Cink-szulfát

Cink-szulfát
IUPAC-név	cink-szulfát
Más nevek	cinkgálic, fehérgálic, cinkvitriol, goslarit
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7733-02-0
PubChem	24424
ATC kód	A12CB01
Gyógyszer szabadnév	zinc sulfate
SMILES [O-]S(=O)(=O)[O-].[Zn+2]
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	ZnSO4 (vízmentes) ZnSO4.7H2O (heptahidrát)
Moláris tömeg	161,472 g/mol (vízmentes)
Megjelenés	fehér por
Sűrűség	3,54 g·cm−3 (vízmentes) 1,97 g·cm−3 (heptahidrát)[1]
Olvadáspont	kb. 680 °C-on bomlik[1]
Forráspont	bomlik[1]
Oldhatóság (vízben)	965 g/l (heptahidrát, 20 °C)[1]
Veszélyek
Főbb veszélyek	Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N)[2]
R mondatok	R22-R41-R50/53 [2]
S mondatok	(S2)-S22-S26-S39-S46-S60-S61 [2]
LD50	1260 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A cink-szulfát a cink kénsavval alkotott sója, szulfátja. Rendszerint a heptrahidrátja kerül forgalomba, ennek képlete ZnSO₄ · 7H₂O. A heptahidrát fehér por vagy színtelen, átlátszó kristályokat alkot. Kellemetlen, csípős, sós, fémes íze van. Kristályai a levegőn lassan elmállnak. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 20 °C-on 53,4 g, 70 °C-on 89 g oldódik. Vizes oldata hidrolizál, az oldat emiatt savas kémhatású. Oldhatatlan alkoholban.

Hevítésekor legelőször megolvad, később fokozatosan vizet veszít (39 °C-on a heptahidrát hexahidráttá alakul, 70 °C-on a hexahidrát további vizet veszít, monohidrát keletkezik, majd 240 °C-on a monohidrát is elveszíti kristályvizét^[1]) végül 680 °C-on cink-oxidra és kén-trioxidra bomlik.^[1] Kénnel vagy szénnel hevítve redukálódik, ekkor cink-szulfid keletkezik. Kettős sókat alkot alkáli-szulfátokkal.

A cink-kloridhoz hasonlóan mérgező hatású. Kicsapja a fehérjéket és hánytató hatású. Fekélyeket okozhat a bőrön.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három formában hivatalos:

A természetben a vízmentes cink-szulfát és a heptahidrátja is megtalálható ásványként. A két ásvány a cinkoxit (vízmentes) és a goslarit (heptahidrát, másik neve cinkvitriol). A goslarit kristályai rombos szerkezetűek.

Iparilag a szfalerit (cink-szulfid) pörkölésével állítják elő.

${\displaystyle \mathrm {ZnS+2\ O_{2}\rightarrow ZnSO_{4}} }$

A cink szulfit pörkölésekor keletkező cink-szulfátot először kilúgozzák, majd bepárolják az oldatát. Ekkor nyers cink-szulfát keletkezik, ami szennyezéseket (főként vasat, rezet, kalciumot és magnéziumot) tartalmaz, és emiatt sárgás színű.

Tiszta cink-szulfát előállítható tiszta cinkből kénsavval. A keletkező oldatot besűrítik, majd kikristályosítják a cink-szulfátot.

${\displaystyle \mathrm {Zn+H_{2}SO_{4}\rightarrow ZnSO_{4}+H_{2}} }$

A cink-szulfát iparilag a legjelentősebb cinksó. Felhasználják a cink előállításakor és tisztításakor. Cink-szulfát oldatot használnak cinkbevonatok galvanizálással történő előállításakor. Alkalmazzák fák impregnálásakor és bőrök tartósítására. Az orvosi gyakorlatban fertőtlenítő- és összehúzószerként használják, illetve szemöblítőként alkalmazzák a 0,1%-os oldatát. Felhasználják a kelmefestésben is és nyomelemként adagolják trágyázáskor.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia