A dzsungel könyve (könyv)

Ez a szócikk a könyvről szól. Hasonló címmel lásd még: A dzsungel könyve (egyértelműsítő lap).

A dzsungel könyve
Az első kiadás fedőlapja
Szerző	Rudyard Kipling
Eredeti cím	The Jungle Book
Ország	Anglia
Nyelv	angol
Műfaj	regény
Következő	The Second Jungle Book
Kiadás
Kiadó	Macmillan Publishers
Kiadás dátuma	1894
Magyar kiadó	Szépirodalmi Könyvkiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	1923[1]
Fordító	Mikes Lajos Benedek Marcell Weöres Sándor[2]
Illusztrátor	Szecskó Tamás Szántó Piroska
Média típusa	könyv
Oldalak száma	292 (1979)
ISBN	9631115798
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz A dzsungel könyve témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A dzsungel könyve (eredeti cím: The Jungle Book) Rudyard Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a Kvikvern és A fehér fóka című novellákat. Kipling Indiában született, így jól ismerte az indiai dzsungelt. A könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amely mint a dzsungel törvénye jelenik meg a novellákban. Mindegyik történetben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott, antropomorf állatok. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik.

További novellák jelentek meg az 1895-ös The Second Jungle Book című kötetben, melyet a magyar kiadásokban rendszerint nem választanak külön az első könyv történeteitől. A regény első angol nyelvű kiadását az író apja, John Lockwood Kipling illusztrálta. A legismertebb magyar fordítást Benedek Marcell készítette, és Haranghy Jenő készített hozzá illusztrációkat.

A prózai rész 2016-os fordítását (Helikon) Greskovits Endre készítette az 1992-es Oxford University Press kiadványa alapján, szakértők segítségével visszaadva a regényben szereplő indiai nevek eredeti kiejtését, illetve javította a korábbi fordításban előforduló félreértéseket is. A versfordításokat Horváth Viktor műfordító készítette, szintén a hitelesség mentén, a művészi rajzok pedig Szabó Levente grafikusművész munkái. Ez a fordítás a történeteket az író által felállított eredeti sorrendben tartalmazza.

• Maugli testvérei – Maugli, az indiai gyermek szüleit megöli Sir Kán, a tigris. A fiút a Szioni-dombokon élő farkasfalka neveli fel. Tíz év elteltével Maugli bosszút áll Sir Kánon.
• Ká vadászata – A hétéves Mauglit elrabolja egy majomcsapat. Barátai, Balú, a medve és Bagira, a fekete párduc Kától, az óriáskígyótól kérnek segítséget, hogy megmentsék a fiút.
• Tigris! Tigris! – Maugli megpróbál beilleszkedni az emberek közé, egy Messzua nevű asszony fogadja be. Sir Kán bosszút akar állni Mauglin, aki végül legyőzi a tigrist.
• Rátok szabadítom a dzsungelt – Az emberek boszorkánysággal vádolják Messzuát, és meg akarják égetni. Maugli a vadállatok segítségével kiszabadítja az asszonyt, és lerombolja a falut.
• A vörös kutyák – A dólok, a Dekkán-fennsíkon élő vadkutyák behatolnak a farkasok vadászterületére. Maugli segít a farkasoknak legyőzni a betolakodókat.
• A király ankusa – Maugli egy elhagyott városban egy kincseskamrát talál, amelyet egy fehér kobra őriz. A kígyó figyelmeztetése ellenére Maugli elhoz egy ankust (elefánt-ösztökélő fegyvert) a kamrából, és ez a tette négy ember életébe kerül.
• Hogyan született a félelem – Háti, a bölcs elefánt elmeséli Mauglinak, miért vannak olyan éjszakák, amikor a tigrisek ölhetnek embert.
• Tavaszi futás – Tavasszal az összes állat elfordul az immár felnőtt Mauglitól, aki úgy határoz, újból visszatér az emberekhez. Balú, Bagira, Ká és a farkasok felkeresik, hogy búcsút vegyenek tőle.
• Riki-tiki-tévi – Riki-tiki-tévit, a fiatal mongúzt egy Indiában élő angol család fogadja be. A mongúz megvédelmezi a családot Nagtól és Nagainától, a két kobrától.
• A fehér fóka – Kotik, a fehér fóka úgy határoz, hogy megkeresi a helyet, ahol az emberek nem vadásznak a fókákra, és elvezeti oda a népét.
• Kis Tumáj és az elefántok tánca – Tumáj, a fiatal elefánthajcsár egy éjszaka szemtanúja lesz az elefántok táncának.
• A krokodilus története – A mugger-gauti Mugger, egy istenként tisztelt emberevő krokodil elmeséli élete történetét egy sakálnak és egy marabunak.
• Kvikvern – Kotuko, az eszkimó fiú és egy eszkimó lány magukra maradnak a sarki télben, amíg hűséges szánhúzó kutyáik meg nem találják őket.
• A királynő szolgái – A történet elbeszélője fültanúja lesz az indiai hadseregben szolgáló állatok beszélgetésének, akik egy katonai parádéra készülnek.
• Purun bagát csodája – Egy indiai hivatalnok, Purun Dász lemond hatalmáról, remete lesz a Himalájában. Egy éjszaka megment egy falut a földcsuszamlástól.

• Maugli, indiai gyermek
• Akela, a farkasfalka vezére
• Bagira, a fekete párduc
• Balu, a medve
• Sir Kán, a tigris
• Ká, az óriáskígyó
• Csil, a keselyű
• Háti, a bölcs elefánt
• Tabaki, a sakál
• Messzua, indiai asszony
• Buldeo, Baldéo, a falu vadásza
• Riki-tiki-tévi, a fiatal mongúz
• Nag és Nagaina, két kobra

Bővebben: A dzsungel könyve (egyértelműsítő lap)

• A dzsungel könyve, 1-3.; fordította: Mikes Lajos; Lampel, Budapest, 1899–1902 (Magyar könyvtár)
• Újabb dsungel-történetek; fordította: Békési Gyula; Lampel, Budapest, 1909 (Magyar könyvtár)
• A dzsungel világa; fordította: Benedek Marcell, illusztrálta Haranghy Jenő; Hungaria, Budapest, 1932
• A dzsungel könyve és az új dzsungel-könyv; fordította: Benedek Marcell, illusztrálta Haranghy Jenő; Győző Andor, Budapest, 1930
• Kincs a dzsungelben; Csongor, Budapest, 1944
• Íme a Dzsungel; Csárdás, Budapest, 1944
• Maugli kalandjai az őserdőben. Fejezetek A dzsungel könyvéből gyerekeknek; fordította: Benedek Marcell, versfordítás: Weöres Sándor, illusztrálta Haranghy Jenő; Móra, Budapest, 1992
• Mesél a dzsungel; fordította: Benedek Marcell, illusztrálta Budai Tibor; Sensus, Budapest, 2003
• Riki-tiki-tévi és más történetek. A dzsungel könyvének második része; fordította: Benedek Marcell, versfordítás: Weöres Sándor, illusztrálta Szántó Piroska; Ciceró, Budapest, 2007 (Klasszikusok fiataloknak)
• A dzsungel könyve. Regény. Maugli történetei; fordította: Rindó Klára, Szabados Tamás; Könyvmolyképző, Szeged, 2008 (Jonatán könyvmolyképző)
• A dzsungel könyve. Mese a hűségről; átdolgozta: Jane Arlington, fordította: Gordos Judit, illusztrálta Joel Schick; Reader's Digest, Budapest, 2009 (Tanulságos történetek)
• A dzsungel könyve; átdolgozta: Lisa Church, fordította: Csonka Ágnes, illusztrálta Lucy Corvino; Alexandra, Pécs, 2010 (Klasszikusok könnyedén)
• A dzsungel könyve; átdolgozta: Maria Seidemann, fordította: Kincses Edit, illusztrálta Ute Thönissen; Ciceró, Budapest, 2012 (Klasszikusok kisebbeknek)
• A dzsungel könyve; fordította: Varró Gábor, versfordítás: Varró Dániel, illusztrálta Békés Rozi; Ciceró, Budapest, 2014
• A dzsungel könyve. 2. szint; Rudyard Kipling alapján átdolgozta: Sol Arráez, illusztrálta Carmen Guerra, fordította: Sándor István; Napraforgó, Budapest, 2015 (Olvass velünk!)
• A dzsungel könyve; fordította: Greskovits Endre, versfordítás:. Horváth Viktor, illusztrálta Szabó Levente; Helikon, Budapest, 2016
• A dzsungel könyve 2. Riki-tiki-tévi és más történetek; fordította: Rindó Klára; Könyvmolyképző, Szeged, 2017 (Kaméleon könyvek)

Nyíri János Madárország című regényében a Bárányok farkasbőrben c. fejezetben esik szó Maugli és Bagira történetéről.

• A dzsungel könyve, a szépirodalmi szöveg (fordította: Mikes Lajos, 1923)
  • Maugli testvérei
  • Maugli bosszúja
  • Kaa vadászata
  • A fehér fóka
  • Tumai, az elefántok kedvence
  • A királynő szolgái
• Legeza Ilona könyvismertetője
• A regény adatlapja a Moly oldalán

A Wikimédia Commons tartalmaz A dzsungel könyve (könyv) témájú médiaállományokat.

• A dzsungel könyve (angolul)
• A dzsungel könyve c. musical 750. előadása a Pesti Színházban, 2008. december 22.
• Letöltési lehetőség
• Maugli kalandjai az őserdőben (fejezetek A dzsungel könyvéből gyerekeknek)