Boszra

Bosra ősi városa
Világörökség
Ókori római színház
Adatok
Ország	Szíria
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Boszra Pozíció Szíria térképén
é. sz. 32° 31′, k. h. 36° 29′32.516666666667, 36.48333333333332.516667°N 36.483333°EKoordináták: é. sz. 32° 31′, k. h. 36° 29′32.516666666667, 36.48333333333332.516667°N 36.483333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszra témájú médiaállományokat.

Boszra (arabul: بصرى, egyes átíratokban Bosra, Bostra, Busrana, Bozrah, Bozra, Busra Eski Şam, Busra ash-Sham, Nova Trajana Bostra). Ősi város Daraa kormányzóság közigazgatási területéhez tartozik a mai Szíria déli részén. Régészeti és UNESCO világörökségi helyszín.

A településről először az i. e. 14. században III. Thotmesz és Ehnaton amarnai dokumentumai tesznek említést. Az i. e. 2. században Boszra az első nabateus város. A Nabateus királyságot Traianus császár generálisa, Cornelius Palma hódítja meg 106-ban.

A Római Birodalom alatt a várost Nova Trajana Bostra névre nevezik át. A III. Cyrenaica Légió székhelye és a Arabia Petraea római provincia fővárosa. Septimius Severus császár idején a város virágzott és metropolisszá vált, mivel számos kereskedelmi út metszéspontjában áll, köztük a Vörös-tengerhez vezető római úttal. Alexander Severus colonia rangra emelte majd Philippus Arabs metropolis címet adományozott a városnak mely a kiváltságok mellett pénzverési jogot is biztosított.

A Rásidún kalifátus haderői 634-ben Hálid ibn al-Valíd fővezérrel az élen a boszrai csatában elhódították a várost a rómaiaktól. Boszra volt az első szír város, amely áttért az iszlám hitre. Az iszlám időkben a településről feljegyezték, hogy Ismail ibn Kathir híres iszlám tanító születési helye és Boszrából való az a jámbor keresztény szerzetes az asszír Bahira, aki az iszlám hagyomány szerint megjósolta az ifjú Mohamednek az ő elkövetkezendő prófétaságát. A város egészen a 17. századig jelentős állomása volt a Mekka felé tartó karavánoknak.

III. Balduin jeruzsálemi király 1147-ben és 1151-ben, majd később IV. Balduin próbálkozott sikertelenül Boszra elfoglalásával. 1261-ben mongolok erősen megrongálták a várat, de Bajbarsz mameluk szultán helyreállította. A középkorra jelentőségét vesztett kis faluvá zsugorodott, melyet beduin törzsek zaklattak.

Régészeti ásatások 1947 óta folynak a világörökség részét képező Boszrában.

Ma, Boszra fő archeológiai helyszín: római kori, bizánci kori, és muszlim idők romjaival. A város fő nevezetessége feltehetőleg a világon a legjobb állapotban megmaradt római színház, mely a minden évben megrendezésre kerülő nemzeti zenei fesztivál helyszíne.

További régészeti emlékek:

• A nabateusi városfalak maradványai, városkapu és oszlopok.
• Római kori városkapuk, templomok, diadalív, fürdők, Nympheum
• Római kori legnagyobb kriptacsarnok
• Bizánci katedrális és palota maradványa
• Bahira szerzetes kápolnájának maradványa
• Ajjúbida szultánok által emeltetett Iszlám citadella a színházzal
• Iszlám kori Al-Mabrak mecset, Al-Arous (Omar) mecset, ciszternák, vizesárkok
• Mabrak al-Naqa mecset, (ahol a Korán első eredeti másolatát Szíria számára megőrizték)
• Korán-iskolák

• 
  A citadella látképe (belsejében található a színház).
• 
  A citadellától északra fekvő Római romok.
• 
  Nabateus diadalív
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Köves út a városban
• 
  Ókori ház
• 
• 
  A boszrai bazilika
• 
• 
  A város romjai
• 
• 
  Boszra ókori római citadellájának romjai

• WHTour.org 360°-os panorámaképek az ősi Boszra romvárosról
• Katolikus Encyclopédia, Bostra

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bosra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Rozvány György:Szíria a kultúra bölcsője, Alexandra kiadó, 2006. (ISBN 963-369-863-4)