Gottfried Keller

Gottfried Keller
1860-ban
Született	1819. július 19. Zürich
Elhunyt	1890. július 15.(70 évesen) Zürich
Állampolgársága	svájci[1][2]
Foglalkozása	író költő festőművész regényíró chancery manager
Iskolái	Müncheni Képzőművészeti Akadémia Heidelbergi Egyetem
Kitüntetései	Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1876)
Sírhelye	Cemetery Sihlfeld (A 34 8 81022)[3]
Gottfried Keller aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gottfried Keller témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gottfried Keller (Zürich, 1819. július 19. – Zürich, 1890. július 15.) svájci német realista író, a kritikai realizmus alakja, de lírája, politikai költészete is jelentős.

Gottfried Keller Zürichben született, apja művelt esztergályos volt, de korán meghalt. Keller sokat nélkülözött fiatalkorában. 1834-ben kiutasították az iskolából és autodidakta lett.

1840-től festészetet tanult Münchenben, festőnek készült, ám csakhamar az irodalom felé fordult figyelme. 1846-ban jelentkezett először, első műve, a Költemények a demokratikus liberalizmus jegyeit mutatta. 1848-50-ben Heidelbergben volt ösztöndíjas, ahol Feuerbach előadásait is hallgatta.

Berlinből már ismert íróként tért haza. 1861-72-ben magas rangú zürichi hivatalnok volt, majd 1872-től ismét megjelentek írásai.

Keller Zürichben, a Shielfeld temetőben nyugszik.

Keller a legtöbb esetben az élet egy-egy jelenségéről fejti ki mondanivalóját az emberi sorsok villanásszerű felidézésével. Kedvelt műfaja a novella. Humoros-szatirikus hangvételű novellái Svájc társadalmába engednek betekintést.

Történelmi tárgyú novelláiban „az objektív történelmi téma és távolság számára az emlékező visszaidézés tárgyiasított, szélesebb alapú lehetőséget jelent” (Halász Előd). E műveit mondai krónikás hitelesség és szubjektivítás jellemzi. Témái: egy-egy epizód, családi történet, egyéni tragédia vagy lelkiismereti konfliktus. Ez a tematika azonban az emberélet általános konfliktusai felé mutat.

Művei cím szerint:

• Zöld Henrik (Der grüne Heinrich) (1854, regény 1. változat)
• Seldwylai emberek (1856, novellagyűjtemény), benne: Falusi Rómeó és Júlia (Romeo und Julia auf dem Dorfe), Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute)
• Hét legenda (1872, novellagyűjtemény)
• Zürichi novellák (1877, novellagyűjtemény), benne: A hét igazak zászlaja
• Zöld Henrik (1879-80, regény 2. változat)
• Epigramma (1881, novellagyűjtemény)
• Martin Salander (1886, regény)

• A fehér rózsa; in: Gyöngyök. Novellák; ford. T. B.; Aigner, Bp., 1886
• Falusi Romeo és Julia; ford. Elek Arthur; Franklin, Bp., 1904
• Zöld Henrik, 1-2.; ford. Ignotus; Révai, Bp., 1909 (Klasszikus regénytár)
• Hét legenda; ford., bev. Váry Rezső; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
• Ruha teszi az embert; ford. Ormos Ede; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
• Tükör, a cica. Csodálatos történet; ford. Hevesi Sándor; Tevan, Békéscsaba, 1917 (Tevan-könyvtár)

• Pankrác, a duzzogó; Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár)
• A Szent Szűz mint lovag. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása; ford. Trócsányi Zoltán, átnézte Heinrich Gusztáv; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
• Romeo és Júlia falun; ford. Ormos Ede; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1920 (Regényfüzér)
• Jakab mester könyve; ford. Lányi Viktor; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár. Új sorozat)
• Ruha teszi az embert; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
• Seldwylai emberek, 1-2.; ford., bev. Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1930
• Tükör, a cica. Mese; ford. Szabó Lőrinc; Kampmann, Berlin-Dahrem, 1941 (Kazinczy könyvtár)
• Jéghercegnő; Nemzeti Figyelő, Bp., 1943 (Népszerű regény)
• Egyszer mindenki...; Nemzeti Figyelő, Bp., 1943 (Népszerű regény)
• Idegen vér; Soltész, Bp., 1943 (Csíkos sarkú regény)
• Két nővér; Bartsch, Bp., 1943 (Hétfői regény)
• A hamis madonna; Nemzeti Figyelő, Bp., 1944
• Fiú vagy lány?; Nemzeti Figyelő, Bp., 1944 (Népszerű regény)
• Az álom nem teljesül; Hungária Ny., Bp., 1944 (Vasárnapi regénytár)

• Az előkelő utas; ford. Moly Tamás; Hungária Ny., Bp., 1948 (Forintos regény)
• Ruha teszi az embert; ford. Szekeres Ilona; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
• A hét igazak zászlaja. Válogatás a Die Leute von Seldwyla és a Züricher Novellen c. kötetekből. Elbeszélések; ford. Ottlik Géza, Thurzó Gábor, bev. Sőtér István; Franklin, Bp., 1950
• Falusi Rómeó és Júlia és más elbeszélések; ford. Ottlik Géza, Schöpflin Aladár, Thurzó Gábor, utószó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1956 (Olcsó könyvtár)
• Der Schmied seines Glückes / A maga szerencséjének kovácsa; ford. Thurzó Gábor; Terra, Bp., 1957 (Kétnyelvű kis könyvtár)
• Gottfried Keller művei, 1-4.; bev. Sőtér István; Európa, Bp., 1963
  • 1-2. Zöld Henrik. Regény; ford. Jánosy István
  • 3. A seldwylai emberek. Elbeszélések; ford. Jánosy István et al.
  • 4. Zürichi novellák; ford. Lányi Viktor, Thurzó Gábor, Urbán Eszter
• A hét igazak zászlaja; ford. Thurzó Gábor; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
• Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei; vál. Eörsi István, ford. Csengery Kristóf et al.; Európa, Bp., 1986 (Lyra mundi)

• Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-285-3
• Halász Előd: A német irodalom története

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Gottfried Keller témában.

• www.gottfriedkeller.ch
• Werke von Gottfried Keller Archiválva 2006. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben im Literaturnetz
• Téli éj c. verse magyarul és németül – Bábel Web Antológia