Brookhaveni Nemzeti Laboratórium

Brookhaveni Nemzeti Laboratórium
Típus	kutatóintézet United States national laboratory
Alapítva	1947[1][2][3][4]
Székhely	Upton
Anyavállalata	United States Department of Energy
Leányvállalatai	Center for Functional Nanomaterials
Brookhaveni Nemzeti Laboratórium Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 52′ 24″, ny. h. 72° 52′ 19″40.873346, -72.87205740.873346°N 72.872057°WKoordináták: é. sz. 40° 52′ 24″, ny. h. 72° 52′ 19″40.873346, -72.87205740.873346°N 72.872057°W
A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brookhaveni Nemzeti Laboratórium témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (Brookhaven National Laboratory, BNL) Long Islanden található az Amerikai Egyesült Államok New York államában. Több mint 3000 tudós, mérnök, technikus és kiszolgáló személyzet dolgozik itt, valamint 4000 látogatót fogad minden évben. Az intézetben történt felfedezésekért 5 fizikai Nobel-díjat osztottak ki és egy kémiait.

Már nem működő gyorsítók:

• Cosmotron – protonok gyorsítására használt szinkrotron (1952–1966)

Jelenleg is működő gyorsítók:

• relativisztikus nehézion ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC, ejtsd: rik), amelyet a kvark-gluon plazma kutatására terveztek,
• két szinkrotron és két ciklotron, amely kórházak számára szolgáltat radioaktív anyagokat.

• mag- és részecskefizika,
• strukturális biológia.

A 2003-asat kivéve mind fizikai Nobel-díj.

• 1957: paritássértés
• 1976: J-részecske, c-kvark
• 1980: CP-szimmetriasértés
• 1988: müon-neutrínó felfedezése, kétneutrínó-kísérlet
• 2002: kozmikus neutrínók felfedezése
• 2003 a sejtek kémiája, kémiai Nobel-díj

2003. január 31-én együttműködési nyilatkozat rögzítette a következő három magyar intézmény csatlakozását^[5][6][7] a RHIC gyorsító PHENIX^[8] kísérletéhez:

• A Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszék
• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszéke
• A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézete

2019 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszéke tagja a RHIC STAR kísérletének is.^[9]

Az 1990-es években a közvéleményt erősen foglalkoztatta az, hogy egy nem publikált baleset folyamán a laboratóriumból a környezetbe trícium jutott.

• Brookhaven National Laboratory
• Csörgő Tamás: Magyar kutatók részvétele a PHENIX kísérletben Archiválva 2020. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2004. január
• A RHIC kísérlet honlapja
  • A RHIC PHENIX kísérletének honlapja
  • A RHIC BRAHMS kísérletének honlapja Archiválva 2001. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A RHIC PHOBOS kísérletének honlapja
  • A RHIC STAR kísérletének honlapja
• A PHENIX-Magyarország együttműködés honlapja
• A STAR-Magyarország együttműködés honlapja