Agnus
Az Agnus (Address GeNerator UnitS) egy integrált áramkör (IC), mely az Amiga számítógépek csipkészletének része.[1] Az Agnus, Denise és Paula chipek közösen alkotják az OCS és ECS csipkészletet.[2][3]
Az Agnus a címgenerátor IC. Fő funkciója a "csip-térben" a memóriacímek generálása, illetve a regisztercím-kódolás, mely révén az összes DMA-címet ez a csip kezeli. A legelső, 8361-es Agnus csip körülbelül 21000 tranzisztort tartalmaz és magában foglalja a DMA-csatorna vezérlőt. Az OCS csipkészlet többi eleméhez hasonlóan az Agnus is 5μm csíkszélességgel készült. A Blitter és a Copper az Agnus részegységei.[2]
Feladatai, részei
[szerkesztés]- A Blitter, egy bittérképes képszerkesztő. A Blitter képes nagy sebességgel képernyő adatblokkokat másolni, ami erőforrásokat szabadít fel a CPU részére
- A Copper egy képernyő-szinkronizált koprocesszor (társprocessor)
- 25 csatornás DMA vezérlő, engedélyezi a grafikát, zenét és I/O-t, minimális CPU beavatkozást igényelve
- Dinamikus memória frissítés vezérlő
- Memóriavezérlő
- Generálja a rendszer órajelet a 28,63636 MHz-es rendszerórajel frekvenciából
- Video időzítés[4]
Az Agnus-t a későbbiekben az Alice chip váltotta fel, amikor 1992-ben bemutatták az AGA chipkészletet.[2][3]
Alváltozatok
[szerkesztés]- OCS Agnus ami 512 KB Chip RAM-ot tud címezni
- 8361 – Amiga 1000 (NTSC); Amiga 2000 "model A" Rev 4.0 (NTSC)
- 8367 – Amiga 1000 (PAL); Amiga 2000 "model A" Rev 4.0 (PAL)
- 8370 – Amiga 500 Rev 5.x-ig (NTSC); Amiga 2000 "model B" Rev 4.5-ig (NTSC)
- 8371 – Amiga 500 Rev 5.x-ig (PAL); Amiga 2000 "model B" Rev 4.5-ig (PAL)
- ECS Agnus ami 1 MB Chip RAM-ot tud címezni
- 8372 – nincs adat (több helyen az Agnus 8372A-t egyszerűen csak Agnus 8372-ként említik)
- 8372A – Amiga 500 Rev 6-tól (NTSC/PAL); Amiga 2000 "model B" Rev 6.0-tól Rev 6.3-ig (NTSC/PAL); CDTV
- 8375 (318069-16 only) (PAL) – Amiga 500 Rev 6-tól (PAL); Amiga 2000 "model B" Rev 6.4-től (PAL)
- 8375 (318069-17 only) (NTSC) – Amiga 500 Rev 6-tól (NTSC); Amiga 2000 "model B" Rev 6.4-től (NTSC)
- ECS Agnus ami 2 MB Chip RAM-ot tud címezni
- 8372AB – Amiga 3000 (NTSC/PAL)
- 8372B – nincs adat (talán csak mint "upgrade" volt elérhető)
- 8375 (PAL) – Amiga 500 Plus; Amiga 600 (PAL)
- 8375 (NTSC) – Amiga 600 (NTSC)[2][3]
Tokozás
[szerkesztés]- 48-lábú DIP[5] Agnus (ismert még, mint thin Agnus): 8361; 8367
- 84-érintkezős PLCC[6] Fat Agnus (némely alaplaptípusra Fat Lady van festve) 8370; 8371; 3872; 8372A; 8372AB; 8372B; 8375
DMA-csatornák
[szerkesztés]Prioritás | Név | Db | Ciklus/Rasztervonal | Chip | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
MPU | 1 | változó | CPU | ||
A | Blitter | 4 | változó | Agnus (belső) | 1/4 ciklust engedélyez a CPU-nak, míg a BLTPRI nem aktív |
B | Bittérkép | 6 | 80 | Denise | korlátozza a sprite-csatornákat erős túlpásztázás (overscan) esetén |
C | Copper | 1 | változó | Agnus (belső) | |
D | Hang | 4 | 4 | Paula | |
E | Sprite | 8 | 16 | Denise | |
F | Háttértár | 1 | 3 | Paula | |
G | Memóriafrissítés | 1 | 4 | - | |
Referencia: Amiga 500 plus Service Manual[4] |
Tűkiosztás
[szerkesztés]PLCC tokozású változatok
[szerkesztés]Az IC chip cseréje során ügyelni kell a tűhelyes behelyezésre. A feltüntetett típusok csak referenciaként szolgálnak, a típuskódok és a valós tűkiosztás/használat eltérhet egymástól.[7]
Tű | OCS/ECS | ECS | AGA (Alice) | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
A500/2000 | A3000 | A500+/600 | A4000/1200 | ||
8370/1 | 8372 | 8375 | 8374 | ||
1 | RD13 | DRD13 | DRD13 | DRD13 | 16-bites adatbusz, bit 13 |
2 | RD12 | DRD12 | DRD12 | DRD12 | . . . |
3 | RD11 | DRD11 | DRD11 | DRD11 | |
4 | RD10 | DRD10 | DRD10 | DRD10 | |
5 | RD9 | DRD9 | DRD9 | DRD9 | |
6 | RD8 | DRD8 | DRD8 | DRD8 | |
7 | RD7 | DRD7 | DRD7 | DRD7 | |
8 | RD6 | DRD6 | DRD6 | DRD6 | |
9 | RD5 | DRD5 | DRD5 | DRD5 | |
10 | RD4 | DRD4 | DRD4 | DRD4 | |
11 | RD3 | DRD3 | DRD3 | DRD3 | |
12 | RD2 | DRD2 | DRD2 | DRD2 | |
13 | RD1 | DRD1 | DRD1 | DRD1 | |
14 | RD0 | DRD0 | DRD0 | DRD0 | 16-bites adatbusz, bit 0 |
15 | Vcc | Vcc | Vcc | Vcc1 | +5V ±5% |
16 | RST* | _RESET | _RESET | /RESET | Global RESETn, low active |
17 | INT3 | _INTR | _INTR | /INTR | |
18 | DMAL | DMAL | DMAL | DMAL | |
19 | BLS* | _BLISS | _BLISS | /BLS | |
20 | DBR* | _BLIT | _BLIT | /DBR | |
21 | RRW | _WE | _WE | /WE | |
22 | PRW | R/W | R/W | R/W | |
23 | RGEN* | _REGEN | _REGEN | _REGEN | |
24 | AS* | _AS | _AS | NC2 | |
25 | RAMEN* | _RAMEN | _RAMEN | /RAMEN | |
26 | RGA8 | RGA8 | RGA8 | RGA8 | |
27 | RGA7 | RGA7 | RGA7 | RGA7 | |
28 | RGA6 | RGA6 | RGA6 | RGA6 | |
29 | RGA5 | RGA5 | RGA5 | RGA5 | |
30 | RGA4 | RGA4 | RGA4 | RGA4 | |
31 | RGA3 | RGA3 | RGA3 | RGA3 | |
32 | RGA2 | RGA2 | RGA2 | RGA2 | |
33 | RGA1 | RGA1 | RGA1 | RGA1 | |
34 | 28 MHz | 28 MHz | 28 MHz | SCLK | |
35 | XCLK | A20 | A20 | A20 | |
36 | XCLKEN* | _XCLKEN | _CDAC | 14 MHz | |
37 | CDAC* | _CDAC | 7 MHz | /CDAC | |
38 | 7 MHz | 7 MHz | CCKQ | 7 MHz | |
39 | CCKQ | CCKQ | CCK | CCKQ | |
40 | CCK | CCK | 14M | CCK | |
41 | TEST | TEST | GND | /NTSC | |
42 | Vss | Vss1 | DRA0 | GND2 | |
43 | MA0 | DRA0 | DRA1 | DRA0 | 9-bites címbusz, bit 0 (kivéve 8375, ahol bit 1) |
44 | MA1 | DRA1 | DRA2 | DRA1 | . . . |
45 | MA2 | DRA2 | DRA3 | DRA2 | |
46 | MA3 | DRA3 | DRA4 | DRA3 | |
47 | MA4 | DRA4 | DRA5 | DRA4 | |
48 | MA5 | DRA5 | DRA6 | DRA5 | |
49 | MA6 | DRA6 | DRA7 | DRA6 | |
50 | MA7 | DRA7 | DRA8 | DRA7 | |
51 | MA8 | DRA8 | _LDS | DRA8 | 9-bites címbusz, bit 8 (kivéve 8375, ahol bit _LDS) |
52 | LDS* | _LDS | _UDS | Vcc2 | |
53 | UDS* | _UDS | _CASL | NC1 | |
54 | CASL* | _CASL | _CASU | /CAS | |
55 | CASU* | _CASU | DRA9 | Vbb | |
56 | RAS1* | DRA9 | _RAS1 | DRA9 | |
57 | RAS0* | _RAS | _RAS0 | /RAS | |
58 | Vss | Vss2 | GND | GND3 | |
59 | A19 | A19 | A19 | A19 | |
60 | A1 | A1 | A1 | A1 | |
61 | A2 | A2 | A2 | A2 | |
62 | A3 | A3 | A3 | A3 | |
63 | A4 | A4 | A4 | A4 | |
64 | A5 | A5 | A5 | A5 | |
65 | A6 | A6 | A6 | A6 | |
66 | A7 | A7 | A7 | A7 | |
67 | A8 | A8 | A8 | A8 | |
68 | A9 | A9 | A9 | A9 | |
69 | A10 | A10 | A10 | A10 | |
70 | A11 | A11 | A11 | A11 | |
71 | A12 | A12 | A12 | A12 | |
72 | A13 | A13 | A13 | A13 | |
73 | A14 | A14 | A14 | A14 | |
74 | A15 | A15 | A15 | A15 | |
75 | A16 | A16 | A16 | A16 | |
76 | A17 | A17 | A17 | A17 | |
77 | A18 | A18 | A18 | A18 | |
78 | LP* | _LPEN | _LPEN | /LPEN | |
79 | VSY* | _VSYNC | _VSYNC | /VSYNC | |
80 | CSY* | _CSYNC | _CSYNC | /CSYNC | |
81 | HSY* | _HSYNC | _HSYNC | /HSYNC | |
82 | Vss | Vss3 | GND | GND1 | Közös föld |
83 | RD15 | DRD15 | DRD15 | DRD15 | 16-bites adatbusz, bit 15 |
84 | RD14 | DRD14 | DRD14 | DRD14 | 16-bites adatbusz, bit 14 |
Referencia: A500 Service Training, A3000 Service Manual, A500+ Service Manual,[4] A1200 schematics |
Elnevezései
[szerkesztés]Az 1MB-ot, illetve 2MB-ot címezni képes Agnus a Fat Agnus[3] vagy "Fat Lady". Egyéb nem hivatalos elnevezések: Super Agnus; Super Fat Agnus; Fatter Agnus; Big Agnus; Big Fat Agnus; Super Fat Agnus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ HWRefMan
- ↑ a b c d BBoAH
- ↑ a b c d AmiMuseum
- ↑ a b c A500PServMan
- ↑ Dual in-line package, azaz dupla egy-soros tokozás
- ↑ Plastic leaded chip carrier, lényegét tekintve műanyag tokozás négy oldalon kivezetésekkel
- ↑ George Robbins (1992. október 14.). „Difference of 8372A vs 8375”. comp.sys.amiga.hardware. (Web link). Hozzáférés: 2018. október 1.. [halott link]
Források
[szerkesztés]- ↑ HWRefMan: Commodore-Amiga, Inc.: Amiga Hardware Reference Manual (angol nyelven). Addison-Wesley Publishing Company, Inc., 1991. [2019. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ A500PServMan: A500 Plus Service Manual (angol nyelven). Commodore, 12-15. o. (1991. október). Hozzáférés ideje: 2022. május 26.[halott link]
- ↑ BBoAH: Steen Jessen: Big Book of Amiga Hardware (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 26.)
- ↑ AmiMuseum: The Amiga Museum / Agnus (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 26.)