradalom része volt. Később a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISZLAVA. Vaszlava. Orosz falu Sáros Várm. határjának egy része meglehetős, legelője elég, fája is van mind a’ kétféle.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszlova, Sáros v. orosz f. a makoviczi uradal., 15 romai, 320 g. kath., 7 zsidó lak.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 255, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 250 lakosából 237 szlovák és 8 ruszin volt.
2011-ben 225 lakosából 178 szlovák és 33 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1905-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.