[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Gecse Gusztáv

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gecse Gusztáv
Életrajzi adatok
Született1932. augusztus 5.
Budapest
Elhunyt2003. március 9. (70 évesen)
Budapest
Ismeretes mintfilozófus, vallástörténész
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Tudományos fokozatdoktorátus
Jelentős munkáiVallástörténeti kislexikon,
Van-e túlvilág?

Gecse Gusztáv (Budapest, 1932. augusztus 5. – Budapest, 2003. március 9.) filozófus, író, a vallástörténet kutatója és tanára. A korszak követelményeinek megfelelően marxista alapfogalmakat alkalmazott, az 1980-as évektől a fenomenológia módszereit vette igénybe.

Művei

[szerkesztés]

A Bíró Zoltán vezette Hitel folyóirat 1991-ben jelentette meg Gecse Gusztáv A katolikus szerzetesség története című tanulmánysorozatát. A sorozat kibővített változata könyv formában is megjelent, A szerzetesség története címmel. A kötet hiánypótló feladatra, a szerzetesi intézményrendszer megismertetésére vállalkozik. Nyomon követi a szerzetesség történetét az első remeteségektől a nagy történelmi rendeken keresztül a modern szerzetesi családokig. Bepillanthatunk a férfi és női kolostorok titokzatos világába is. A könyv különös figyelmet fordít a Magyarországon megtelepedett rendek történelmi szerepére és mai helyzetére. Ennek keretében a magyarországi szerzetesrendek legfontosabb adatait, elérhetőségét is összegyűjtötte és a kötet végén közzétette. A kötet érdekessége, hogy a borítóterv és az illusztráció a szerző festőművész felesége, Horváth M. Ilona alkotása.

A Bibliai történetek (1981) úgy mutatja be a Bibliát, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

A Vallástörténeti Kislexikon első kiadása 1971-ben jelent meg, de csakhamar (1973-ban) szükségessé vált a második kiadás megjelentetése, amely bővebb és részben átdolgozott formában került az olvasók kezébe. Az 1975-ben megjelent harmadik és az 1977-ben megjelent negyedik kiadás nem tartalmazott lényeges változást a második kiadáshoz képest. S noha a négy kiadás példányszáma meghaladta a 150 000-et, mégsem tudta kielégíteni a keresletet. Ezért került sor az ötödik kiadás elkészítésére.

A Kislexikon kifejezetten vallástörténeti címszavakat tartalmaz. A filozófiai vagy etikai problémáknak csak vallástörténeti-teológiai vetületével foglalkozik. Az ábécésorrendben következő szócikkeken belül a címszó újabb előfordulását külön jelölik, a dőlt betűs kifejezések a kötetben előforduló és kapcsolódó címszavakra utalnak. Az ötödik kiadás megjelenéséig eltelt több mint tíz esztendő. Ez alatt az idő alatt nemcsak az olvasók érdeklődése bővült és módosult, hanem a vallástörténet tudománya is előrehaladt, de fejlődött maga a vallás is. A kereszténység pl. (különösen pedig a katolikus egyház) többet változott, mint korábban száz esztendő alatt. Mindezekre figyelemmel az ötödik kiadás (1983) átfogó átdolgozásra és bővítésre szorult.

Gecse Gusztáv talán legnagyobb összegző vállalkozása a Vallástörténet (1980) című nagyívű összefoglaló munkája. A műben a szerző összefoglalja a nagy világvallások keletkezésének történetét, legfontosabb tanításait és azok hatását a modern korig végig vezetve.

A hagyományos vallástörténeti szemléletmód szerint különbséget kell tenni az egyiptomi, a mezopotámiai, a perzsa, a görög, a római stb. vallás és a zsidó, illetve a keresztény vallás között. Az első csoportba ui. a nem kinyilatkoztatott vallások tartoznak, amelyek története éppen ezért profán vizsgálati módszert igényel, ezzel szemben a zsidó vallás története mint a kereszténységre előkészítő „szent történelem”, még inkább pedig a kereszténység története, az „egyháztörténet” teológiai stúdium, amely pusztán profán módszerekkel nem vizsgálható.

A modern vallástörténeti szemlélet már régen szakított ezzel a felfogással, és a zsidó és a keresztény vallás történetét is beágyazza a vallástörténet összfolyamatába. A különböző vonatkozó ókori és legújabb források alapján megkísérli a vallás meghatározására vonatkozó tanok áttekintését, ismertetve a különböző elméleteket annak eredetéről és főbb általános jellemzőiről.

Így komplex módon, (fenomenológiai módszert is felhasználva) leírva a vallási jelenségeket is, hiánytalanul vázolja fel a vallásfejlődés törvényszerűségeit a vallás megjelenésétől napjaink vallási irányzatáig. A mű mind a mai napig az egyetemek és főiskolák ajánlott irodalmába tartozik.

A különböző fejezetek végén – szervetlenül – sokszor megjelenik az ún. „vörös farok”, amely a leegyszerűsítő (vulgár)marxista értékelést/jellemzést tartalmazza, a kiadás azonban enélkül akkoriban nem volt lehetséges.

  • A marxista-leninista valláskritika fő kérdései, Budapest, 1978, ISBN 963091235X, Szikra Lapnyomda.
  • Valláskritika, Kossuth, Budapest, 1979
  • Történelem és kereszténység, Magvető, Budapest, 1977, ISBN 963270519X

Történelem és kereszténység címmel jelent meg (1977) az egyház és dogmatörténeti tanulmányokat tartalmazó kötet. Fő témakörei: A kereszténység történetéből. Szent könyvek, Dogmák és ünnepek, Teológia-filozófia, Kereszténység és korunk.

  • Bevezetés a vallástörténetbe, Kossuth, Budapest, 1976

Ez egy ábragyűjtemény, a Bevezetés a vallástörténetbe című marxizmus-leninizmus esti egyetemi tankönyvet vette alapul. A szerző meggyőződése volt, hogy a vallás nehezen áttekinthető története szükségessé teszi, hogy a hallgatók munkáját – vonalas ábrákkal, s a "bibliai földek" vázlatos térképeivel – megkönnyítse. Úgy gondolta, hogy az ókori Közép-Kelet egyházi és világi hierarchiáját, az ünnepek rendszerét ezekkel az ábrákkal és táblázatokkal könnyebben megérthetővé teheti.

Az ifjúsági ismeretterjesztés keretében a vallást, keletkezésének okait, sok évezredes történetét, szent iratait, törvényeit és szabályait mutatja be a szerző. Az ókori istenségeket, a derűs-haragos olümposzaikat és a félelmetes Jahvét, Allahot, Buddhát, a prófétákat, szenteket és a Biblia alakjait igyekszik olvasóihoz közelebb hozni a közérthető nyelvezetű kiadvány.

  • Szöveggyűjtemény az ateizmus történetének tanulmányozásához, Kossuth, Budapest, 1970
  • Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963

A könyvben végigkísérhetjük a "túlvilág-legendát" az ősembertől kezdve a világűr meghódításáig. Közben sok olyan érdekes kérdést érint a szerző, mint: Az ókori vallások túlvilágról alkotott elképzeléseit; Az ember "lelke"; Mi történetik a halál után? A pokol leírása; Hol van a mennyország? A túlvilághit jövője stb. Népszerűen, olvasmányosan megírt könyv

  • Szentek, legendák, ereklyék, Gondolat, Budapest, 1963

Témakörei: Az istenhit kialakulása és előzményei, Az ókori rabszolgatartó társadalmak vallásai, Legendák a szentekről, Ereklyék, szent helyek, ördögök, A születéstől a halálig

Társszerzőként, társszerkesztőként

[szerkesztés]

A „Bibliai kislexikon” (1978) megírásánál (társszerző: Horváth Henrik) a cél az volt, hogy a „Vallástörténeti Kislexikon”-hoz hasonlóan úgy mutassa be a Bibliát, mint emberi, irodalmi alkotást – lehetőség szerint választ adva a legtöbb kérdésre, amely a Bibliával kapcsolatban felvetődhet. A Kislexikon, a Biblia keletkezési problémáira, a benne szereplő személyekre, történetekre úgy vet fényt, hogy a legújabb kutatási eredményeket is felhasználja, és esetenként a megfelelő társadalmi és vallástörténeti előzményeket is figyelembe veszi.

  • Etikai kislexikon, Kossuth, Budapest, 1984, ISBN 9630924447
  • A marxista valláskritika és egyházpolitika, Kossuth, Budapest, 1984
  • Marxizmus-kereszténység-protestantizmus, Valláselméleti szimpozion/Protestáns-marxista dialógus '82 Kossuth, Budapest, 1982
  • Valláskritika – Ábragyűjtemény, Kossuth, Budapest, 1979
  • Szocializmus és vallás – Világosság melléklet az 1977. januári számhoz/A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának rendezésében 1976. október 25-27-én tartott tudományos konferencia előadásaiból. 1977, Világosság.
  • Világnézeti és etikai kérdések, Kossuth, Budapest, 1974, ISBN 9630902303
  • Valláskritikai szöveggyűjtemény I-II. rész, Kossuth, Budapest, 1971
  • Valláskritika I. Kossuth, Budapest, 1971- Szakosító tanfolyam II. évfolyam I. félév/Jegyzet – A Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus esti egyetemek szakosító tanfolyam hallgatói részére.
  • A marxista-leninista filozófia alapjai II. Szemelvénygyűjtemény a történelmi materializmus témaköréből. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest 1970
  • Bevezetés a valláskritikába, Budapest, Kossuth, 1969-1970. jegyzet a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemek szakosító tanfolyam hallgatói részére.
  • Bevezetés a vallástörténetbe, Budapest, Kossuth, 1970. jegyzet A Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemek szakosító tanfolyam hallgatói részére/1. évfolyam 1. félév

Szerkesztőként

[szerkesztés]
  • Bevezetés a marxista valláselméletbe I-II., Kossuth, Budapest, 1987-88. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)
  • Bevezetés a marxista valláselméletbe szöveggyűjtemény., Kossuth, Budapest, 1988. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)

Tanulmányok

[szerkesztés]

Több mint száz tanulmánya jelent meg, főként a Világosság című folyóiratban.

Kéziratos művei

[szerkesztés]

Ezek jegyzetekkel és irodalomjegyzékkel ellátva kiadásra várnak:

  • A középkor keresztény filozófiája,
  • Aquinói (Szent) Tamás

Fordításai

[szerkesztés]
  • Aquinói Szent Tamás: Collationes de decem praeceptis (Előadások a Tízparancsolatról) ISBN 9637666079
  • Aquinói Szent Tamás: Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsolatról ISBN 9637666168

Kritika

[szerkesztés]

Az 1963-as Van-e túlvilág? című könyvében a vallásokról és történelmi kialakulásukról alkotott nézeteit fejti ki. Tagadja a lélek létezését és a lélek létezésébe vetett hit érvényességét[1] és a túlvilág létezését is.[2] A bibliai történeteket meseszerű mitologikus elbeszéléseknek tartja, és a marxizmuson át vizsgálja. A bibliai történetek “helyes értékeléséhez” Kriveljov 1962-es munkáját ajánlja, amely egy marxista mű.[3][4]

A messiási eszmét a sok nemzeti katasztrófa termelte ki a zsidók elképzeléseiben,[5] vagyis nem Istentől jött. A zsidó túlvilág/mennyország az elnyomottak vágyakozása egy jobb élet után, és nem mennyei kinyilatkoztatás.[5] Az őskereszténységhez legjobb sorvezető gyanánt Marx-Engels vallásról megjelent művét ajánlja.[6][7]

A korai kereszténység a rabszolgák hite volt, mely reális kielégülés lehetősége híján – hisz a rómaiak a rabszolga-lázadásokat véresen leverték – egy „illuzórikus "kiutat" választott”.[8] Gecse Engelst idézi: “S ezt a kiutat meg is találták. De nem ezen a világon. A kialakult helyzetben ez csak vallási kivezető út lehetett… S akkor megjelent a kereszténység… megteremtette a mennyországot és poklot, s így megvolt a kivezető út, amelyen a megfáradtak és megterheltek átjuthattak az örök paradicsomba."[9] Az újszövetség egymásnak ellentmondó, meg nem történt események gyűjteménye, különösen ami Jézus második eljövetelét illeti, ami Gecse "Jézus első eljöveteleként" ír le, ezzel jelezve, hogy szerinte Jézus, mint valós személy nem létezett.[10][11] Jézus élete egy legenda, amelyet a 2. század keresztényei találtak ki, miután a hamarosan várt világvége nem következett be.[12] Jézus sohasem élt, amit följegyeztek róla, az nagyrészt korábbi legendákból vagy más népek legendáiból ‘állt össze’.[13][14] Különösen mesés és kiszínezett Jézus mennybemenetele.[15]

A korai kereszténység, különösen annak túlvilághite “álomvilágba ringatta” az első keresztényeket, és ezzel a kizsákmányolókat segítette.[16] Miután a kereszténység “kiegyezett a hatalommal” onnantól az uralkodó osztályok fegyvere lett az elnyomottak leigázására.[17]

Ami az ember teremtését illeti, az Isten nélküli evolúció az egyedüli érvényes, tudományos magyarázat, mely a "mesék világába utalja" a bibliai teremtést.[18] Éva a patriarchális társadalom terméke,[19] a lélek[20] egy tudománytalan fogalom, nem létezik, vagy ha van is valamiféle ‘lélek’ (mint allegória), az a halál után megszűnik létezni.[21]

Gecse szerint “Isten egyeseket öröktől fogva – teljesen függetlenül cselekedeteik jóságától vagy rosszaságától – a mennyországra, illetve a pokolra szánt”.[22] amit a Róm 9,14-22-vel vél bizonyítani.[23] Az utolsó kenet a kereszténységet megelőző pogány babonákból állt össze,[24] a temetési szertartások és imádságok pedig teljesen értelmetlenek, még vallásos szemszögből is.[25][26] Hénoch és Illés, akik a Biblia szerint a mennybe ragadtattak, nem léteztek.[27] A bibliai feltámadások kitalációk; Jézus nem támasztott fel senkit és maga sem támadt fel.[28] A túlvilág-hit kialakulásánál egyetértőleg idézi Lenint,[29] a lélek-hit kialakulásánál pedig Engelst.[30]

Szerinte "a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (sic!) győzelmével először számolták fel az ember ember által való kizsákmányolását",[31] végezetül pedig hitet tesz a marxizmus mellett: „Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk.” [32]

Gecse talán legnagyobb hatású munkája a Vallástörténeti kislexikon volt, mely több kiadást is megért.[33] A csoda szócikknél “filozófiai” és “tudományos” alapon tagadja hogy csodák léteznek, illetve egyáltalán létezhetnek.[34] A materialista, anyagelvű világnézetet hirdeti: “a világon semmi sincs, amit ne lehetne visszavezetni valamilyen anyagi eredetű okra, semmi sincs, ami külső, nem az anyag belső törvényeiből fakadó hatásra utalna.”[35] A kozmológiai érveket, melyek a világegyetem eredetéből következtetnek Isten létére, egyértelműen elveti és hamisnak tartja,[36] a legelső ajánlott irodalom amit ajánl, a marxista[37] Walter Hollitschertől a “Természettudományos világkép”c. mű. A metafizikai,[38] biológiai[39] és erkölcsi[40] istenérvek is hasonló sorsa jutnak nála.

Gecse Isten nevét következetesen kisbetűvel írja ("isten")[41] még az "atyaisten" (sic!) formában is,[42] kivéve amikor egy történelmi személynevén utal rá (pl Jahve).[43] Jézust továbbra is kitalált személynek tartja.[44] A lélek szócikknél az első ajánlott mű Szpirkin könyve,[45] amely egy marxista mű.[46][47]

Az ateizmus szócikknél megjegyzi, hogy a Marx előtti ateizmus "általában nem lehetett következetes".[48] A marxista valláskritika a valláskritikának lehető legmagasabb történelmi foka, közvetlen előzménye Feuerbach,[49] neki pedig előzménye a polgári valláskritika, mely "a valóságot a maga objektivitásában törekedett megragadni",[50] de egy adott ponton megragadt.[51]

Egyik késői műve a főszerkesztésével jegyzett Bevezetés a marxista valláselméletbe volt,[52] melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt megbízásából a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemek szakosító tanfolyama hallgatóinak részére írt, Horváth Pállal, Poór Józseffel, Gergely Jenővel és Kónya Istvánnal közösen.

Megjegyzés

[szerkesztés]
  1. ↑ sok kiadást megért a mű
  2. ↑ Bibl.-magy., történelmi fejezet

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ "Az elmondottak, egyéb megfigyelések, a belőlük tévesen levont következtetések alapján alakították ki a lélekhitet, illetve a lélek “természeté”-re vonatkozó hiteket - Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963. 12.old (továbbiakban: Gecse, 1962)
  2. ↑ A lélek- és túlvilághit ugyanabból a talajból sarjadt, mint az ősközösség többi vallási megnyilvánulása: az ősközösség vallásainak alapja a megfelelő tapasztalatok hiányából fakadó viszonylagos tájékozatlanság, tudatlanság és a termelési eszközök fejletlenségéből eredő félelem, bizonytalanság. - Gecse 1963. 16.old)
  3. ↑ "A bibliai történetek és személyek helyes értékelését az olvasó megtalálhatja Kriveljov: Könyv a bibliáról (sic!) (Kossuth Könyvkiadó, 1962) művében." Gecse 1962, 28. old
  4. ↑ Kriveljov fülszövege: "Ezzel a könyvvel a magyar olvasó olyan munkát kap a kezébe, amely a bibliai legendákat a tudományos elemzés módszerével alapos vizsgálat alá veszi. A szerző egységbe foglalja a Biblia tudományos kutatásának eddigi eredményeit, s annak marxista elemzését nyújtja. Szembeállítja a Biblia állításait a történettudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történetszemlélet eredményeivel, tételeivel, s ezeknek a tudományoknak az alapján sorra dönti meg azokat. Feltárja a Biblia szövegében, következésképpen az egyház tanításában fellehető ellentmondásokat, s ezek összevetéséből bebizonyítja a Biblia tanítása az emberek alantas ösztöneire épít. Hiszen a felebaráti szeretet, a könyörületesség és a „ne állj ellen a gonosznak” (Máté evangéliuma) ismert bibliai tanításokkal szemben ott állnak a biblia alakjainak Isten sugalmazásából elkövetett kegyetlen tettei, a testvérgyilkosságok, s a „gonosznak”, a Biblia tanítását kétségbevonó személyeknek kíméletlen üldöztetése és megsemmisítése… Kriveljov könyve, amely a tudományos ismeretterjesztés példaképének tekinthető, komoly segítséget ad mindazoknak, akiket érdekel a vallás, a vallás történetének problémája – legyenek azok hívők vagy ateisták – abban, hogy megértsék a bibliai legendák valódi értékét a modern tudomány eredményeinek fényében." moly.hu
  5. ↑ a b Gecse, 1963. 29-30. old
  6. ↑ Gecse, 1963. 36. old
  7. ↑ Az ajánlott olvasnivaló: Marx-Engels: a vallásról. Budapest, 1961, 250-273.
  8. ↑ "Nem maradt tehát más kiút a megfáradtak és megterheltek számára, mint valamiféle illuzórikus "kiút" választása." Gecse, 1963. 38. old
  9. ↑ Engels: A kereszténység történetéhez. In: Marx-Engels: A vallásról, 255. old. Idézi: Gecse 1963. 38-39.old.
  10. ↑ "az egész Jézus-történet a levegőben lóg, és legkisebb történeti alapja sincsen" - Gecse 1963. 156.old
  11. ↑ "A jelenések könyve még nem tud Jézus földi életéről, nem is közöl abból egyetlen részletet sem. Főszereplője egy kozmikus lény, aki mint “égi bárány” figyelő és irányítja a világtörténelem eseményeit és mint ilyen fogja megítélni az egész emberiséget. Azok a kifejezések, melyek a bárányt mint “Dávid sarjadékát”, gyökerét és ivadékát vagy mint az ember fiát emlegetik aki egy vértől ázott ruhában mutatkozik, tulajdonképpen az Izaiás-féle negyedik ún. Ebed-Jahve dal kifejezési és gondoltai, nem pedig egy valóságosan élt és szenvedett megváltó “életrajzi adatai”. - Gecse, 1963. 40. old.
  12. ↑ "a II. Évszázad második felétől kezdődőleg a világ végének bekövetkezését - kénytelen-kelletlen - a távoli időre helyezik át. Az eddig “égi bárányként” szereplő, kozmikus, túlvilági, eljövendő megváltó földön járt isteni emberré (sic!) válik, akinek ettől kezdve gombamódra keletkeznek – egymásnak ellentmondó – életrajzai is." Gecse 1963. 47.old.
  13. ↑ A Jézus életrajzi adatai körül tapasztalható zűrzavar és bizonytalanság annak bizonysága, hogy az evangéliumok Krisztusa a valóságban sohasem élt. Ez nem zárja ki, hogy az evangelisták által felvázolt legendás Jézus “életé”-ben (sic!) lehetnek olyan mozzanatok, amelyek valakinek vagy valakiknek reális cselekedeteit és reális sorsát őrzik. Gecse, 1963. 157
  14. ↑ "a népi fantázia e valóságos, történelmi alakokat korán körülvette mitikus, legendás történetekkel, egymással összeolvasztotta őket, sőt egészen új, képzeletbeli alakokat is szült." Gecse i. m. 158
  15. ↑ „Jézus életének egyik leginkább kiszínezett részlete a mennybemenetel (...) Közismert pogány és zsidó mennyberagadtatási hiedelmek alapján meg is született Jézus életének a mennybemenetelről szóló részlete (Vö. Hénoch és Illés "esetét")” - Gecse 1963. 159. old.
  16. ↑ "Láttuk, hogy már a korai keresztény elképzelések is csak illuzórikus megoldást nyújtottak a kizsákmányolt tömegeknek, mert nem valóságos tettekre ösztönözték őket. Álomvilágba ringatták az elnyomottakat, és így közvetve, öntudatlanul a hatalmasok malmára hajtották a vizet." Gecse 1963. 50 old
  17. ↑ "A hatalommal való kiegyezés után azonban az uralkodó osztályok tudatosan hatalmuk fenntartására és megszilárdítására használták fel az elnyomott tömegek másvilágba, pokolba és mennyországba vetett hitét." Gecse 1963. 50. old.
  18. ↑ Gecse 1963. 50.old
  19. ↑ Gecse 1963. 54. old
  20. ↑ E szót Gecse általában idézőjellel írja: “lélek” – pl 54. oldalon a fejezet címe: Az ember “lelke”.
  21. ↑ "az élő anyag elhalásával szükségképpen meg kell szűnnie az érzésnek és a gondolkodásnak is, vagyis a tovább élő lélek, - a túlvilágba vetett hit alapja – képtelenség. Gecse 1963. 61. old.
  22. ↑ Gecse 1963. 63.old
  23. ↑ Gecse 1963. 64.old
  24. ↑ Gecse 1963. 64. old
  25. ↑ "ezek a tanítások teljesen értelmetlenek és céltalanok – éppen a hittan tanítása alapján. Ha ugyanis isten (sic!) a halál pillanatában már elvégezte az ítéletet (…) teljesen fölösleges napokkal később mindenféle könyörgés és esedezés." Gecse 1963. 66. old
  26. ↑ Lásd még e tárgyban: Tisztítóhely.
  27. ↑ "Az ókori vallások mítoszai tele vannak mennybe és pokolra (alvilágra) szálló hősökkel és félistenekkel. Ahogyan ezek utazásai a mítoszalkotó képzelet szüleményei, úgy Hénoch és Illés mennybemenetelének “története” is a fantázia terméke. Egyébként sem Hénoch, sem pedig Illés nem történeti személy. Illés Héliosz napisten bibliai kiadása, “mennybemenetele” pedig nem más, mint valamelyik régi Nap-mítosz maradványa.” Gecse 1963. 72.old
  28. ↑ "A tudományos bibliakritika általánosan elfogadott és bebizonyított eredményeire való hivatkozással megemlítjük, hogy az idézett csodás halott-támasztások sohasem történtek meg a valóságban." Gecse 1963. 77.old
  29. ↑ "A kizsákmányolt osztályoknak a kizsákmányolók elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége elkerülhetetlenül kiváltja a földöntúli jobb életbe vetett hitet, éppúgy, mint ahogyan a vadembernek a természet elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége kiváltja az istenekbe, ördögökbe, csodákba és más effélékbe vetett hitet" - Lenin művei 10. köt Szikra 1954, 73. old, idézi: Gecse 1963. 191.
  30. ↑ Marx-Engels: Válogatott művek. II. köt. Szikra 1949, 364.old.
  31. ↑ Gecse 1963. 195
  32. ↑ Gecse 1963. 216. old.
  33. ↑ Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, Kossuth, Budapest, 1983 (Továbbiakban: Gecse, 1983.)
  34. ↑ "A haladó filozófusok minden időben ellentéteben állottak a vallások csodahitével (…) tény az is, hogy hogy soha egyetlen csodálatos eseményről sem lehetett bebizonyítani a természetfölötti eredetet, a tudományos szemléletmód pedig elvileg sem engedi meg a csodák lehetőségét." - Gecse, 1983. 78. old
  35. ↑ Gecse, 1983. 78. old
  36. ↑ Gecse, 1983. 199-201. old
  37. ↑ német wikipédia, Walter Hollitscher szócikk: Walter Hollitscher (* 16. Mai 1911 in Wien; † 6. Juli 1986 in Wien) war Philosoph, Marxist, Volksbildner, Publizist und Psychoanalytiker.
  38. ↑ Gecse, 1983. 218-19
  39. ↑ Gecse, 1983. 61-62
  40. ↑ Gecse, 1983. 107-08
  41. ↑ Gecse, 1983. 156. old
  42. ↑ Gecse 1983, 46. old
  43. ↑ Gecse 1983. 163. old
  44. ↑ „Az evangéliumok forrásértéke viszont rendkívül csekély, részben mivel több emberöltővel keletkeztek, részben pedig azért, mert nem is történeti igénnyel készültek, hanem teológiai célok szolgálatában állottak, és aszerint, hogy zsidó vagy pogány jellegű gyülekezetekben keletkeztek, a zsidó messiás-király, Jahve szenvedő szolgája vagy meghaló és feltámadó istenek mítoszaiból állították össze azokat.” Gecse 1983. 167. old
  45. ↑ A. Szpirkin: A tudat eredete. Gondolat, Budapest, 1963 Fordította: Józsa Péter
  46. ↑ Gecse 1983. 156. old
  47. ↑ Szpirkin könyvének fülszövege: „A marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig igen fontosnak tartották a tudat keletkezésének problémáját; úgy vélték, hogy e probléma tudományos kidolgozása számunkra jelentős eszköz a dialektikus materialista világnézet kialakításában, a vallásos hiedelmek elleni harcban. A könyv, amelyet itt az olvasó figyelmébe ajánlunk, rendszeresen kifejti e bonyolult és fontos probléma valamennyi lényeges mozzanatát. A szerző igen olvasmányosan, nagy tényanyag felhasználásával mutatja be, hogyan született meg a munka és a termelési viszonyok alapján az emberi tudat és öntudat, hogyan alakultak ki a társadalmi tudat különböző formái: az erkölcs, az esztétika, a vallás, majd a tudomány és a filozófia. A munka behatóan foglalkozik a logikai kategóriák eredetének kérdésével, megvizsgálja hogyan keletkezett a minőség, a mennyiség, a tér, az idő, az okság, a cél és a törvény fogalma. – Mindezeket a problémákat világosan és meggyőzően fejti ki, s így széles körű olvasótábor számára teszi hozzáférhetővé érdekfeszítő munkáját.” moly.hu
  48. ↑ Gecse 1983. 46. old
  49. ↑ „Mivel Feuerbach nem ismerte fel, hogy az ember társadalmi lény s lényegét csak a történelem folyamatában a gyakorlat révén valósíthatja meg, nem volt képes a vallás történelmi-társadalmi szerepének feltárására és a vallás történelmi megközelítésére sem, amely nélkül pedig nem adható felelet arra a kérdésre, hogy miért idegeníti el az ember a vallásban saját nembeli lényegét. Erre a kérdésre a feleletet a marxista valláskritika adja meg, amelynek Feuerbach - minden korlátozottsága ellenére - közvetlen előfutárának tekinthető.” Gecse 1983. 121. old
  50. ↑ Gecse 1983. 263. old
  51. ↑ „A korai polgárságnak a mechanikus materializmus talaján létrejött ateizmusa - minden gondolati értéke mellett - nem lehetett következetes, mert nem volt képes a passzívnak felfogott anyag mozgását elégséges módon megmagyarázni, még kevésbé a történelem változásait, az emberi cselekvés valóságos szerepét megérteni, lehetőséget adva ezzel az istenhit számára. E következetlenségeket a dialektikus és történelmi materializmus talaján kibontakozó marxista valláskritika küszöbölte ki a későbbiek során.”- Gecse 1983. 263. old
  52. ↑ Bevezetés a marxista valláselméletbe I-II., Kossuth, Budapest, 1987-88. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Napút. Évkönyv 2002, Irodalom, művészet, környezet. Hatvan jeles hetvenes. Budapest, Masszi Kiadó, 2001
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Főbb művei
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gecse_Gusztáv&oldid=27497586”