Kornat
| Kornat | |
 | |
| Kornat látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 32,44 km² |
| Hosszúság | 24,8 km |
| Szélesség | 2,4 km |
| Tengerszint feletti magasság | 237 m |
| Legmagasabb pont | Metlina (235 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Kornat
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 49′ 00″, k. h. 15° 18′ 30″43.816667°N 15.308333°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 00″, k. h. 15° 18′ 30″43.816667°N 15.308333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kornat témájú médiaállományokat. | |
Kornat (olaszul: Incoronata) egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban. A Kornati-szigetek fő szigete. Kornat a Kornati Nemzeti Park része.
Fekvése
[szerkesztés]Kornat a Kornati-szigetcsoport legnagyobb szigete, területe 32,44 km². Dugi Otoktól délkeletre fekszik. 25 km hosszú és 0,2–2,4 km széles. Mészkőből és dolomitból épül fel. Legmagasabb csúcsa a 235 méteres Metlina. A sziget partja tagolt, különösen a nyílt tenger felőli oldalon, a partvonalának hossza 68,8 km. Nagyobb öblök a Špinata, a Kravljacica, a Bela Lucica, a Vrulja vela és a Lopatica.
Népesség
[szerkesztés]Kornati települése Vrulje, Lučica és Kravljačica falucskákkal a nyugati parton fekszik.
Nevezetességei
[szerkesztés]A szigeten, az Opat-fok északi oldalán egy név nélküli öbölben, mintegy 50 méterre a parttól és 8-42 méter mélységben, egy hajótörés maradványait találták. A hajó felszerelésének egy része még mindig a homok alatt van, és a fából készült hajó szerkezetének maradványai is megtalálhatók. A hajótörés nagyjából a 16. és 18. századi időszakban történt.[2]
Gazdaság
[szerkesztés]A sziget belsejében termékeny mezők találhatók (Trtuša, Tarac, Željkovac, Knežak). A szigeten időszakosan Murter és Betinje lakói élnek, akik birtokukon olajbogyót, szőlőt, fügét, meggyet, mandulát stb. termesztenek, valamint juhokat tartanak és halásznak. A sziget egy kis részét Zaglav dugi otoki falu lakói birtokolják. Jelentős az idegenforgalom.
Növényvilág
[szerkesztés]A növényzet az északkeleti rész kivételével ritka. A sziget kis része tölgyerdővel borított.
Források
[szerkesztés]- Hrvatska enciklopedija – Kornat (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]
