Csoma Mózes
Csoma Mózes | |
Született | 1978. május 11. (46 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Nam Szonmi ( ) |
Szülei | Csoma Gergely |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyar nagykövet Dél-Koreában (2018–2022) |
Iskolái |
|
Kitüntetései | díszdoktor (2022) |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület |
|
Munkahelyek | |
Nemzeti Közszolgálati Egyetem | Tudományos főmunkatárs (2018. február –) |
ELTE Koreai Tanszék | egyetemi oktató (2007–2017) |
Károli Gáspár Református Egyetem Koreai Tanszék | tanszékvezető (2023–) |
Más munkahelyek | Magyarország nagykövete (2018. szeptember– 2022. július) |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Csoma Mózes témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma Mózes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csoma Mózes (hangul: 초머 모세, Cshomo Mosze, RR: Chomeo Mo-se ; Budapest, 1978. május 11. –) magyar orientalista, a Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak kutatója. 2007 és 2017 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Koreai Tanszékének oktatója; első kinevezett vezetője, habilitált egyetemi docens. 2018 februárjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. 2018 szeptemberétől 2022 július végéig Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Dél-Koreában és Észak-Koreában.[3][4][5] 2023-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Koreai Tanszékének vezetője.
Tanulmányai
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium történelem szakos osztályában folytatta. 1996-ban a történelem OKTV hatodik helyezettjeként felvételi vizsga nélkül kezdhette meg tanulmányait az ELTE BTK Történeti Intézet történelem szakán.[6]
Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem és politikaelmélet szakán végezte 1996 és 2002 között, miközben 1997-től 2000-ig vendéghallgatóként a Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és Továbbképző Intézetében koreai tanulmányokat folytatott. Koreai nyelvből felsőfokú állami nyelvvizsgát tett. 2001-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia nemzetközi politika szekciójában a Koreai-félsziget politikai viszonyait elemző pályaművével második helyezést ért el.
2000-ben, valamint 2004–2005 során a Korea Foundation ösztöndíjával Szöulban, a Jonsze ( ) Egyetemen tanult. 2007-ben szerzett PhD fokozatot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában. Doktori értekezését a Koreai-félsziget belpolitikai viszonyairól írta. 2009-ben és 2014-ben a Korea Foundation Field Research ösztöndíjával végzett kutatásokat a Koreai Köztársaságban.
Egyetemi oktatói tevékenysége
[szerkesztés]2006-ban megbízott előadóként a Budapesti Corvinus Egyetemen a „Korea – egy nemzet, két ország" című tárgyat oktatta, majd 2007-től az ELTE BTK Orientalisztikai Intézetének megbízott előadója lett. 2008-tól az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének adjunktusa, júniustól az akkor létrejövő Koreai Tanszék helyettes vezetője.[7] 2010-ben habilitált az ELTE-n. 2013-tól egyetemi docens, júliustól megbízott tanszékvezető, 2014. február 1-jétől tanszékvezető. 2008-ban kidolgozta és akkreditáltatta a koreai szakos alapképzést, 2012-ben kidolgozta és akkreditáltatta a koreanisztika mesterképzést, 2017-ben pedig kidolgozta a koreanisztika doktori programot. 2017. december 31-i határidővel lemondott az ELTE Koreai Tanszék vezetéséről.[8]
Szakterülete a koreai történelem, a koreai nemzeti identitás, valamint a politikai rendszereken felülemelkedő koreai összetartozás-tudat kérdésköre. Rendszeresen publikál magyar, angol és koreai nyelven, számos könyv szerzője. Kutatásainak eredményeiről nemzetközi konferenciákon számolt be többek közt a Bécsi Egyetemen, a Stockholmi Egyetemen, a Pekingi Egyetemen, valamint a dél-koreai Szöul Nemzeti Egyetemen és a Korea Egyetemen. A szöuli Joksza kjojuk ( ) (역사교육; jelentése: Történelemoktatás) című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
2023 májusában a Károli Gáspár Református Egyetemen létrehozta a Koreai Tanszéket, majd kidolgozta és akkreditáltatta annak koreai szakos alapképzését. A KRE Koreai Tanszékének vezetőjeként tevékenykedik.[9][10]
Nagykövetként
[szerkesztés]2018-ban megkezdődött nagyköveti szolgálatának második évében létrejött a Budapest és Incshon ( ) közötti első közvetlen légijárat,[11] Szöulban pedig megalakult a Magyar Kulturális Intézet, amelynek a Mjon-tong ( ) negyedbeli helyszínét személyesen választotta ki.[12] A gazdasági kapcsolatok tekintetében pedig fontos előrelépést jelentett, hogy 2019-ben és 2021-ben is a Koreai Köztársaságból érkezett a legtöbb befektetés Magyarországra.[11] Szintén nagyköveti működése idején alakult meg a Koreai-Magyar Baráti Társaság, amelynek első elnöke a diplomáciai kapcsolatfelvétel idején hivatalban lévő No Theu ( ) államfő fia, No Dzsehon ( ) lett.[13] 2021 novemberében Mun Dzsein ( ) államfő hivatalos látogatást tett Magyarországon, megérkezésekor a Liszt Ferenc repülőtéren Csoma Mózes fogadta az elnököt, majd valamennyi budapesti programjára elkísérte.[11] A megelőző koreai államfői beutazásra mintegy húsz évvel korábban, 2001-ben került sor. A nagykövet szöuli megbízatása során gyakran nyilatkozott a koreai médiának, valamint a Korea Joongang Daily című napilap hasábjain húsz részből álló magyar-koreai kapcsolattörténeti cikksorozata jelent meg.[14]
Családja
[szerkesztés]Csoma Gergely fényképész–néprajzkutató fia, Csoma Zsigmond történész–kertészmérnök unokaöccse. A nagynénje, Székács Eszter házassága révén Mártonfi Ferenc koreanista unokaöccse.
Megjelent művei
[szerkesztés]- Magyarországon
- Korea – Egy nemzet, két ország (2008)
- Magyarok Koreában (2009)
- Koreai csaták és harcosok – Az ókortól a modern időkig (2011)
- Koreaiak Magyarországon az 1950-es években (2012)
- Korea – Egy nemzet, két ország – a közös gyökerektől (2013)
- 1989. Diszkózene a Kvangbok sugárúton – Észak-Korea a rendszerváltozások évében (2014)
- Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője (2015)
- Magyarország és Korea 1956-ban. „Az Uralban találkozunk!” (2016)
- Korea története – A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával (2018)
- A History of Korea – Through a comparison of the two Koreas’ historical approaches (Budapest, 2019)
- Látogatás a Hajnalpír Országában. Dr. Bozóky Dezső koreai fotográfiái (társszerző: Kardos Tatjána) (2020)
- Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea. Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021 (Pro militum artibus)
- Phenjani exodus; L'Harmattan, Bp., 2023
- Dél-Koreában
- 한반도를 방문한 헝가리인들의 기억 비망록. Hanbandorul pangmunhan Honggariinduri kiok pimangnok ( ). (Memorandum – a Koreában járt magyarok visszaemlékezései – koreai nyelven) (Szöul, 2009)
- 헝가리 부다페스트로! 1956년 헝가리 혁명과 북한 유학생들. Honggari Budapheszuthuro! 1956njon Honggari hjongmjonggva pukhan juhakszengdul ( ). (Magyarországra, Budapestre! Az 1956-os forradalom és az észak-koreai vendégdiákok. – koreai nyelven) (Szöul, 2013)
- 헝가리 최초의 한국학 학자 북한을 만나다. 쇠베니 얼러다르의 1950년대 북한 문화에 관한 기억. Honggari cshöcshoi hangukhak hakcsa Pukhanul mannada. Szöbeni Ollodarui 1950 njonde Pukhan munhvae kvanhan kiok ( ) (Az első magyar koreanista tudós találkozása Észak-Koreával. Sövény Aladár emlékei az 1950-es évekbeli észak-koreai kultúráról – koreai nyelven) (Szöul, 2015)
- From North Korea to Budapest. North Korean students in the Hungarian revolution in 1956. (Seoul and Edison, 2016)
- The relations of the Korean Peninsula and Hungary seen through rare photos (Seoul, 2019)
- From Budapest to the Korean War: Hungarian Physicians in North Korea, 1950–1957 (Seoul, 2021)
Szervezeti tagságai
[szerkesztés]- Európai Koreanisták Szövetsége (Association of Korean Studies in Europe)
- szöuli Koreai Nyelv és Irodalom Társasága (Society of Korean Language and Literature, 국어국문학회, Kugo Kukmunhak Hö ( ))
- Szerkesztőbizottsági tagja a szöuli Történelemoktatás (역사교육, Joksza kjojuk ( )) című folyóiratnak.
- szöuli Modern és Jelenkori Koreai Történelem Társasága (The Association for Korean Modern and Contemporary History, 한국근현대사학회, Hanguk Kunhjondesza Hakhö)
- Royal Asiatic Society Korea Branch (Szöul)
Elismerései
[szerkesztés]- A Koreai Köztársaság kulturális miniszterének kitüntetése (2016)[15]
- A szöuli Tanguk ( ) Egyetem Nemzetközi Tudományos Együttműködésért Díja (2016)[16]
- A Tanguk Egyetem díszdoktora (2022. május 13.)[17]
- Szöul díszpolgára (2022)[18]
- A Koreai Köztársaság Kvanghva ( ) medál kitüntetése (2023)[19]
- Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának kari tanácsa Év Publikációja díj a Phenjani exodus című monográfiáért (2024)[20]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A koreai félsziget politikai viszonyai és azok biztonságpolitikai aspektusai. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. (Hozzáférés: 2021. július 15.)
- ↑ Csoma Mózes
- ↑ Magyarország új nagykövete. Magyarország Szöuli Nagykövetsége /Embassy of Hungary in Seoul. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ ‘Hungary can help inter-Korean ties, innovation with Central Europe’. Korea Herald, 2018. december 31. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Interjú Dr. Csoma Mózessel, Magyarország volt szöuli nagykövetével.. Youtube. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ Történelem OKTV helyezettek 1994-2010. Történelemtanítás. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
- ↑ Mozes Csoma(초머 모세). Cefia. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 11.)
- ↑ ELTE-s diákok küzdenek a Koreai Tanszék vezetőjéért. Zoom.hu, 2017. december 8. [2018. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ (2023) „Oktatói Portré”. Károli Magazin, 38-45. o, Kiadó: Károli Gáspár Református Egyetem. ISSN 2630-9491.
- ↑ Nagy elődök nyomában. Reformatus.hu. (Hozzáférés: 2024. január 4.)
- ↑ a b c Tóth Loretta: Szöul kiemelt partnert lát hazánkban. Magyar Nemzet, 2022. június 20.
- ↑ 초머 모세 주한헝가리대사 (koreai nyelven). Ilyoseoul, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Tóth Loretta: Szoros kapocs köti össze hazánkat Dél-Koreával. Magyar Nemzet, 2019. szeptember 23.
- ↑ Mózes Csoma (angol nyelven). Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Csoma Mózest kitüntette a Koreai Köztársaság kulturális minisztere. ELTE. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
- ↑ 1956년 헝가리혁명 60주년 기념 특별세미나 개최 (koreai nyelven). DANKOOK UNIVERSITY, 2016. július 22. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
- ↑ 단국대, 초머 모세 주한헝가리대사 명예정치학박사 수여 (koreai nyelven). Newsis. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- ↑ Hungarian, Colombian ambassadors become honorary Seoul citizens. Korea Herald. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Former Hungarian ambassador awarded Gwanghwa Medal. Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2024. január 4.)
- ↑ A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának kari tanácsa az "Év Publikációja" díjat adományozta Dr. Csoma Mózesnek. Csoma Mózes hivatalos Facebook oldala. (Hozzáférés: 2024. július 5.)
Források
[szerkesztés]- Csoma Mózes: A koreai félsziget politikai viszonyai és azok biztonságpolitikai aspektusai (magyar nyelven) (PDF). Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Tanácsa, 2006
- Agra Kulturális Utazási Társaság: Csoma Mózes adatlapja (magyar nyelven). [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Moly.hu: Csoma Mózes adatlapja (magyar nyelven)
- Csoma Mózes. PPKE BTK. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)