Feszty Adolf
Feszty Adolf | |
Született | Rehrenbeck Adolf Lajos 1846. augusztus 17. Ógyalla |
Elhunyt | 1900. február 26. (53 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építész, feltaláló, politikus, országgyűlési képviselő |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.) |
Iskolái |
|
Sírhelye | Új köztemető[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Martosi Feszty Adolf Lajos (Ógyalla, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1900. február 26.) építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló. Feszty Árpád festőművész és Feszty Gyula testvére.
Élete
[szerkesztés]Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822–1885) volt. Feszty Adolf apja a Rehrenbeck vezetéknevét a Fesztyre cserélte 1868-ban és 1887. április 21.-én nemességet, családi címert és a martosi nemesi előnevet szerezte adományban I. Ferenc József magyar királytól.[2]
Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, később a zürichi politechnikumba is beiratkozott, ahol a 19. század egyik legismertebb építészprofesszora, Gottfried Semper volt rá nagy hatással.[3] 1871-ben építészeti irodát nyitott Budapesten, legelső alkotása a fővárosban az 1877-ben átadott Haris-bazár volt, melyet Haris Gergely görög származású kereskedő számára tervezett. Az épület vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróház, melynek udvarán az üzleteket a keleti bazárok hangulatában készítették el. A Haris-bazárt 1910-ben lebontották.
Feszty 1878 és 1884 között több bérházat és palotát tervezett az akkortájt kiépülőben lévő Sugár úton (mai Andrássy út). A Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880) is az ő alkotása volt, ezt a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty a társadalmi és politikai életbe is bekapcsolódott: a tatai választókerület képviselőjévé választották 1887-ben.
1886-ban tervpályázatot nyújtott be barátjával, gróf Esterházy Miklóssal Budapest ivóvízellátására. A tervek szerint az akkor 800 000 lakosú fővárosba Tatáról szállítottak volna napi 120 000 köbméter ivóvizet. Ennek megvalósításához 8 millió forintra lett volna szükség, melyben egy Duna-híd is szerepelt, amin keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna.
1890-ben Feszty visszavonult az építészettől egészségi állapotára hivatkozva. 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. Nagy mennyiségű tőzeget talált a birtokon, melyet papírgyártásra próbált felhasználni. Több találmánnyal is szabadalmaztatta gyártási eljárását. Váratlanul érte a halál élete egyik igen termékeny időszakában, alig 54 éves korában.
A Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra, majd sírját 1953-ban áthelyezték az Új köztemetőbe (16/XI. parcella, I. sor, 1-2. szám).[4]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1874: Nagy-bérház, Budapest, Szent István tér 3.[5]
- 1875: Haris-bazár, Budapest, Haris köz (az épületet elbontották)[6][7]
- 1876: Tafler-palota, Budapest, Andrássy út 84.[8]
- 1880 e.: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.[9]
- 1880: Budapesti lóversenypálya, Budapest, Kerepesi út (az épületet elbontották)[10]
- 1880: Schossberger-palota, Budapest, Andrássy út 8.[11]
- 1880: Batthyány-palota, Budapest, Reviczky u. 4.[5]
- 1880–1885: Pázmándy-palota, Budapest, Andrássy út 46.[12]
- 1880–1881: Teleky-palota, Budapest, Andrássy út 86.[13]
- 1881: (I.) Pulitzer-palota, Budapest, Andrássy út 15.[14]
- 1881: (II.) Pulitzer-palota, Budapest, Andrássy út 17.[15]
- 1881: Herzl-palota, Budapest, Andrássy út 96/a.[16]
- 1881–1882: Fonciére-palota, Budapest, Andrássy út 2.[17]
- 1884: Stern-palota, Budapest, Andrássy út 10.[18]
- 1885: Magyar Országos Bank, Budapest, Nádor u. 4.[19][20]
- 1888: bérház, Budapest, Teréz körút 50.[21][22]
- 1889–1890: bérház, Budapest, Teréz körút 52.[23]
- ?: bérház, Budapest, Nyáry Pál u. 12.[21]
Kivitelezései
[szerkesztés]- 1873–1874: Tafler-palota, Budapest, Andrássy út 35. (tervező: Vojta Donát)[24]
- 1875: Károlyi-bérház, Budapest, Révay u. 12. (tervező: Ybl Miklós)[21]
- 1880–1885: palota, Budapest, Andrássy út 55. (tervező: Petschacher Gusztáv vagy Vojta Donát)[25]
Átépítései
[szerkesztés]- 1885: római katolikus templom, Bánhida (a tornyát is ő tervezte)[26]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1873–1874: Tafler-palota, Budapest, Andrássy út 35. (később Vojta Donát tervei szerint, de Feszty kivitelezésében épült fel)[24]
- 1882: Ullmann-palota, Budapest, Andrássy út 11. (Freund Vilmos tervei szerint épült fel)[27]
Síremlékek
[szerkesztés]- 1880: Haggenmacher-sírbolt, Fiumei Úti Sírkert, Budapest, Fiumei út 16-18.[28]
- ?: Görgey-mauzóleum, Fiumei Úti Sírkert, Budapest, Fiumei út 16-18. (valószínűleg tervben maradt).[29]
Szabadalmai
[szerkesztés]A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában több szabadalmi bejelentése is szerepel (lajstromszámmal és címmel):
- 14361 Eljárás világos vagy fehér papíranyagnak tőzegből való előállítására
- 13567 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegből való előállítására
- 13001 Eljárás papíranyagnak tőzegből hasonló de még el nem tőzegezedett, növényi eredetű rosstömegből való előállítására
- 12412 Eljárás papíranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett, növényi eredetű rosttömegekből való előállítására, kéregpapír, karton és csomagpapír gyártási czélokra
- 12156 Eljárás papírmasszának tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegekből való előállítására
- 12079 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzegből való előállítására
Emlékezete
[szerkesztés]- Róla nevezték el a Tatán található Feszti-barlang.
Jókaival való rokonsága
[szerkesztés]Benke József (1781–1855) | Rácz Zsuzsánna | Jókay József (1781–1837) | Pulay Mária (1790–1866) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fáncsy Lajos (1809–1854) | Meszlényi Mária (1813–1889) | Jeremiás Karolina | id. Lendvay Márton (1807–1858) | Laborfalvi Róza (1817–1886) | Jókai Mór (1825–1904) | Nagy Bella (1879–1947) | Jókay Károly (1814–1902) | Jókai Eszter (1816–1889) | Váli Ferenc (1810–1882) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fáncsy Ilka (1842–1904) | ifj. Lendvay Márton (1830–1875) | Benke Róza (1836–1861) | Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910) | Linzmajer Jozefa (1822–1885) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jókai Róza (1861–1936) | Feszty Árpád (1856–1914) | Feszty Adolf (1846–1900) | Feszty Gyula (1854–1912) | Feszty Béla (1868–1928) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszty Masa (1895–1979) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/feszty-adolf/
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 111 - 113. oldal
- ↑ F. Nagy Veronika: Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf. PestBuda, 2021. október 11.
- ↑ Szénássy, i. m., 98. o.
- ↑ a b Szénássy, i. m., 90. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 25. o.
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BFLPhoto/1442917/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJtYXBcIikifQ
- ↑ Szénássy, i. m., 66. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 91. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 78. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 47. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 58. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 61. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 51. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 52. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 69. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 41. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 48. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 79. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/44908/az-egykori-magyar-orszagos-bank-kapuja
- ↑ a b c Szénássy, i. m., 87. o.
- ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-50/
- ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-52/
- ↑ a b Szénássy, i. m., 53. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 59-60. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 93. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 50. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 95. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 96. o.
Források
[szerkesztés]- Feszty Adolf születésnapja - Jeles napok
- Élet és Tudomány. Krónika. Szerk. Kiss Csongor - Feszty Adolf
- Szénássy Árpád: Feszty Adolf élete és pályája, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1993, ISBN 963-7488-83-9