[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Flakpanzer IV Kugelblitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Flakpanzer IV Kugelblitz
A Kubelblitz modellje
A Kubelblitz modellje

Típusönjáró légvédelmi gépágyú
Fejlesztő ország Harmadik Birodalom
Gyártási darabszám
  • 4
  • 2
Általános tulajdonságok
Személyzet5 fő
Hosszúság5,92 m
Szélesség2,95 m
Magasság2,40 m
Tömeg23 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat10-80 mm
Elsődleges fegyverzet2 x 30 mm Zwillingsflak 103/38
Másodlagos fegyverzet1 x 7,92 mm MG34
Műszaki adatok
Motor12 hengeres Maybach HL 120 TRM
Teljesítmény300 LE (221 kW)
Felfüggesztéslaprugó
Sebesség38 km/h
Fajlagos teljesítmény12,5 Le/t
Hatótávolság200 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Flakpanzer IV Kugelblitz témájú médiaállományokat.

A Flakpanzer IV Kugelblitz (magyarul: „gömbvillám”) német önjáró légelhárító löveg, amelyet a második világháború alatt fejlesztettek ki. A háború végéig mindössze öt darabból álló kísérleti gyártás készült el. A korábbi önjáró légelhárító ágyúkkal ellentétben teljesen zárt, forgó toronnyal rendelkezett.

Története

[szerkesztés]

1943-ban megnőtt az igény egy speciális önjáró légelhárító löveg iránt, amely képes volt támogatni a páncélos hadosztályokat, mivel a Luftwaffe egyre inkább képtelen volt védelmet nyújtani az ellenséges vadászbombázók ellen.

A Kugelblitzre vonatkozó első javaslat egy módosított , U-hajókhoz kifejlesztett légelhárító torony felszerelését irányozta elő a Panzer IV alvázra, amelyet kettős 30 mm-es MK 303 Brünn löveggel szereltek fel (ez a konfiguráció Doppelflak, "kettős flak" néven ismert). Ezt azonban elvetették, mivel ennek a fegyvernek a fejlesztése még nem fejeződött be, és ennek az ágyútoronynak a teljes gyártási kapacitását a Kriegsmarine számára tartották fenn.

Ehelyett a két egymáshoz kapcsolt 3 cm MK 303 Flak ikergéppuskát választották, amelyet olyan repülőgépekre szereltek, mint a Hs 129 és a Dornier Do 335 , amely percenként 450 lövés kilövésére volt képes egyenként. Ehhez a fegyverhez 1200 darab lőszert tudott magával vinni.

A Kugelblitzet a Panzer IV alvázára építették, amelyre egy teljesen zárt tornyot illesztettek ami 360°-ban volt körbe forgatható. A legénység öt főből állt: egy parancsnok, két tüzér, egy rádiós és egy vezető. 1944 őszén tervezték a Kugelblitz gyártásának megkezdését, de a német ipar nehéz helyzete miatti szüntelen késések miatt még a rövidített tervet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Így a Daimler-Benznél 1944 szeptemberében megkezdett három példányból egy sem készült el teljesen. Október végén megkezdték a két alváz összeszerelését a duisburgi Stahlindustrie-ben. Két legyártott, lőtorony is oda került. Az egyik fő ok az volt, hogy az ellenség lefoglalta a Deutsche Edelstahlwerke vállalatait, amely addigra a fő alvállalkozóvá vált. Valójában 1945 februárjában Duisburgban mindössze két installációt szereltek össze (szovjet adatok szerint 3 prototípust szereltek össze).

Mivel a Panzer IV gyártása hamarosan leállt az ellenséges bombázások miatt, további munkálatok folytak a Jagdpanzer 38(t) Hetzer alvázra való felépítésére, amely csak terv maradt, nem készült el egy darab sem a második világháború végéig.

Alkalmazása

[szerkesztés]

Egy Kugelblitz részt vett a türingiai Spichra város közelében vívott harcokban , ahol megsemmisült, és a Spatenberg-hegyben eltemették egészen az 1999-es feltárásig. [ 2]

Nagyon kevés ismert ezeknek az önjáró fegyvereknek a harci alkalmazásáról. Külföldi források szerint az egyik „Kugelblitz”-et a keleti fronton folyó csatákban használták. Feltehetően részt vett a Spatenberg-i repülőtér légvédelmében, és 1945. április 1-jén a szovjet csapatok megsemmisítették. További két tornyot küldtek Berlinbe, ahol álló lőállásként használták őket. Jelenleg csak egy torony maradt fenn, amely a Lehrsammlung der Heeresflugabwehrschule (Rendsburg) kiállításán látható. 1996-ban azonban egy második torony elemeit fedezték fel a Spatenberges-hegy lejtőjén, és azokat helyreállításra küldték.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Chamberlain, Peter & Doyle, Hilary (1999) "Encyclopedia Of German Tanks Of World War Two"
  • Flakpanzer IV and Other Flakpanzer Projects, revised, Panzer Tracts, Old Heathfield, UK: Panzerwrecks (2023. december 2.). ISBN 978-1-915969-18-7 
  • "Vor 60 Jahren: Die Kämpfe um Horchen, Spichra und Creuzburg - Teil 2" (in German). Milan.de. Retrieved 2011-07-17.
  • Spielberger, Walter J., and Uwe Feist. Sturmartillerie. Fallbrook, CA: Aero, 1967.
  • German Tanks of World War II: The Complete Illustrated history of German Armoured Fighting Vehicles 1926-1945, F. M. von Senger und Etterlin, translated by J. Lucas, Galahad Books, New York, 1969, ISBN 0-88365-051-7
  • Karl R. Pawlas: The 3 cm Flak 103/38 and 103/Pz part 1-5 , in "Waffen Revue Volume 93-96", Journal Verlag Schwend GmbH, Schwäbisch Hall 1994-1995

További információk

[szerkesztés]