Kassa–Oderbergi Vasút
| Kassa–Oderbergi Vasút | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1866 |
| Megszűnt | 1921 |
| Székhely | Budapest |
| Iparág |
|
 Kassa–Oderbergi Vasút
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″49.173307°N 18.871701°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″49.173307°N 18.871701°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A cs. és kir. szab. Kassa–oderbergi Vasút (rövidítve: KsOD, németül k. k. privilegierte Kaschau–Oderberger Bahn, csehül Košicko–bohumínská dráha (KBD), szlovákul Košicko–bohumínska železnica) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A társaság fővonala, egyben névadója a sziléziai ipar- és bányavidéket kötötte össze Kassával.
Története
[szerkesztés]A Kassa–Oderbergi Vasút 1866-ban kapta meg a koncessziót, hogy a sziléziai porosz vasúthálózatot a legrövidebb útvonalon kösse össze Magyarországgal. A nehéz nyomvonalú, 362 km hosszú, Oderbergtől (ma: Bohumín) Kassáig húzódó vasútvonal 1869 és 1872 között készült el. A társaság igazgatósága Budapesten, míg üzletvezetőségei a sziléziai Teschenben (az osztrák vonalak részére. Ma: Český Těšín ) és Kassán voltak.
A KsOd másik fővonala 1870-től a Kassát Eperjessel összekötő vonal volt, ahol a szintén magántulajdonú Eperjes–Tarnówi Vasút vonalához csatlakozott. A KsOd 1874. április 18-án egyesült ezzel a társasággal.
A Magas-Tátrában található, 1896-tól szintén a KsOd üzemeltette Csorbatói Fogaskerekű Vasút elsősorban az idegenforgalmat szolgálta.
Egy sor magántulajdonú helyiérdekű vasút üzemvitelét, melyek pályája a KsOd vonalához csatlakozott, szintén átvette a társaság. Ezen kívül az osztrák Államvasút-Társaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) tulajdonát képező Csaca–Zwardoń vonal üzemét is a KsOd látta el.
Beöthy László kereskedelmi miniszter 1912. június 22-ei parlamenti beszédében támogatta a Kassa-oderbergi vasútnak Magyarország érdekében való kibővítése, illetve a magyar határig való kettős sínpár kiépítését.[1]
A trianoni békeszerződés nyomán a Kassa–oderbergi Vasút teljes vonalhálózata az újonnan megalakított Csehszlovákia területére került. Mivel az új állam keleti részének eléréséhez a Kassa–Oderberg vonal kulcsfontosságú volt, a KsOd mihamarabbi államosításáról határoztak.
A társaság 1921. február elsején állami kézbe került. A vonalakat és a járműveket a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) vette át.
A társaság vonalai
[szerkesztés]| A Kassa–oderbergi Vasút vonalai | ||
|---|---|---|
| Vonal | Átadás éve | Megjegyzés |
| Oderberg–Teschen –Csaca–Zsolna–Poprádfelka–Igló –Abos (–Kassa) |
* 1869 * 1871 * 1872 |
|
| Kassa–Abos–Eperjes | * 1870 | |
| Eperjes–Orló–Tarnów | Eperjes–Tarnówi Vasúttársaság; 1876-tól a KsOd üzemeltetésében, 1879-ben egyesült a KsOd-val. | |
| Csorbatói Fogaskerekű Vasút | *1896 | fogaskerekű pálya, 1000 mm nyomtáv |
Egykor a KsOd kezelésében lévő vonalak
[szerkesztés]| A Kassa–Oderbergi Vasút által kezelt vonalak | ||
|---|---|---|
| Vonal | Átadás éve | Megjegyzés |
| Csaca–Zwardoń | A MÁV vonala | |
| Margitfalva–Gölnicbánya | *1884 | Gölniczvölgyi HÉV |
| Gölnicbánya–Szomolnokhuta | *1884 | Gölniczvölgyi HÉV 1000 mm nyomtáv |
| Poprádfelka–Késmárk | *1889/93 | Poprádvölgyi HÉV |
| Késmárk–Szepesbéla | *1892 | Késmárk–Szepesbélai HÉV |
| Igló–Lőcse | *1893 | Lőcsevölgyi HÉV |
| Szepesbéla–Podolin | *1893 | Szepesbéla–Podolini HÉV |
| Eperjes–Bártfa | *1893 | Eperjes–Bártfai HÉV, 1904-től a KsOd kezelésében |
| Szepesolaszi–Szepesváralja | *1894 | Szepesolaszi–Szepesváraljai HÉV |
| Poprádfelka–Nagy-Lomnicz (Kakaslomnic)–Tátralomnic | *1895 | Tátralomnici HÉV |
| Kralován–Szuchahora | *1898/99 | Árvavölgyi HÉV |
| Zsolna–Rajec | *1899 | Zsolna–Rajeczi HÉV |
| Rózsahegy–Koritnica | *1906 | Rózsahegy–Korytnicza keskenynyomközű vasút 760 mm nyomtáv |
| Csaca–Trencsénmakó | *1914 | Trencsénvármegyei HÉV |
Mozdonyok
[szerkesztés]A táblázatok a cs. és kir. szab. Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyállományát mutatják a KsOd osztályelölések sorrendjében, továbbá tartalmazzák az államosítás utáni ČSD jelölésüket is.
A KsOd üzemvitele alatt állt helyiérdekű vasutak saját maguk szerezték be mozdonyaikat, melyek később a KsOd állagába kerültek és a KsOd rendszere szerinti jelölést kaptak.
A keskeny nyomtávú mozdonyok nem kaptak KsOd-számot.
| A Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyai | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Osztály | KsOd-psz. | Jelleg | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | ČSD-psz. | Megjegyzés |
| I | 31–40 | 2´B–n2 | 10 | WLF | 1884–1891 | 253.101–110 | azonos a DV 17a sorozattal |
| Ia | 41–45 | 2´B–n2 | 5 | MÁV Gépgyár | 1895–1898 | 254.401–405 | azonos a MÁV Ia osztállyal (220 sor.) |
| Ip | 301–318 | 1'C1'–n4v | 18 | MÁV Gépgyár, WLF, Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1907–1912 | 354.901–918 | azonos a kkStB 110 sorozattal |
| It | 351–355 | 2'D–h2 | 5 | Mf. d. StEG | 1918 | 455.001–005 | azonos a DV 570 sorozattal |
| IIa | 1–2 | 1B–n2 | 2 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1869 | 221.001 | - |
| IIb | 3–8 | 1B–n2 | 6 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873 | 232.101 | azonos a MÁV II osztállyal (238 sor.) |
| IIIa | 101–107 | C–n2 | 7 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1868–1869 | 321.101–107 | - |
| IIIb1 | 108–130 | C–n2 | 23 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1871 | 313.301–321 | - |
| IIIb2 | 131–143 | C–n2 | 13 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873–1892 | 313.322–334 | - |
| IIIb4 | 144–166 | C–n2 | 23 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873–1892 | 313.601–623 | - |
| IIIb3 | 201–205 | C–n2 | 5 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873 | 313.335–339 | 1879-ben Eperjes-Tarnowi Vasúttól átvéve |
| IIIe | 206–220 | C–n2 | 15 | MÁV Gépgyár | 1892–1898 | 313.201–215 | azonos a MÁV IIIe osztállyal (326 sor.) |
| IIIq | 251–285 | C–n2v | 35 | MÁV Gépgyár | 1899–1909 | 334.301–335 | azonos a MÁV IIIq osztállyal (325 sor.) |
| IVa | 561–569 | 1'C1'–n2v | 13 | MÁV Gépgyár | 1912–1913 | 320.201–209 | - |
| V | 51–56 | B1–n2t | 6 | WLF | 1881–1884 | 210.001–004 | - |
| VIm | 401–424 | C'C–n4v | 24 | MÁV Gépgyár, WLF | 1912–1914 | 622.001–024 | azonos a MÁV 651 sorozattal |
| VImb | 473–485 | C'C–n4v | 13 | WLF | 1919 | 623.004–016 | Brotan-kazánnal ; közvetlenül a ČSD-nek leszállítva |
| Helyiérdekű mozdonyok | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Osztály | KsOd-psz. | Jelleg | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | ČSD-psz. | Megjegyzés |
| X | 501–502 | B–n2t | 2 | MÁV Gépgyár | 1884 | 200.201 | - |
| XII | 521–533 | C–n2t | 13 | MÁV Gépgyár | 1892–1899 | 310.501–512 | azonos a MÁV XII osztállyal (377 sor.) |
| XIIa | 551–552 | C–n2t | 2 | Krauss/München | 1882–1884 | 310.601–602 | a MÁV-tól vásárolva; azonos a MÁV XIIa osztállyal |
| XIIb | 511–512 | C–n2t | 2 | MÁV Gépgyár | 1908 | 310.701–702 | - |
| XIVa | 541 | D–n2t | 1 | MÁV Gépgyár | 1909 | 410.101 | - |
| TVa | 570–571 | 1C1–n2vt | 2 | MÁV Gépgyár | 1914 | 320.211–212 | azonos a MÁV TVa osztállyal (376 sor.) |
| Keskeny nyomtávú mozdonyok | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| HÉV | Nyomtáv | Vasúti psz. | Jelleg | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | ČSD-psz. | Megjegyzés |
| Gölnicvölgyi HÉV | 1000 mm | 1–4 | C–n2t | 4 | Hagans | 1884 | U 36.01–04 | - |
| Csorbatói Fogaskerekű Vasút | 1000 mm | 1–2 | Bz–n2t | 2 | WLF | 1898 | U 29.01–02 | Fogaskerekű mozdony |
| Rózsahegy–Korytnicza | 760 mm | 1–3 | D–n2t | 3 | MÁV Gépgyár | 1898 | - | - |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [ http://www.huszadikszazad.hu/cikk/megepitjuk-a-dalmat-vasutat Megépítjük a dalmát vasutat 1912. június 22.]
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Kassa-oderbergi vasút, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2012. január 3.
