Aromán nyelv

Aromán limba armãneascã, armãneashti, armãneashce
Beszélik	Görögország, Albánia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia, emigráció (Románia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Németország)
Terület	Délkelet-Európa
Beszélők száma	kb. 250 000[1] fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Újlatin nyelvek     keleti ág      Aromán nyelv
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Kruševo helységben (Észak-Macedónia)
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	rup

Nem tévesztendő össze a következővel: Román nyelv.

Egyes nyelvészek szerint^[2] az aromán nyelv (más néven arumén, makedoromán^[3] vagy vlach;^[4] beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armãneashti vagy armãneashce^[5]) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve. Legközelebbi rokonai a román nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, amelyekkel együtt az újlatin nyelvek keleti csoportjához tartozik. Más nyelvészek^[6] szerint nem önálló nyelv, hanem a román nyelv egyik dialektusa, a dákoromán, a meglenoromán és az isztroromán dialektus mellett.

Az aromán nyelv beszélőinek számáról csak becslések vannak. Az Európai Tanács egyik dokumentuma kb. 250 000 személyről szól, miközben az aromán etnikumúak számát kb. 500 000-re becsüli.^[1] Az egyetlen pontos adat az albániai 2011-es népszámlálás eredményei között található, ahol 3848 személy vallja magát aromán anyanyelvűnek a 8266 magát arománnak valló közül.^[7]

A Balkán-félszigeten, Görögországban, Albániában, Szerbiában, Bulgáriában és Észak-Macedóniában él a legtöbb aromán, és viszonylag jelentős lehet a Romániába, Nyugat-Európába (Franciaország, Németország), az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Latin Amerikába és Ausztráliába kivándorolt arománok száma is.

Az aromán nyelv külső történetét három időszakra szokták osztani.^[8]

Az első, irodalom előtti időszak, mely a nyelv kialakulásától a 18. század kezdetéig tartott, gyakorlatilag ismeretlen, és számos aspektusa viták tárgya.

Általában elfogadják, hogy az aromán nyelv a Dunától délre keletkezett úgy, hogy elsőként vált le a protoromán nyelvről, legkésőbb a 10. században, de e folyamat területe vitatott. A nyelvészek többsége^[9] úgy véli, hogy ez a Duna és a Balkán-hegység közötti régió keleti része, ahonnan az arománok dél felé vándoroltak. Mások^[10] azt állítják, hogy legalább részben a nyelv a Píndosz-hegységben és Albánia déli részében is keletkezett. Az arománok első írott megemlítése a történelmi Makedóniában a 976-os évhez kötött, és a bizánci Geórgiosz Kedrénosz krónikájában található. A 11. században Kekauménosz ugyancsak bizánci történész említi meg őket azt állítva, hogy a Píndosz-hegységbe a Duna régiójából kerültek.

Ebből az időszakból csak elszigetelt aromán szavak (személynevek, közöttük egyes ragadványnevek) maradtak fenn görög, szláv vagy török nyelvű szövegekben. A legrégibbnek a Cincilukisz személynevet tekintik, melyet egy bizánci történész írt le 1156-ban. Ezt Alexandru Philippide (wd) és Theodor Capidan (wd)n úgy tekintették, hogy a tsintsi luchi ’öt farkas’ szószerkezetből származik.

A 15. században egy másik krónikás, Laonikos Chalkokondilasz, megjegyezte az aromán és a román nyelv rokonságát.

A második, régi időszak, a 18. század. Ekkor lett az aromán a Dunától délre fekvő területeken beszélt keleti újlatin nyelvek közül az egyedüli, amely írásbeliséggel rendelkezik. Ebben a században jelentek meg az első, a görög ábécével írott szövegek. Ezek rövidek: az egyik 1731-ből származó, egy Nectarie Tărpu nevű szerzetes és papnak tulajdonított ikonon található, görög, albán és latin fordítással,^[11] egy másik datálatlan, és egy Simota vázának nevezett edényre íródott.^[12]

Ebben az időszakban az albániai Voskopoja város jelentős aromán kulturális központ volt. Ittenni szerzetesek és papok vallásos jellegű irodalmat alkottak, de ugyanakkor lexikográfiai és pedagógiai munkákat is. Megemlítendők egy datálatlan és ismeretlen helyen készült szertartáskönyv, egy görög–aromán–albán szószedet,^[13] egy görög–albán–aromán–bolgár társalgási könyvrész,^[14] egy ábécéskönyv,^[15] valamint egy Dimonie Kódexnek nevezett vallásos jellegű fordítások kéziratát tartalmazó szöveggyűjtemény.

Voskopoja lerombolása (1788) után számos aromán írástudó a Habsburg Monarchiába emigrált, megismerkedett a Felvilágosodás eszméivel, és az Erdélyi iskola hatása alatt kezdett tevékenykedni.

A 19. századdal együtt elkezdődött az aromán nyelv harmadik, újkori időszaka. Ekkor áttértek a latin ábécére, és megjelentek az első, a román nyelv által befolyásolt és latinizáló filológiai munkák.^[16] E hatás miatt ezek nyelvezete mesterkélt, a beszélt nyelvtől távoli.

A század második felében, miután Makedóniában román iskolákat alapítottak, aromán nyelvű szépirodalom is megjelent. 1864-től kezdve eredeti és fordított, pedagógiai és esszészerű írások is napvilágot láttak. Ezen irodalom legjelentősebb képviselői Mihail Nicolescu, Tashcu Iliescu, Constantin Belimace (wd), Nuși Tulliu (wd), Zicu A. Araia, Nicolae Batzaria (wd) és George Murnu (wd).

Ugyanakkor népmeséket és népdalszövegeket tartalmazó könyveket is publikáltak, főleg 1890 után, Gustav Weigand (wd)^[17] és Pericle Papahagi (wd)^[18] gyűjtésében.

1864 és 1945 között létezett arománoknak szánt oktatás, többnyire román nyelven, főleg Görögországban.

A történelem során az arománoknak szóló ortodox istentiszteleteket görög nyelven, de egyes időszakokban aromán nyelven is tartották.

Az asszimiláció, és következésképpen a nyelv és a kultúra veszítése az összes aromán népességgel rendelkező országban nagy fokú volt. Az aromán nyelv mégis fennmaradt, sőt, az 1990-es évektől kezdve helyzete valamelyest javult.

Az Európa Tanács Tanácskozó Gyűlése elfogadott 1997-ben egy ajánlást (az 1333-as számút), amelyben felkéri azokat az államokat, ahol arománok élnek, hogy könnyítsék meg az aromán nyelv használatát az oktatásban, a templomokban és a médiában.^[19] Bár ezt az ajánlást nem követik teljes mértékben, észrevehető némi előrehaladás az aromán nyelv megőrzése terén.

Észak-Macedóniában az arománoknak nemzeti kisebbségi státuszuk van, és 2001 óta az aromán nyelv hivatalos Krusevo helységben.^[20] 2001-ben Victor Friedman (wd) amerikai nyelvész arról számolt be, hogy tanítják a nyelvet Szkopje, Stip, Bitola, Krusevo, Kumanovo, Sztruga és Ohrid helységek iskoláiban, és hogy aromán nyelvű televízió- és rádióadások is vannak.^[21]

Ebben az országban viszonylag élénk az aromán irodalmi élet. Az eredeti szépirodalmi alkotásokon kívül érdekességként említhető meg, hogy Dina Cuvata író lefordította arománra az Énekek énekét, az Iliászt, az Odüsszeiát, az Aeneist, a A Nibelungokat, az Isteni színjátékot stb.,^[22] és az aromán írók lexikonát is elkészítette.^[23]

Albániában is megkapták az arománok 2017. október 13-án a nemzeti kisebbségi státuszt.^[24] Dorin Lozovanu moldovai kutató azt írta 2012-ben, hogy Korça, Divjaka, Selenica és Vlora helységekben vannak olyan iskolák, ahol szabadon választható tárgyként tanítják az arománt. Megemlíti még, hogy két templomban, Divjakában és Vlorában többnyire ezen a nyelven folynak az istentiszteletek, és hogy van aromán sajtó is.^[25]

Romániában az arománoknak nincs semmiféle jogi státuszuk, de itt is feléledt a nyelvük iránti érdeklődés. A közoktatásban az iskolák szabadon elhatározhatják, hogy választható státusszal bevezessék az „Aromán kultúra és hagyományok” tantárgyat, amelyhez nyelvleckék is tartoznak.^[26] Erre az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott országos szinten érvényes tantervek is léteznek, amelyek heti egy órát írnak elő e tárgy tanítására.^[27] A nyelv oktatásával aromán szervezetek is foglalkoznak.^[28]

Itt is viszonylag élénk az aromán irodalom. Már az 1980-as évek Romániájában megjelent néhány kötet, azután pedig az aromán származású írók szabadon művelhették az irodalmukat. A leggyakoribb műfaj a vers, és a művek kötetben vagy folyóiratokban jelennek meg, például a Cartea Aromãnã kiadó^[29] gondozásában, amely a Rivista di litiratură shi studii armãni-t (Az aromán irodalom és tanulmányok folyóirata) is kiadja, vagy a „Predania” egyesület^[30] „Avdhela” projektjének^[31] keretében.

Van aromán osztálya a Radio Romania International adónak, amely rendszeresen sugároz aromán nyelvű adásokat.^[32]

2013-ban bemutatták az első aromán nyelvű egész estét betöltő játékfilmet Nu hiu faimos ama hiu Armãn (Nem vagyok híres, de aromán vagyok) címmel, Toma Enache (wd) romániai aromán rendező alkotását.^[33] Ugyanaz a rendező arománra fordít és visz színre klasszikus román és egyéb színműveket.^[34]

A nyelvet művelik a Románián kívüli diaszpórában működő szervezetek is, például a Francia Arománok Egyesülete.^[35]

Létezésének körülményei miatt az aromán nyelvnek nincs sztenderd nyelvváltozata. A múltbeli szerzők a saját nyelvjárásukban írtak, és általában a maiak is így tesznek.

Matilda Caragiu Marioțeanu Romániában élt aromán származású nyelvész kezdte a sztenderdizálási tevékenységeket. 1997-ben megjelent szótárának bevezetője több kritérium szerint javasol szabályokat. Az egyik szerint olyan vonásokat választ ki, amelyeknek a legnagyobb elterjedése van az aromán nyelvterületeken, és nem csak egyes kisebb régiókra korlátozottak. Etimológiai szempontból olyan alakú változatokat ajánl, melyek a legközelebb állnak azokhoz, amelyekből származnak. Az aromán jellegzetességet is kritériumként kezeli, azaz olyan változatokat tart meg, amelyek nem közösek más keleti újlatin nyelvekkel. Az új jövevényszavak beillesztését illetően ezeknek az arománra jellemző végződéseket ad, de ellenzi tövüknek megváltoztatását a régi hangtani törvények szerint. Ugyanakkor a román nyelvészek által az aromán írására hagyományosan használt betűkészlet meghagyását javasolja, beleértve a románban is meglévő beszédhangok átírására a román írásban használt betűket.^[36]

A hagyományos írásmódot alkalmazza Iancu Ballamaci albániai nyelvész is aromán tankönyvében.^[37] Ezen kívül úgy próbál minden arománhoz szólni, hogy sokszor szavak több, nyelvjárás szerinti változatát adja meg.

Tiberius Cunia, egy, az Egyesült Államokban élt értelmiségi, aki nem volt nyelvész, sztenderdnek szánt írásrendszert javasolt, amelyből kiiktatott minden hagyományos betűt. Ezt be is mutatta egy 1997-ben, a macedóniai Bitolában megtartott szümpóziumon, amely el is fogadta, bár nem képviselhette az egész arománságot.^[38] 2010-ben Cunia terjedelmes értelmező és a szavak megfelelőit románul, angolul és franciául is megadó szótárt alkotott az általa javasolt aromán írásrendszerrel, melyben az új jövevényszavak tövére is alkalmazta az aromán hangtani törvényeket.^[39] Írásrendszerét terjesztendő internetes leckesorozat létezik.^[40]

Ezek a sztenderdizálási tevékenységek nem jártak sikerrel, a kezdeményezőik nézeteltérései miatt.

Az aromán lényegében egységes nyelv, kölcsönösen érthető nyelvjárásai vannak, de ezek számosak, és egymásba nyúlóak. Csoportosításuk vitatott.^[41]

Gustav Weigand csoportosítása, melyet Matilda Caragiu Marioțeanu és Nicolae Saramandu mai nyelvészek is elfogadnak, csupán hangtani vonásokon alapul. Eszerint van:

• egy északnyugati, fãrsherot-típusú nyelvjáráscsoport, mely sokkal kisebb területen beszélt, mint a másik:
  • az albán Frashër településen és környékén beszélt fãrsherot-nak nevezett nyelvjárás;
  • az albániai Voskopoja (aromán nyelven Moscopole) település és környékének a nyelvjárása;
  • a dél-albániai Myzeqeja (aromán nyelven Muzachia) régió nyelvjárása;
  • az észak-macedóniai Gopeš és Mulovište (wd) nyelvjárása;
  • a mecedóniai Bjala nyelvjárása;
• egy délkeleti csoport, nem fãrsherot-típusú nyelvjáráscsoport:
  • a Píndosz-hegységben beszélt nyelvjárás;
  • az Olümposz hegy régiójában beszélt nyelvjárás;
  • a görögországi Grámosz-hegy régiójában beszélt nyelvjárás.

Theodor Capidan és Tache Papahagi (wd) a fentitől valamivel különböző csoportosítást javasoltak, mely több hangtani vonáson, de nyelvtani és szókészletbeli vonásokon is alapszik. Szerintük van egy északi, a fentebb északnyugatiaknak nevezetteket és a grámoszi nyelvjárást magába foglaló csoport, és egy déli, a többi fentebb délkeletinek nevezett két nyelvjárással.

Ebben a szócikkben az aromán nyelvet a románnal összehasonlítva mutatjuk be.

Az aromán fonológiai rendszer nem különbözik alapvetően a romántól, főleg ha egyes román nyelvjárások vonásait is számításba vesszük.^[42]

Az aromán magánhangzók általában nem különböznek a sztenderd román magánhangzóitól. Csupán az [ə]^[43] és az [ɨ]^[44] (a románban ă-vel, illetve î/â-vel írott) magánhangzók tekintetében van különbség, mivel ezek nyelvjárástól függően [ə]-ként vagy [ɨ]-ként realizálódnak, avagy összemosódnak.^[45]

A félhangzók ugyanazok, mint a románban. Magánhangzókkal együtt diftongusokat és triftongusokat alkotnak. Diftongusok:

• [e̯a]: featã ’lány’;
• [o̯a]: dadoara ’másodszor’;
• [j] + magánhangzó: iedu ’gida’;
• magánhangzó + [j]: doisprãdzatse ’tizenkettő’;
• [w] + magánhangzó: steaua ’a csillag’;
• magánhangzó + [w]: ljau ’veszek’.

Triftongusok: spuneai ’mondtál’, ali dunjauei ’a világnak, az embereknek’.

Két aszillabikus, szó végén magánhangzó + mássalhangzó után található, „suttogott”-nak nevezett beszédhang is van az arománban. Az egyik megvan a románban is, [ʲ], mely kiejtése hasonlít a magyar „kapj” szó j hangjáéra. A másik a [ʷ], ugyanabban a helyzetben, mely az [u]-ból származik. Ez a románban csak egyes nyelvjárásokban maradt fenn, és az arománban sincs meg minden nyelvjárásban. Leírja Caragiu Marioțeanu 1997 ,^[46] Cunia 2010-ben is megvan mint alternatív végződés, de Ballamaci 2010-ben nincs meg.

Az aromán mássalhangzók többsége megvan a románban is.

Három aromán mássalhangzó a románban csak egyes nyelvjárásokban van meg, például a máramarosiban:

• [d͡z], mint a magyar „edző” szóban, csak rövid: pl. dzatsi ’tíz’;
• [ʎ], mint a mássalhangzó-hasonulás nélkül ejtett magyar „halljuk”-ban: oclju ’szem’ (a látószerv);
• [ɲ], mint a magyar ny: njel ’bárány’.

Másik három mássalhangzó nincs meg a románban. Kettő közülük nem sajátja minden aromán nyelvjárásnak sem:

• [ð], mint az angol there ’ott’ szóban található th-val visszaadott hang görög és albán jövevényszavakban található, de csak egyes nyelvjárásokban. A többiben [d]-nek hangzik:^[47] pl. dhascal vagy dascal ’kántor’.
• [θ], mint az angol theatre th-ja is a görögből származik, így ejtik ki egyes nyelvjárásokban, a többiekben [t] a megfelelője:^[48] cathi vagy cati ’mindegyik’.
• [ɣ] (torokhangú g) megvan a görögben is, mely nyelvben γ-nek írják. Megvan minden aromán nyelvjárásban, görög eredetű szavakban, de latin eredetűekben is, és realizálódik [g]-ként vagy [v]-ként is: yinyits, vinghits vagy yinghits ’húsz’.^[49]

Az első aromán nyelvemlékek a görög ábécével íródtak, de jelenleg a latin ábécé használata csaknem kizárólagos. Ennek ellenére ma is írnak egyesek a görög ábécével.^[50]

Az aromán latin ábécés írás és helyesírás nem egységes, mivel nem szabályozott. Például az aromán Wikipédia minden szócikkét három írásrendszerben lehet olvasni. Kettő csaknem egyforma, hagyományosan a román íráson alapszik. Ezeket használja például Caragiu Marioțeanu és Ballamaci. A harmadik Cunia írásrendszere.

Mindegyik rendszerben a betűk és a betűcsoportok többségének az értéke ugyanaz, mint a románban. Ezek a következők: c, ce, ci, che, chi, g, ge, gi, ghe, ghi; e és o (beleértve diftongusokban); i és u (félhangzókként is); k, q, w és y idegen szavakban (lásd A román nyelv írása, A betűk fonetikai értéke).

Ballamaci 2010 használja az ă és az â betűket, de az î-t (melyet a románban csak szó elején és végén használnak) nem, mivel nála nem jelenik meg az [ɨ] szó elején. Szó végén az â-t használja. Caragiu Marioțeanu használja mindhármat, de az î-t csak szó elején, miközben az â-t szó végén is. Cunia 2010 mindkét magánhangzót az ã betűvel írja minden helyzetben, ezt a különféle realizálásukkal motiválva a különböző nyelvjárásokban.^[45] Példák:

Ballamaci	Caragiu Marioțeanu	Cunia	Román
cântă	cântâ	cãntã	cântă ’énekel’
mplin	împlinu	mplin / ãmplin	plin ’tele’

A románban is meglévő mássalhangzók írásában van különbség a hagyományos és a Cunia-féle rendszer között. Ez utóbbi sh-nek írja a magyar s-t és ts-nek a magyar c-t. Példák:

Hagyományos	Cunia	Román
șasi	shasi	șase ’hat’ (a számjegy)
ți	tsi	ce ’mi’ (a kérdő névmás)

A románban nem létező [ð], [θ] és [ɣ] hangokat mindhárom szerző egyformán írja: dh, th, illetve y. A többi írásában vannak különbségek:

Mássalhangzó	Ballamaci	Caragiu Marioțeanu	Cunia	Román
[d͡z]	dzâț	ḑați	dzatsi	zece ’tíz’
[ʎ]	ocl’u	ocl’u	oclju	ochi ’szem’
[ɲ]	ńel	ńelu	njel	miel ’bárány’

Több beszédhang eltérően fejlődött a latintól az arománig, illetve a románig:^[51]

Latin	Aromán	Román
mássalhangzóval kezdődő szavak: ROMANUS	[a] gyakori protézise: ar(ã)mãn	protézis hiánya: român ’román’
hangsúlyos [e]: FETA	diftongálása egy-egy szó mindegyik alakjában: featã, feati	diftongálása egyes alakokban, visszafejlődése másokban: fată, fete ’lány, lányok’
labiális mássalhangzó utáni [e]: PECCATUM ’bűn’	fennmaradása: pecatoshlji	más magánhangzóvá való fejlődése: păcătoșii ’a bűnösök’
szókezdeti [e]: EST	[j] protézise nélkül: esti [esti] / easti [e̯asti]	[j] protézisével: este [jeste] ’van’
[g] vagy [d] utáni [e]: GENUC(U)LUS	záródása: dzinuclju	fennmaradása: genunchi ’térd’
[g] vagy [d] utáni [i]: DICO	> [ə]: dzãc	fennmaradása: zic ’mondok’
hangsúlytalan [o]: ARBOR	gyakori záródása: arbure	fennmaradása: arbore ’fa’ (élő)
magánhangzó + mássalhangzó utáni végződésbeli [u]: FAGUS	> [ʷ]: fagu	kiesése: fag ’bükk’
mássalhangzócsoport utáni végződésbeli [u]: LIGNUS	fennmaradása: lemnu	kiesése: lemn ’fa’ (anyag)
mássalhangzók közötti hangsúlytalan magánhangzók: ALAPA	gyakori kiesésük: arpã	más magánhangzóvá való fejlődésük: aripă ’szárny’
IN-/IM- prefixum: IMPARTO	többféle fejlődése: mpartu / ampartu / [əmpartu] / [ɨmpartu][52]	împart ’osztok’
[w] zöngés mássalhangzó előtt: LAUDO	> [v]: alavdu	> [wu]: laud ’dicsérek’
[w] zöngétlen mássalhangzó előtt: *CAUTO[53]	> [f]: caftu	> [wu]: caut ’keresek’
[k] [e] vagy [i] előtt: CAELUM	> [t͡s]: tser	> [t͡ʃ]:[54] cer [t͡ʃer] ’ég(bolt)’
[d] [e] vagy [i] előtt: DICO	> [d͡z]: dzãc	> [z]: zic ’mondok’
[g] [e] vagy [i] előtt: GELUM	> [d͡z]: dzer	> [d͡ʒ]:[55] ger [d͡ʒer] ’fagy’ (főnév)
[j] [a], [o] vagy [u] előtt: JOCUS	> [d͡ʒ]: gioc	> [ʒ]:[56] joc ’játék’
[l] [e] vagy [i] előtt: LEPOREM	> [ʎ]: ljepure	> [j]: iepure ’nyúl’
[kl]: INCLAGO	> [kʎ]: ncljeg	> [k]: încheg ’megalvasztok’
[gl]: GLACIUM	> [gʎ]: gljets	> [g]: gheață ’jég’
[n] [e] vagy [i] előtt: CALCANEUM	> [ɲ]: cãlcãnju	kiesése: călcâi ’sarok’ (lábé)
[m] hangsúlyos szótagban: MERCURIS	> [ɲ]: njercuri	fennmaradása: miercuri ’szerda’
[p] [e] előtt: PETRA	palatalizációja: cheatră	fennmaradása: piatră ’kő’
[b] [e] előtt: BENE	palatalizációja: ghine	fennmaradása: bine ’jól’
[f] [e] vagy [i] előtt: FIGO	> [h]: higu	fennmaradása: înfig ’beledöfök’

Az aromán nyelv nyelvtani rendszere több okból különbözik valamelyest a románétól. Elsősorban viszonylagos elszigeteltsége miatt archaikus jellege van, ugyanis fennmaradtak benne a románban kihalt vonások. Másodsorban más körülmények között és független helyzetben más újítások jelentek meg benne. Végül egyes különbségek a vele való kapcsolatba kerülő nyelvek (görög, albán, szerb, bolgár) hatásának tudhatók be.^[57]

Az aromán alaktanában olyan vonások figyelhetők meg a románéhoz viszonyítva, mint például a birtokos névmás gazdagabb ragozása, négy igeidő kötőmódban (a románban csak kettő), szintetikus feltételes mód jelen idő (a románban analitikus), vagy analitikus régmúlt idő a román szintetikussal szemben.

A határozott artikulust legtöbbször a szó végére helyezik (végartikulus), ezzel egybeírva, mint a többi keleti újlatin nyelvben. Alakjai (félkövér betűkkel):^[58]

• hímnem:
  • magánhangzó + mássalhangzó (+ [ʷ]-ra) végződő szavak – lup(u)^[59] (rom. lup) ’farkas’:

– egyes szám: luplu (rom. lupul) ’a farkas’;

– többes szám: luplji (rom. lupii);

• • két mássalhangzó + [u]-ra végződő szavak – corbu (rom. corb) ’holló’:

– egyes: corbul (rom. corbul) ’a holló’;

– többes: corghilj (rom. corbii);

• • [e]/[i]-re végződő szavak – frate / frati^[60] (rom. frate) ’fivér’:

– egyes: fratile / fratili (rom. fratele) ’a fivér’;

– többes: fratslji (rom. frații);

• nőnem – featã, bisearicã:
  • egyes: feata (rom. fata) ’a lány’, bisearica (rom. biserica) ’a templom’;
  • többes: featile / featili (rom. fetele), bisearitsle / bisearitsli (rom. bisericile);
• semlegesnem:^[61]
  • magánhangzó + mássalhangzó (+ [ʷ]-ra) végződő szavak – foc(u) (rom. foc) ’tűz’:

– egyes: foclu (rom. focul) ’a tűz’;

– többes szám: focurle / focurli (rom. focurile);

• • két mássalhangzó + [u]-ra végződő szavak – lucru (rom. lucru) ’dolog’:

– egyes: lucrul (rom. lucrul) ’a dolog’;

– többes: lucrurle / lucrurli (rom. lucrurile).

A -lu, a -lji és a -le/-li (semlegesnemben) előtti magánhangzó kiesik, az utóbbi előtt olykor nőnemben is.

A határozatlan névelő hímnemben un bãrbat(u) (rom. un bărbat) ’egy férfi’, nőnemben unã featã (rom. o fată) ’egy lány’.

Vannak bizonyos különbségek az aromán és a román között úgy a többes szám alakításában, mint a főnév ragozásában.

A főnevek végződése alanyeset egyes számban és többes számban különbözik olykor az aromán és a román között, bár egyes különbségek csak bizonyos nyelvjárásokban mutatkoznak:^[62]

Nem	Egyes szám	Többes szám
Hímnem	magánhangzó + mássalhangzó (+ [ʷ]): lup(u)[63] (rom. lup) ’farkas’	magánhangzó + mássalhangzó + [ʲ]: luchi (rom. lupi)[64]
	magánhangzó + egyéb mássalhangzó, mint [k] és [g] + [u]: corbu (rom. corb) ’holló’	magánhangzó + két mássalhangzó + [i]: corghi (rom. corbi)[65]
	magánhangzó + mássalhangzó + [k] + [u]: porcu (rom. porc) ’disznó’	magánhangzó + mássalhangzó + [t͡s] + [i]: portsi (rom. porci)[66]
	magánhangzó + mássalhangzó + [g] + [u]: murgu (rom. murg) ’pej ló’	magánhangzó + mássalhangzó + [d͡z] + [i]: murdzi (rom. murgi)[67]
	magánhangzó + [n] + [i] / [e]: cãni / cãne (rom. câine) ’kutya’	magánhangzó + [ɲ]: cãnj (rom. câini)[68]
	magánhangzó + [t] + [i] / [e]: frati / frate (rom. frate) ’fivér’	magánhangzó + [t͡s]: frats (rom. frați)[69]
	mássalhangzó + [t] + [i] / [e]: munti / munte (rom. munte) ’hegy’ (domborzat)	mássalhangzó + [t͡sə]: muntsã (rom. munți)[69]
	hangsúlytalan [ə]: tatã (rom. tată) ’apa’	[əɲ]: tãtãnj (rom. tați)[69]
	hangsúlyos [ə] (görög és török eredetű szavakban): amirã ’császár’	[ad͡z]: amiradz[70]
Nőnem	magánhangzó + mássalhangzó + [ə]: casã (rom. casă) ’ház’	magánhangzó + mássalhangzó + [i] / [e]: casi / case (rom. case)
	mássalhangzó + [t] + [ə]: poartã (rom. poartă) ’kapu’	mássalhangzó + [t͡sə]: portsã (rom. porți)[69]
	mássalhangzó + [t] + [i] / [e]: carti / carte (rom. carte) ’könyv’	mássalhangzó + [t͡sə]: cãrtsã (rom. cărți)[69]
	magánhangzó + mássalhangzó + [i] / [e]: cali / cale (rom. cale) ’út’	magánhangzó + mássalhangzó + [urʲ]: cãljuri (rom. căi)
	magánhangzó + mássalhangzó + [ə] (görög eredetű szavakban): yramã ’betű’	magánhangzó + mássalhangzó + [ate]: yramate[70]
Semlegesnem	magánhangzó + mássalhangzó (+ [ʷ]) : foc(u) ’tűz’	magánhangzó + mássalhangzó + [urʲ]: focuri (rom. focuri)
	magánhangzó + két mássalhangzó + [u] : vimtu ’szél’	magánhangzó + két mássalhangzó + [urʲ] : vimturi (rom. vânturi)
	magánhangzó + mássalhangzó (+ [ʷ]): os(u) (rom. os) ’csont’	magánhangzó + mássalhangzó + [i] / [e]: oasi / oase (rom. oase)
	[t͡s] (+[ʷ]): brats(u) (rom. braț) ’kar’ (a testrész)	[t͡sə]: bratsã (rom. brațe)

Megjegyzések:

• Ott ahol többes számban a szó végi hangok magánhangzó + nj, dz vagy ts, ezek jellegét az -i [ʲ] toldalék adja, mely már nem hallatszik.
• Az -adz és az -ate görög eredetű végződések.
• A többes szám alakja egyes nőnemű főnevek esetében azonos az egyes számú alakkal, miközben román megfelelőik alakja különbözik a két számban:^[71]
  • ha végződésük nj, lj, sh, c [k] vagy ts + [i] / [e]: lupoanji / lupoanje (rom. lupoaică, lupoaice) ’nőstény farkas(ok)’, unglji / unglje (rom. unghie, unghii) ’köröm, körmök’, cireashi / cireashe (rom. cireașă, cireșe) ’cseresznye’, bohci / bohce (rom. boccea, boccele) ’batyu(k)’, dultsi / dultse ’süteményféle’ (vö. rom. dulce, dulci ’édes(ek)’);
  • ha végződésük dz vagy ts + ã: frãndzã (rom. frunză, frunze) ’levél’ (növényé), soatsã (rom. soață, soațe) ’társnő(k)’.

A főnévragozás többnyire az artikulusokat érinti. Határozatlan névelő használatakor az arománban csak a névelő alakja változik:^[72]

Eset	Hímnem és semlegesnem	Nőnem
Alanyeset-tárgyeset	un bãrbat(u) ’egy férfi(t)’	unã featã ’egy lány(t)’
Birtokos-részes eset	a unui bãrbat(u) ’egy férfinak’	a unei featã (rom. unei fete)[73] ’egy lánynak’

Határozott artikulusos ragozás:^[58]

Eset	Hímnem		Semlegesnem		Nőnem
	Egyes	Többes	Egyes	Többes	Egyes	Többes
A.-T.	bãrbatlu ’a férfi(t)’	bãrbatslji ’a férfiak(at)’	foclu ’a tűz/tüzet’	focurle / focurli ’a tüzek(et)’	feata ’a lány(t)’	featile / featili ’a lányok(at)’
B.-R.	a bãrbatlui ’a férfinak’	a bãrbatslor(u)	a foclui	a focurlor(u)	ali/ale featã/feate/feati vagy a featãljei/featiljei[74]	a featilor(u)
Felszólító	bãrbate! ’te férfi!’	bãrbats!	foc(u)!	focuri!	featã!	feate! / feati!
A.-T.	fratile / fratili ’a fivér(t)’	fratslji ’a fivérek(et)	vimtul ’a szél/szelet’	vimturle / vimturli ’a szelek(et)	dada ’az anya/anyát’	dadile / dãdãnjle ’az anyák(at)’
B.-R.	a fratilui	a fratslor	a vimtului	a vimturlor	ali/ale dadã/dade/dadi	a dadilor / a dãdãnjlor
Felszólító	frate!	frats!	vimt!	vimturi!	dado!	dade! / dãdãnj!

Megjegyzések:

• A részes eset alakja azonos a birtokos esetével, beleértve azt is, hogy az a elöljárószóval van ellátva: dada a ficiorlui ’a fiú anyja’, lju dau a vitsinlui ’a szomszédnak adom’.
• B.-R. esetben az artikulust ragozzák, nőnem egyes számban pedig vannak rag nélküli főneves változatok, és ragos főnevesek is.
• Nőnem egyes szám B.-R. esetben két főnévtípus van. Az egyik a dadã-féléké, melyek eléjük kapják a határozott artikulust, az a elöljáróval összeolvadva. Ehhez a típushoz tartoznak a női keresztnevek is (pl. ali/ale Ghene ’Ghenának’). A másik a featã típus, mely esetében a határozott artikulus állhat úgy a főnév előtt, mint mögötte.
• A férfi keresztnevek birtokos-részes esetét az al előretett artikulussal fejezik ki: al Gog(u) ’Gog(u)nak’.
• A felszólító esetű alakok artikulus nélküliek, de egy táblázatba szokták tenni a határozott artikulusos alakokkal. Csak egyes főneveknek van ragjuk felszólító esetben: bãrbate!, dado!

A melléknevek többes számú alakja és ragozása hasonló a főnévekéhez. A fokozásuk terén vannak némi sajátosságok a románhoz viszonyítva.^[75]

A középfok a ma vagy a cama határozószóval alakul, szerkezete pedig a di/de kötőszóval: El easte ma mare di mine ’Ő nagyobb, mint én’, cama tsinjisitu ’becsületesebb’.

Az ún. viszonylagos felsőfok alakja a középfokút tartalmazza, és a melléknév határozott artikulust kap: ma multele ori (rom. de cele mai multe ori) ’a legtöbbször’, cama marlji (rom. cei mai mari) ’a legnagyobbak’. Az északi nyelvjárásokban használnak egy, a macedón nyelvből vett szócskát is ma vagy cama előtt: nai ma mushatlu (rom. cel mai frumos)^[76] ’a legszebb’.

Az ún. kizárólagos felsőfok több határozószóval is kifejezhető: multu bun(ã) ’nagyon jó’, vãrtos dultse ’nagyon édes’, un om dip avut ’nagyon gazdag ember’. A balkáni nyelvekre jellemző, az arománban is használt módszer a kizárólagos felsőfok kifejezésére a melléknév megismétlése: ira linãvoasã-linãvoasã ’nagyon lusta volt’.^[77]

A személyes névmás alakjai a következők az aromán nyelvben:^[78]

Személy		Alanyeset	Részes eset		Tárgyeset
			Hangsúlyos alakok	Hangsúlytalan alakok	Hangsúlyos alakok	Hangsúlytalan alakok
E. 1.		io, mine/mini ’én’	anja ’nekem’	inj, nji, -nj, nj- ’nekem’	mine/mini ’engem’	me/mi ’engem’
E. 2.		tu, tine/tini ’te’	atsãja ’neked’	ãts, tsã; ts, ță, s, z ’neked’	tine/tini ’téged’	te/ti ’téged’
E. 3.	hn.	el(u), nãs ’ő’	aluj ’neki’	ilj, ãlj, lji, li, -lj, lj- ’neki’	el(u) ’őt’	lu/lo, ul, -l, l- ’őt’
	nn.	ea/ia, nãsã ’ő’	aljei ’neki’	ilj, lji, -lj, lj- ’neki’	ea ’őt’	o/u ’őt’
T. 1.		noi ’mi’	anoauã/anauã/anao ’nekünk’	nã ’nekünk’	noi ’minket’	nã/ne ’minket’
T. 2.		voi ’ti’	avoauã/avauã/avao ’nektek’	vã, v ’nektek’	voi ’titeket’	vã/ve ’titeket’
T. 3.	hn.	elj, nãsh ’ők’	alor ’nekik’	lã ’nekik’	elj ’őket’	ilj, -lj, lj- ’őket’
	nn.	eale/iale/ele, nãse ’ők’	alor ’nekik’	lã ’nekik’	eale ’őket’	le/li ’őket’

Megjegyzések:

• A nãs, nãsã, nãsh, nãse alakokat az északi nyelvjárásokban használják.
• Gyakori az arománban az ún. dativus ethicus, azaz erkölcsi érdekeltséget kifejező részes eset. Még akkor is előfordul, amikor a mondatban nincs jelen más személyű névszó, mint az alany, pl. va-nj putridzãscu ’meg fogok rohadni’ (szó szerint ’meg fogok nekem rohadni’).

Példák mondatokban:

Io nu him surat ’Én nem vagyok nős’;

Scoalã tini cas-shed mini (alanyok tárgyesetű alakkal) ’Kelj fel, hogy én üljek le’;^[79]

Tsãni-ti di mini/io (határozó tárgyesetű vagy alanyesetű alakkal) ’Kapaszkodj belém!’;^[80]

Tsã era doru ’Vágyódtál’ (szó szerint ’Neked volt vágy’);

Alasã-me mine ’Hagyjál engem’ (kétszer kifejezett tárggyal);

Nu lã spusim alor ’Nem mondtuk meg nekik’ (kétszer kifejezett részeshatározóval);

Ashi-nj-ti voi ’Ilyennek akarlak’ (dativus ethicus-szal, szó szerint ’Így nekem téged akarlak’);

Nãsã nu e aua ’Ő (nn.) nincs itt’.

Az aromán birtokos névmás és determináns ragozása gazdagabb, mint a románé. Alakjai a következők:^[81]

Birtokos(ok)	Birtok(ok)	Nem	Eset	1. személy		2. személy		3. személy
				Hangsúlyos alakok	Hangsúlytalan alakok	Hangsúlyos alakok	Hangsúlytalan alakok	Hangsúlyos alakok	Hangsúlytalan alakok
Egy	Egy	hn.	A.-T.	anjeu / ameu / anjãu / amel	nju / njo	atãu / atãl	tu / tsi / tsã	alui,[82] aljei[83]	lj, su / so / sio
			B.-R.	anjui / anãui / aneui / amilui	njui / njoi	atãui	tui / toi	–	sui / soi
		nn.	A.-T.	amea / ameauã / ameao	nj	ata / atauã / atao	ta / ts	alui, aljei	lj, sa
			B.-R.	anjei / amiei / amiljei	meai	atãei / atãiei / atãljei	tai	–	sai
	Több	hn.	A.-T.	anjei / amei / amelj	–	atãi / atei / atãlj	ts	alor / aloru	lã
			B.-R.	anjor / amior	–	atãor / atãoru	–	–	–
		nn.	A.-T.	ameale / ameali	–	atale / atali	ts	alor / aloru	lã
			B.-R.	anjor / amior	–	atãor / atãoru	–	–	–
Több	Egy	hn.	A.-T.	anostru / anostu	–	avostru / avostu	–	alor / aloru	–
			B.-R.	anostrui / anushtrui / anostrului	nã	avostrui / avustrui / avushtrui	vã	alor / aloru	–
		nn.	A.-T.	anoastrã	nã	avoastrã / avoastã	vã	alor / aloru	–
			B.-R.	anushtrei / anoastrãljei	–	avustrei / avoastriljei	–	alor / aloru	–
	Több	hn.	A.-T.	anoshtri / anoci	nã	avoshtri / avoci	vã	alor / aloru	–
			B.-R.	anostror(u) / anustror(u) / anoshtrilor	–	avustror / avushtror	–	alor / aloru	–
		nn.	A.-T.	anoastre	nã	avoastre / avoaste	vã	alor / aloru	–
			B.-R.	anostror / anustror(u)	–	avustror / avushtror	–	alor / aloru	–

Megjegyzések:

• A hangsúlyos alakok lehetnek névmások és determinánsok is. Így például anjeu megfelelhet a magyar ’-m’ birtokos személyjelnek is, és az ’enyém’ birtokos névmásnak is. Mindkét szerepben a főnév mögött állnak, és mindkét szót ragozzák : a sorãljei amei ’a nővéremnek’.
• A hangsúlytalan alakok is a főnév után helyezkednek el, és használatuk esetén az utóbbit nem ragozzák: tatã-nju ’apám’, a dadã-meai ’anyámnak’, feata-vã ’lányotok’, dzinir-su ’veje’, a doamnã-sai ’az úrnőjének’.
• Egyes szerzők, például Cunia 2010, a szókezdeti a-t külön írják.

Példák mondatokban:

Furlu… pare mastur bun tu tehni-lj ’A tolvaj… jónak tűnik mesterségében’;

Casa-lã s-pare ermã ’Házuk üresnek tűnik’;

Iria amiră hilj-sio ’Fia császár volt’;^[84]

Se agãrshi limba anoastrã ’Elfelejtetett a nyelvünk’;

Lja-ts di measa-nã ’Vegyél magadnak az ételünkből!’

Az aromán mutató névmás és determináns alakjai az alábbiak:^[85]

A névmás fajtája	Eset	Egyes szám		Többes szám
		Hímnem	Nőnem	Hímnem	Nőnem
közelre mutató	A.-T.	aestu / aistu / aist ’ez(t)’	aestã / aistã ’ez(t)’	aeshti / aeshtsã / aishti ’ezek(et)’	aeste / aiste ’ezek(et)’
	B.-R.	aestui / aeshtui / aistui / aishtui ’ennek’	aistei / aishtei / aishtãljei ’ennek’	aestor / aistor / aishtor ’ezeknek’	aestor / aistor / aishtor / aistelor ’ezeknek’
távolra mutató	A.-T.	atselu / atsãl / atsel ’az(t)’	atsea / atsia ’az(t)’	atselj ’azok(at)’	atseale / atsele ’azok(at)’
	B.-R.	atselui / atsilui / atsului ’annak’	atseljei / atsiljei ’annak’	atseloru / atsiloru ’azoknak’
megkülönböztető	A.-T.	alantu / alant / anantu / nantu ’a másik(at)’	alantã / anantã ’a másik(at)’	alantsã / anantsã ’a többiek(et)’	alante / anante ’a többiek(et)’
	B.-R.	alãntui / anãntui ’a másiknak’	alãntei / anãntei ’a másiknak’	alãntor / anãntor ’a többieknek’

Megjegyzések:

• A fenti alakokat névmásokként is (Aist s-lo acats ’Ezt fogd meg’), determinánsokként is használják. Az utóbbiak állhatnak a főnév előtt vagy mögött: tsi si-lj facã aestui om ’mit tegyen ezzel az emberrel’, furlu aestu ’ez a tolvaj’.
• Létezik egy olyan szószerkezet, amely valaki feleségét nevezi meg az al névelővel egybeolvadt atsea távolra mutató alak segítségével: tsal Tuli ’Tuli felesége’.
• Capidan 1932 a mutató névmások közé sorolja az alantu ’a másik’ stb. névmást is, amelyet a román nyelv grammatikái megkülönböztető mutató névmásnak neveznek.^[86]

Egyéb példák mondatokban:

Arsãri sh-aestu ’Felugrott ez is;

Lã aflã aistor cãte nã featã ’Talált ezeknek egy-egy lányt’;

Portul lor aundzeashte ma multu cu aistelor de ma nãpoi ’Viseletük inkább ez utóbbiakéra hasonlít’;

S-duse pi locul atsãl ’Elment arra a helyre’;

Anantsã cãnj s-loarã dupã nãs ’A többi kutya utána ment’.

Kérdő és vonatkozó névmásokként a következő szavak találhatók az arománban:^[87]

• egyes számban:
  • alanyeset-tárgyesetű alakok: care / acare / cari / acari / cai és tse / tsi;
  • birtokos-részes esetű alakok: acui / acuri / acure;
• többes számban: care / acare / cari / acari.

Mondatokban:

cai va s-ljai ’kit veszel el?’;

Acure-i feata di pi leagãn? ’Kié az a lány a hintán?’;

muljare acui frate avea moartã ’asszony, akinek meghalt a fivére’;

tse-i nãs nu-i vãrã ’senki sem az, aki ő’.

Tőszámnevek:^[88]

1 unu (hn.), unã (nn.)

2 doi (hn.), doauã (nn.)

3 trei

4 patru

5 tsints(i)

6 shase / shasi

7 shapte / shapti

8 optu

9 noauã

10 dzatse / dzatsi

11 unsprãdzatse / unsprãdzatsi

12 doisprãdzatse / doisprãdzatsi (hn.), daosprãdzatse / daosprãdzatsi (nn.)

20 yinghits / yinyits (rom. douăzeci)

21 unsprãyinghits / unsprãyinyits (rom. douăzeci și unu, douăzeci și una)

30 treidzãts

31 treidzãtsiunu (hn.) treidzãtsiunã (nn.) (rom. treizeci și unu, treizeci și una)

100 unã sutã (rom. o sută)

1000 unã njilje

2000 doao njilj

1 000 000 un miliune / miliuni

Jellegzetességek a románhoz viszonyítva:

• Fennmaradt a latin eredetű VIGINTI yinghits / yinyits (rom. douăzeci, szó szerint ’két tíz’) ’húsz’.
• Elöljáró köti a számnevet a főnévhez 11-től kezdve (a románban 20-tól kezdve): unsprãdzatsi di dzãli (rom. unsprezece zile) ’tizenegy nap’.
• 11-től 29-ig a számjegynév + sprã ’felé’ elöljáró + tízes számnév szerkezetet használják (a románban csak 11-től 19-ig): treisprãyinyits (rom. douăzeci și trei) ’huszonhárom’.
• 31-től fölfelé a tízes számnevet a számjegynévvel az [i] mássalhangzó köti össze (a románban a și kötőszó): patrudzãtsiunu (rom. patruzeci și unu) ’negyvenegy’.
• A tőszámnevek határozott artikulust kaphatnak és ragozzák őket: doilji, a doilor (rom. cei doi, celor doi, mutató névelővel) ’a kettő, a kettőnek’.

A sorszámnevet a tőszámnévből a határozott artikulus hozzáadásával képezik: shasile (rom. al șaselea)^[89] ’a hatodik’, noaulu (rom. al nouălea) ’a kilencedik’.

A gyűjtőszámnevet a tőszámnév elé tett amin- vagy shamin- előtaggal képezik és, miközben a románban az azonos eredetű előtagot csak a 2-essel használják, az arománban a többi számjeggyel is: amindoi (rom. amândoi) ’mindkettő’, amintrei (rom. toți trei) ’mindhárom’, aminpatru, amintsintsi stb.

Akárcsak a román igéket, az arománokat is négy ragozási csoportba sorolják. Az 1.-ben és a 4.-ben két-két alcsoport van, ún. szuffixum nélküli igék és szuffixumos igék.^[90]

A kijelentő mód jelen idő az ige alapalakja az aromán nyelv grammatikájában. Az ige szótári alakját ennek egyes szám első személye adja. Ragozási példák:

1. igeragozás		2. igeragozás	3. igeragozás	4. igeragozás
Szuffixum nélküli	Szuffixumos			Szuffixum nélküli	Szuffixumos
cãntu ’énekelek’	lucredzu ’dolgozom’	cad(u)[91] ’esek’	bat(u) ’verek’	dormu ’alszom’	grescu (rom. grăiesc) ’beszélek’
cãntsã	lucredz	cadz	bats	dornj	greshti
cãntã	lucreadzã	cade	bate	doarme	greashte
cãntãm(u)	lucrãm(u)	cãdem(u)	batim(u)	durnjim(u)	grim(u)
cãntats	lucrats	cãdets	batits	durnjits	grits
cãntã	lucreadzã	cad(u)	bat(u)	dormu	grescu

Az arománban, akárcsak a románban és a többi újlatin nyelvben több múlt igeidő van (lásd a különbséget közöttük az Igeragozás és igehasználat a román nyelvben szócikkben).

Folyamatos múlt időben a többes szám 3. személy nem különbözik az egyes szám 3. személytől.

1. ragozás	2. ragozás	3. ragozás	4. ragozás
cãntam ’énekeltem’	cãdeam ’estem’	bãteam ’vertem’	durnjam ’aludtam’
cãntai	cãdeai	bãteai	durnjai
cãnta	cãdea	bãtea	durnja
cãntam	cãdeam	bãteam	durnjam
cãntats	cãdeats	bãteats	durnjats
cãnta (rom. cântau)	cãdea	bãtea	durnja

A románnal ellentétben, az egyszerű múlt időt használják a beszélt nyelvben, sőt, gyakrabban mint az összetett múlt időt. Egyszerű múlt időben különbség van ún. hangsúlyos végződésű (mint az itt következők) és hangsúlyos tövű igék között.

1. ragozás	2. ragozás	3. ragozás	4. ragozás
cãntai ’elénekeltem’	cãdzui ’el/leestem’	bãtui ’el/megvertem’	durnjii ’aludtam’
cãntash	cãdzush	bãtush	durnjish
cãntã	cãdzu	bãtu	durnji
cãntãm (rom. cântarăm)	cãdzum (rom. căzurăm)	bãtum (rom. băturăm)	durnjim (rom. dormirăm)
cãntat (rom. cântarăți)	cãdzut (rom. căzurăți)	bãtut (rom. băturăți)	durnjit (rom. dormirăți)
cãntarã	cãdzurã	bãturã	durnjirã

Hangsúlyos tövű igék a harmadik csoportban vannak. Az a jellemző rájuk, hogy egyes szám első személyben -sh(u) a végződésük: scosh(u) (rom. scosei) ’kivettem’, aprimshu (rom. aprinsei) ’meggyújtottam’, dush(u) (rom. dusei) ’elvittem’.

Az összetett múlt idő az am ’birtokolok’ segédige teljes alakjaival képződik.

Aromán	Román
am cãntatã	am cântat ’(el)énekeltem’
ai cãntatã	ai cântat
are cãntatã	a cântat
avem cãntatã	am cântat
avets cãntatã	ați cântat
au cãntatã	au cântat

A románnal ellentétben, az aromán nyelvben nem maradt fenn a szintetikusan képzett régmúlt idő, hanem az am ’birtokolok’ segédige folyamatos múlt idejével képződik, mint például a francia nyelvben.

aveam cãntatã (rom. cântasem) ’(már) (el)énekeltem’

aveai cãntatã

avea cãntatã

aveam cãntatã

aveats cãntatã

avea cãntatã

A jövő időnek hatféle képzése ismert. A legelterjedtebb az, amit a voi ’akarok’ ige kijelentő mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alakjával (va) képeznek, a jövő idő minden személyében + kötőmód jelen idő (lásd lentebb): va s-cãntu (rom. voi cânta) ’énekelni fogok’.

Az előidejű jövő idő is a va segédigével képződik, amihez a kötőmód összetett múlt idejű alakját adják hozzá: va s-am cãntatã (rom. voi fi cântat). Ez az igealak jövőben történő cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűséget fejez ki.

A kötőmódnak négy ideje van az arománban, a románbeli kettővel szemben: jelen idő, folyamatos múlt idő, egyszerű múlt idő és összetett múlt idő. A sã kötőszóval használják, amelynek még három változata van: se, si és s-. Ez utóbbi a leggyakoribb.

Kötőmód jelen időben az 1. ragozási osztályba tartozó igék 3. személye nem különbözik a kijelentő mód jelen idő 3. személyétől.

1. ragozás		2. ragozás	3. ragozás	4. ragozás
Szuffixum nélküli	Szuffixumos			Szuffixum nélküli	Szuffixumos
s-cãntu ’hogy énekeljek’	s-lucredzu	s-cad(u)	s-bat(u)	s-dormu	s-grescu
s-cãntsã	s-lucredz	s-cadz	s-bats	s-dornji	s-greshti
s-cãntã (rom. să cânte)	s-lucreadzã (rom. să lucreze)	s-cadã	s-batã	s-doarmã	s-greascã
s-cãntãm(u)	s-lucrãm(u)	s-cãdem(u)	s-batim(u)	s-durnjim(u)	s-grim(u)
s-cãntats	s-lucrats	s-cãdets	s-batits	s-durnjits	s-grits
s-cãntã (rom. să cânte)	s-lucreadzã (rom. să lucreze)	s-cadã	s-batã	s-doarmã	s-greascã

Kötőmód folyamatos múlt idő: s-cãntam (s- + kijelentő mód folyamatos múlt idő).

Kötőmód összetett múlt idő: s-am cãntatã (s- + kijelentő mód összetett múlt idő).

Kötőmód régmúlt idő: s-aveam cãntatã (s- + kijelentő mód régmúlt idő).

A feltételes mód jelen idő nem analitikus, mint a román nyelvben, hanem szintetikus, mint például a franciában. A végződéseket a főnévi igenévhez adják hozzá.

s-cãntarim (rom. aș cânta) ’énekelnék’

s-cãntari

s-cãntare/cãntari

s-cãntarim

s-cãntarit

s-cãntare/cãntari

A feltételes mód múlt időt többféleképpen lehet képezni, de a leggyakrabban a voi ’akarok’ segédige vrea alakjával mindegyik személyben + feltételes mód jelen idő: vrea s-cãntarim (rom. aș fi cântat) ’énekeltem volna’, vrea s-cãntari stb.

A felszólító mód második személyének a románbelihez hasonló alakjai vannak (tulajdonképpeni felszólító mód), de az első személynek is vannak alakjai, a görög eredetű as kötőszóval + kötőmód jelen idő. Harmadik személyben a s(ã) kötőszón kívül a las kötőszót is használják + kötőmód jelen idő.

1. ragozás		2. ragozás	3. ragozás	4. ragozás
Szuffixum nélküli	Szuffixumos			Szuffixum nélküli	Szuffixumos
as cãntu! (rom. să cânt!) ’énekeljek!’	as lucredzu!	as cad(u)!	as bat(u)!	as dormu!	as grescu!
cãntã! ’énekelj!’	lucreadzã!	cade!	bate!	dornji!	grea!
las cãntã! (rom. să cânte!) ’hadd énekeljen’	las lucreadzã!	las cadã!	las batã!	las doarmã!	las greascã!
as cãntãm(u)!	as lucrãm(u)!	as cãdem(u)!	as batim(u)!	as durnjim(u)!	as grim!
cãntats!	lucrats!	cãdets!	bãtets!	durnjits!	grits!
las cãntã!	las lucreadzã!	las cadã!	las batã!	las doarmã!	las greascã!

Miközben a románban az egyes szám második személyben a tiltó alak nu + főnévi igenév, az arománban a nu + felszólító alakot használják tiltásként: nu cãntã! (rom. nu cânta!) ’ne énekelj!’

A főnévi igenévnek csak a latinból fennmaradt hosszú alakja van meg.

1. ragozás	2. ragozás	3. ragozás	3. ragozás
cãntare / cãntari ’énekelni’	cãdeare / cãdeari	batire / batiri	durnjire / durnjiri

A határozói igenév a románbelihez hasonló képzőjéhez hozzáadják még az -a vagy -alui képzőt :

1. ragozás	2. ragozás	3. ragozás	4. ragozás
cãntãnda(lui) (rom. cântând) ’énekelve’	cãdzãnda(lui)	bãtãnda(lui)	durnjinda(lui)

A melléknévi igenév egyes számának csak egy alakja van, a román nőneműhöz hasonló:

1. ragozás	2. ragozás	3. ragozás	4. ragozás
cãntatã (rom. cântat, -ă) ’(el)énekelt’	cãdzutã	bãtutã	durnjitã

A 3. ragozási osztályhoz tartozó hangsúlyos tövű igéknek más az alakjuk: arsu (rom. ars) ’(el)égett’, aprimtu (rom. aprins) ’meggyújtott’, coptu (rom. copt) ’sült’.

Az aromán nyelv szintagmatana és mondattana nem különbözik légyegesen a románétól.^[92]

A határozott artikulust több esetben használják, mint a román nyelvben. Például a főnevet illetően a keresztnevekkel is használható: Goglu (rom. szó szerint ’a Gogu’).

A melléknév területén a határozott artikulus hozzájárul a viszonylagos felsőfok képzéséhez: cama marlji (rom. cei mai mari) ’a legnagyobbak’.

A tőszámnév határozott determinálása is a határozott artikulussal történik: doilji sots (rom. cei doi tovarăși) ’a két társ’. Az időpont kifejezésére is ezt a artikulust illesztik a tőszámnévhez: tu treile oare (rom. la ora trei) ’három órakor’. A gyűjtőszámnév ugyancsak ezzel képződik [shamintreilji cãnj (rom. toți cei trei câini) ’mind a három kutya’], valamint a sorszámnév is: shasile (rom. al șaselea) ’a hatodik’, noaulu (rom. al nouălea) ’a kilencedik’.

A főnév + mutató determináns + jelző szószerkezetben ez utóbbit határozott artikulus nélkül, de azzal is lehet használni: omlu atsel bunlu vagy omlu atsel bun (rom. omul acela bun) ’az a jó ember’.

Az északi nyelvjárásokban a mine/mini ’engem’, tine/tini ’téged’ tárgyesetben használatos alakokat alanyként is lehet használni io, illetve tu helyett. Caragiu Marioțeanu 1997 ezeket ajánlja szabályként: mini lucredzu (rom. eu lucrez) ’én dolgozom’, tini lucredz (rom. tu lucrezi) ’te dolgozol’.^[93] Ellenben a déli nyelvjárásokban a io-t használják olykor elöljáróval, határozóként: Tsãni-ti di mini/io ’Kapaszkodj belém!’.^[80]

A tárgyat képező névmás elé általában nem tesznek elöljárószót: nu ti voi tine (rom. nu te vreau pe tine) ’nem akarlak téged’.

Nagyon gyakori a tárgy és a részeshatározó kétszeres kifejezése ugyanabban a mondatban, hangsúlyos alakú személyes névmással és az ennek megfelelő hangsúlytalan alakkal: Alasã-me mine ’Hagyjál engem’, Nu lã spusim alor ’Nem mondtuk meg nekik’. Ez a szerkezet ugyancsak gyakori, amikor a tárgyat élettelen főnév fejezi ki (a románban csak amikor személynév a tárgy): Unã intratã n casã, o bagã chiatra sun limbã (rom. Cum a intrat în casă, pune piatra sub limbă) ’Amint bemegy a házba, a követ a nyelve alá teszi’.

A helyhatározói funkciót betöltő helységnevek elé általában nem tesznek elöljárószót [mi duc Bitule (rom. mă duc la Bitolia) ’Bitolába megyek’], de elöljáróval is előfordulnak: s-dusi n Sãrunã (rom. se duse la Salonic) ’Szalonikibe ment’.

Tse/tsi elsősorban kérdő-vonatkozó névmás. E funkcióban gyakoribb, mint cari/care úgy alanyi funkcióban [ficiorlu tsi vini (rom. feciorul care vine) ’az a fiú, aki jön’], mint más mondatrészként, de ugyancsak elöljáró nélkül: Fu dus tu odãlu tse era shi feata (rom. Fu dus în odaia în care era și fata) ’Bevitték abba a szobába, amelyikben a lány is volt’.

Összetett modatban tse/tsi kötőszó is lehet: avea trei anj […] tsi ira dus (rom. erau trei ani […] de când era dus) ’három év telt el, amióta elment’, El o catsã oaia di gurmadzu tsi s-nu zghiară (rom. Prinde oaia de grumaz, ca să nu zbiere) ’Elkapja a birka torkát, hogy ne bőgjön’.

Bár a főnévi igenevet főleg főnévként használják, mégis van néhány igére jellemző funkciója is:

• személytelen szerkezetben a va vagy a lipseashte (rom. trebuie) ’kell’ igékkel: Va scriare unã carte (rom. Trebuie să se scrie o scrisoare) ’Levelet kell írni’, Lipseashte zburãre cu un mastur (rom. Trebuie vorbit cu un meşter) ’Mesterrel kell beszélni’;
• mozgást kifejező ige elöljáró nélküli helyhatározójaként: Vru s-ducã avinare (rom. Vru să se ducă să vâneze) ’El akart menni vadászni’;
• az unã határozószóval, mellékmondat értékű szószerkezetben: Unã strigare, tutsi se-adunarã (rom. Îndată ce strigă, toți se adunară) ’Amint elkiáltotta magát, mind összegyűltek’;
• határozóként, több elöljáróval: di/ti/tã/trã/tu mãcare (rom. de mâncat) ’ennivaló’, […] n-casã no-avea nitsi un lemnu ti vãtãmare shoaritslji ’[olyan szegény vol, hogy] a házában nem volt egy egerek megölésére való fadarab sem’.

A melléknévi igenevet általában úgy használják, mint a románban, de van néhány más használata is:

• cselekvő értelemmel: duruta mumã (rom. mama iubitoare) ’a szerető anya’;
• a főnév értékű főnévi igenév helyett: tru ishitã din hoarã (rom. la ieșirea din sat) ’a faluból kimenet’;
• az unã határozószóval, mellékmondat értékű szószerkezetben: Unã intratã n casã, o bagã chiatra sun limbã (rom. Cum a intrat în casă, pune piatra sub limbă) ’Amint bemegy a házba, a követ a nyelve alá teszi’;
• tagadó előtaggal, mellékmondat értékével: Tini, nivinitã, vrei s-fudz? (rom. Tu, abia ai venit și vrei să pleci?) ’Te alig jöttél meg, és már el is akarsz menni?’

Az aromán egyik szórendi sajátossága a határozatlan névelővel és az alt, -ã határozatlan névmással ellátott főnév szószerkezetében található: altã unã bisearicã (rom. o altă biserică) ’egy másik templom’.

A határozott artikulus a legtöbbször végartikulus, de nem mindig. Nőnem egyes szám birtokos-részes esetben egyes főnevek mögé vagy elé lehet tenni: ali featã vagy a featiljei ’a lánynak’. Más főnevek csak eléjük kapják. Ilyenek egyes személyt megnevező köznevek (ali dadã ’az anyának’) és a személyt megnevező tulajdonnevek: ali Ghene ’Ghenának’. Ez a hímnemű személyt megnevező tulajdonnevekre is érvényes: al Griva ’Grivának’.

A hangsúlytalan nőnem egyes számú tárgyat képező személyes névmást nemcsak a kijelentő mód jelen idejű ige, hanem az összetett múlt idejű esetében is az ige elé teszik: u ai vidzutã (rom. ai văzut-o) ’láttad őt’ (nőnem). Ellenben, amikor az ige a sã kötőszó nélkül alakított jövő idejű, a névmás a segédige után helyezkedik el: va ti ved (rom. te voi vedea) ’látni foglak’.

Az aromán alapszókincsnek a legnagyobb része a latinból örökölt, és a nyelv a szomszédos nyelvekből vett jövevényszavakkal, valamint szóalkotás, főleg szóképzés útján gyarapodott.

Az aromán alapszókincs összetételét jól mutatja a nyelv 207-szavas Swadesh-listája, amely több, mint 92%-ban vulgáris latin eredetű.

Fennmaradtak az arománban olyan latin szavak vagy jelentések is, amelyek nincsenek meg a többi keleti újlatin nyelvben: bash / bashiu (rom. sărut) ’csókolok’, cusurin(u) (rom. văr) ’unokatestvér’, dimãndari / dimãndare (rom. poruncă) ’parancs’, agiun(u) (rom. flămând) ’éhes’, fumealji / fumealje (rom. familie, copii) ’család, gyerekek’, largu (rom. departe) ’messze’, vatãm(u) (rom. ucid) ’ölök’, mur(u) (rom. zid) ’fal’, cãtinã (rom. lanț) ’lánc’, ermu (rom. pustiu) ’üres’, fleamã (rom. flacără) ’láng’, mes (rom. lună) ’hónap’^[94] stb.

A régebbi jövevényszavak a Dunától délre élő népek nyelveiből származnak.^[95] A legtöbb újgörög eredetű: pirazmo ’ördög’, cãrãvidhã ’rák’ (az állat), yramã ’betű’, xen ’idegen’, anarga ’lassan’, tora ’most’.

Vannak régebbi jövevények az alábbi nyelvekből is:

• szláv nyelvek: cucot ’kakas’ gaidã ’duda’ (a hangszer), nimal ’elég’;
• albán: bãnedzu ’élek’, etã ’időszak, évszázad’, minduescu ’gondolok’;
• török: huzmichiar ’szolga’, zurlu ’bolond’, cãsãbã ’város’.

A jelenlegi jövevényszavak általában olyan újlatin eredetűek, amelyek más nyelvekben is megtalálhatók. Caragiu Marioțeanu 1997-ben ilyenek a servescu ’felszolgálok’, poezie ’vers’, poetu ’költő’, hotelu ’szálloda’, pronumi interogativu ’kérdő névmás’, pronunțari ’kiejtés’, controversâ ’vita’, vocalâ ’magánhagzó’, consoanâ ’mássalhangzó’, neologismi ’neologizmusok’.^[96] Ballamaci olyan újlatin eredetű szavakat használ tankönyvében (2010), amelyeket az albán nyelv is átvett: vizitari ’látogatni’, agensiă ’ügynökség’, tur / giro ’körséta’, interesant ’érdekes’, turistic (melléknév) ’turista’, dacord (< francia d’accord) ’egyetértek’.^[97]

A románban is meglévő képzőkön kívül az aromán egyebekkel is rendelkezik, melyek között más nyelvekből származók is vannak.^[98]

Jellegzetes utóképzők:

• -ame: bãrbatame (rom. mulți bărbați) ’sok férfi’, urãtsame (rom. urâțenie) ’csúnyaság’;
• -ic, -icã: frãtic (rom. frățior) ’kistestvér’, fiticã (rom. fetiță) ’kislány’;
• -ice: gurice (rom. guriță) ’szájacska’;
• -inã: fucurinã (rom. loc unde s-a făcut foc) ’hely, ahol tüzet raktak’;
• -ãriu: vãcãriu (rom. mulțime de vaci) ’tehenek sokasága’;
• -ish: muntish (rom. de munte) ’hegyi’;
• -iu: limniu (rom. grămadă de lemne) ’fahalmaz’;
• -ut: plãngut (rom. plânset) ’sírás’.

Jellegzetes előképzők:

• xenu- (görög eredetű): xenulucredzu (rom. lucrez lucru străin) ’más munkáját végzem’, xenuzburãscu (rom. vorbesc aiurea) ’össze-vissza beszélek’;
• para- (görög eredetű): parafac (rom. fac prea mult) ’túl sokat csinálok/teszek’, paralucredzu (rom. lucrez prea mult) ’túl sokat dolgozom’;
• sum-: sumarãd (rom. râd pe jumătate) ’félig nevetek’.

Az arománban vannak a románnal közös összetett szavak, de sajátosak is: njadzã-iarnã ’tél közepe’, tsiripãne (← tseare ’kér’ + pãne ’kenyér’) ’koldus’, ayru-cucot ’vadkakas’, tindugumar (← tindu ’nyújtok’ + gumar ’szamár’) ’lusta ember’.^[99]

Vannak létező szóból és vele azonos számú szótagból álló, rá rímelő nemlétező szóból összetettek is: Astãdz mi dush s-acumpãr zahãre-mahãre, sare-mare, carne-marne, fãrinã-mãrinã… ’Ma elmentem cukrot, sót, húst, lisztet… venni’.^[100]

Tuti iatsãli umineshtsã s-fac liberi shi egali la nãmuzea shi-ndrepturli. Eali suntu hãrziti cu fichiri shi sinidisi shi lipseashti un cu alantu sh-si poartã tu duhlu-a frãtsãljiljei.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

• (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
• (arománul) Ballamaci, Iancu. Metoda aromână/vlahă (Aromán/vlach tankönyv). Bukarest: Predania, „Avdhela” projekt. 2010. ISBN 978-606-8195-07-0 (Hozzáférés: 2023. július 27.)
• (románul) Bardu, Nistor – Grădinaru, Mara Ioana. Observații asupra aromânei scrise azi în România, Bulgaria, Albania, Grecia și Macedonia (Megjegyzések a ma Romániában, Bulgáriában, Albániában, Görögországban és Macedóniában írt aromán nyelvről). Dănilă, Elena et al. (szerk.). Comunicare interculturală și integrare europeană (Interkulturális kommunikáció és európai integráció). Jászváros: Alfa. 2006. ISBN 973-8953-07-3. 21–38. o. (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (románul) Capidan, Theodor. Aromânii. Dialectul aromân. Studiu lingvistic (Az arománok. Az aromán dialektus. Nyelvészeti tanulmány). Bukarest: Monitorul Oficial și Imprimeriile Statului. 1932 (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (románul) Caragiu Marioțeanu, Matilda. „Dialectul aromân” (Az aromán dialektus) fejezet. Iordan, Iorgu (szerk.). Crestomație romanică (Újlatin szöveggyűjtemény). 3. kötet. 1. rész. Bukarest: Editura Academiei. 1968; az interneten: Dialectul aromân, „Avdhela” projekt (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (románul) Caragiu Marioțeanu, Matilda. Dicționar aromân (macedo-vlah) (DIARO) comparativ (român literar-aromân), contextual, normativ, modern [Összehasonlító (sztenderd román–aromán), kontextuális, szabályozó, modern aromán (macedo-vlach) szótár]. 1. kötet. Bukarest: Editura Enciclopedică. 1997. ISBN 973-45-0188-7; az interneten: Introducere (Bevezetés) (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (arománul) Cunia, Tiberius. Dictsiunar a limbãljei armãneascã (Az aromán nyelv szótára). Konstanca: Cartea Aromãnã. 2010 (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (angolul) Cunia, Tiberius. On the Standardization of the Aromanian System of Writing. The Bituli-Macedonia Symposium of August 1997 (Az aromán írásrendszer sztenderdizálásáról. A macedóniai Bitolában 1997 augusztusában megtartott szümpózium). A „Fărșărotul” társaság honlapja. 1999 (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (angolul) Friedman, Victor A. The Vlah Minority in Macedonia: Language, Identity, Dialectology and Standardization (A vlach kisebbség Macedóniában: nyelvük, identitásuk, dialektológia és sztenderdizálás). Nuoluoto, Juhani – Leiwo, Martii –Halla-aho, Jussi (szerk.). Selected Papers in Slavic, Balkan, and Balkan Studies. Slavica Helsingiensa. 21. sz., Helsinki: Helsinki Egyetem. 2001. ISBN 952-10-0246-8. 26–50. o. (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (románul) Lozovanu, Dorin. Aromânii din Albania: aspecte etnodemografice și identitare (Az albániai arománok: néprajzi, demográfiai és identitási aspektusok). Berciu-Drăghicescu, Adina (szerk.), Aromâni, meglenoromâni, istroromâni: aspecte identitare și culturale (Arománok, meglenorománok, isztrorománok: identitási és kulturális aspektusok). Bukarest: Editura Universității din București. IEH sorozat. 2012. ISBN 978-606-16-0148-6. 97–108. o. (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. ISBN 973-29-0043-1

• (franciául) Bara, Mariana, Le lexique latin hérité en aroumain dans une perspective romane (Az aromán által örökölt latin szókincs újlatin megvilágításban). München: LincomEuropa Verlag. 2004. ISBN 3-89586-980-5
• (románul) Bara, Mariana. Limba armãneascã. Vocabular și stil (Aromán nyelv. Szókincs és stílus). Bukarest: Editura Cartea Universitară. 2007. ISBN 978-973-731-551-9
• (arománul) Caragiu Marioțeanu, Matilda – Saramandu, Nicolae. Manual de aromână. Carti trâ învițari armâneaști (Aromán tankönyv). Bukarest: Editura Academiei Române. 2005. ISBN 978-973-27-1167-5
• (románul) Caragiu Marioțeanu, Matilda. Fono-morfologie aromână: studiu de dialectologie structurală (Aromán morfofonológia: strukturális dialektológiai tanulmány). Bukarest: Editura Academiei R. S. R. 1968
• (németül) Caragiu Marioțeanu. Definition einer Volksgruppe : Glotta und Ethnos der Aromunen] (Egy népcsoport meghatározása: az arománok nyelve és etnikuma). Österreichische Osthefte. 2. sz. 1971; 140–151. o.; az interneten: Glotta und Ethnos der Aromunen, „Avdhela” projekt (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (franciául) Caragiu Marioțeanu, Matilda. La romanité sud-danubienne : l’aroumain et le mégléno-roumain (Újlatinság a Dunától délre: az aromán nyelv és a meglenoromán nyelv). La Linguistique. 8. évf. 1. kötet. 1972. 105–122. o.
• (németül) Dahmen, Wolfgang – Kramer, Bärbel – Kramer, Johannes – Rolshoven, Jürgen. Dialektologische Forschungen bei den Aromunen im Jahre 1976 (Dialektológiai kutatások az arománok körében 1976-ban). Balkan Archiv. Új sorozat. 1. sz. 1976. 7–78. o.
• (franciául) Dahmen Wolfgang – Kramer, Johannes. Enquête directe à l’aide d’enregistrement sur bandes magnétiques : expériences faites au cours d’enquêtes pour l’Atlas linguistique des parlers aroumains de la Grèce (Közvetlen felmérés hangfelvételek segítségével: A görögországi aromán nyelvjárások atlasza számára végzett felmérések tapasztalatai). Archives sonores de dialectologie (Dialektológiai hangarchívum). Amiens. 1978. 55–63. o.
• (románul) Dalametra, Iancu. Dicționar macedo-român (Aromán szótár). Bukarest: Academia Română. 1906 (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (arománul) Gheorghevic-Spoa, Risto – Iovanovic, Zoran. Cântiți armânești (Aromán énekek). Skopje: „Pitu Guli” aromán társaság. 1982
• (románul) Kahl, Thede. Istoria aromânilor (Az arománok története). Bukarest: Tritonic. 2006
• (románul) Papahagi, Tache. Dicționarul dialectului aromân, general și etimologic (Az aromán dialektus általános és etimológiai szótára). 2. kiadás. Bukarest: Editura Academiei R. S. R. 1974
• (franciául) Poghirc, Cicerone. Romanisation linguistique et culturelle dans les Balkans : survivances et évolution (Nyelvi és kulturális romanizálás a Balkánon: hagyomány és fejlődés). Les Aroumains (Az arománok). Parizs: Publications Langues’O, 1989 (Cahiers du Centre d’étude des civilisations d’Europe centrale et du Sud-Est) 8. sz. 9–45. o.
• (angolul) Trudgill, Peter. The Ausbau Sociolinguistics of Greece (Görögország ausbau szociolingvisztikája). Plurilinguismes. 4. sz. 1992. 167–191. o.
• (franciául) Van Boeschoten, Riki. Usage des langues minoritaires dans les départements de Florina et d’Aridea (Macédoine) (A kisebbségi nyelvek használata Flórina és Aridea (Makedónia) tartományokban). Strates. 10. sz. 2001 (Hozzáférés: 2017. június 8.)

• (románul) (arománul) Anveatsã armãneashti! (Tanulj arománul!) (Hozzáférés: 2023. július 27.)
• (angolul) Aromanian (Armâneaști) (Aromán nyelv). Omniglot (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (angolul) Aromanian. A language of Greece (Aromán. Egy görögországi nyelv). Ethnologue. Languages of the World (Hozzáférés: 2023. július 27.)
• (arománul) Dixi online – Cunia 2010 számítógépes változata (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• Az aromán nyelv 110-szavas Swadesh-listája. The Global Lexicostatistical Database (GLD) (Globális Lexikostatisztikai Adatbázis) (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (arománul) Njiclu amirãrush (A kis herceg) – Antoine de Saint-Exupéry könyvének kezdete (Hozzáférés: 2017. június 8.)
• (arománul) Boiagi Grammatikájának címoldala és további két oldala (1813) (Hozzáférés: 2017. június 8.)

• Keleti újlatin nyelvek
• Protoromán nyelv
• Román nyelv