1905 az irodalomban

Az 1905. év az irodalomban.

• Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjat kap „Quo vadis?” című regényéért.^[1]

• Margarete Böhme német író legismertebb műve: Tagebuch einer Verlorenen (Egy elveszett lány naplója)
• Willa Cather amerikai írónő első novelláskötete: The Troll Garden
• Megjelenik De Sade márki 1785-ben írt hírhedt könyve: Les 120 journées de Sodome (Szodoma 120 napja)
• Arthur Conan Doyle novelláskötete, a Sherlock Holmes visszatér (The Return of Sherlock Holmes) az 1903–1905 között írt Sherlock Holmes-történeteket foglalja magába
• Antonio Fogazzaro olasz író regénye: Il Santo (A szent)
• E. M. Forster első regénye: Where Angels Fear to Tread (Ahol az angyalok félve lépnek)
• Alekszandr Kuprin orosz író legismertebb műve: A párbaj (Поединок), kisregény
• Johannes Linnankoski finn író újromantikus regénye: Dal a tűzpiros virágról (Laulu tulipunaisesta kukasta)
• Heinrich Mann egyik leghíresebb regénye: Ronda tanár úr (Professor Unrat)
• Orczy Emma bárónő, magyar származású angol író regénye: A Vörös Pimpernel (The Scarlet Pimpernel)
• Nacume Szószeki japán szerző egyik legismertebb, szatirikus regénye: Vagahai va neko de aru (Macska vagyok)
• Mark Twain: King Leopold's Soliloquy
• Miguel de Unamuno spanyol (baszk) író, költő, filozófus esszéje: La vida de Don Quijote y Sancho (Don Quijote és Sancho élete), Miguel de Cervantes regényének újraértelmezése
• Jules Verne:
  • A Szahara tengere (L'Invasion de la mer)
  • Világítótorony a világ végén (Le Phare du bout du monde)
• H. G. Wells: Kipps (Egy jámbor lélek története)
• Edith Wharton: The House of Mirth

• Rainis (Jānis Pliekšāns), a nagy lett költő, író verseskötete: Vētras sēja (A vihar vetése)
• Rainer Maria Rilke első korszakának kiemelkedő verseskötete: Das Stunden-Buch (Imádságos könyv)

• Jacinto Benavente spanyol író, drámaíró, rendező, filmrendező szentimentális komédiája: Rosas de otoño (Őszirózsák)
• Makszim Gorkij drámái:
  • Barbárok (Варвары)
  • A nap fiai (Дети солнца)
• Sacha Guitry francia író, drámaíró, rendező: Nono, háromfelvonásos komédia, bemutató decemberben
• Rainis lett szerző szimbolista drámája: Uguns un nakts (Tűz és éjszaka)
• G. B. Shaw vígjátékai:
  • Ember és felsőbbrendű ember (Man and Superman); közismert magyar címe: Tanner John házassága. Az 1903-ban elkészült négyfelvonásos darabot Londonban 1905. május 23-án mutatták be (a 3. felvonás nélkül)
  • Barbara őrnagy (Major Barbara), bemutató; megjelenik 1907-ben

• január 26. – Tamkó Sirató Károly költő, műfordító, művészetfilozófus († 1980)
• március 29. – Rejtő Jenő író, kabaré- és színpadi szerző, a magyar szórakoztató irodalom egyik legnépszerűbb képviselője († 1943)
• április 11. – József Attila magyar költő, a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő személyisége († 1937)
• május 20. – Gerrit Achterberg holland költő, a század holland költészetének egyik legfontosabb alakja († 1962)
• május 24. – Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas (1965) szovjet, orosz elbeszélő, regényíró († 1984)
• június 21. – Jean-Paul Sartre Nobel-díjas (1964) francia író, drámaíró, filozófus († 1980)
• július 25. – Elias Canetti spanyol zsidó származású, Nobel-díjas (1981) német nyelvű regény- és drámaíró, esszéista († 1994)
• augusztus 1. – Gáspár Margit magyar író, műfordító († 1994)
• szeptember 5. – Arthur Koestler budapesti születésű angol regény- és újságíró, társadalomfilozófus († 1983)
• november 11. – Cs. Szabó László magyar író, esszéíró, kritikus († 1984)
• december 12. – Vaszilij Szemjonovics Grosszman orosz, szovjet író († 1964)
• december 17. – Danyiil Ivanovics Harmsz orosz, író, költő, humorista († 1942)

• március 24. – Jules Verne (Verne Gyula) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakos jelentőségű alakja (* 1828)
• október 2. – José-Maria de Heredia kubai születésű, 1893-tól francia nemzetiségű költő (* 1842)
• október 15. – Szász Károly magyar költő, drámaíró, műfordító, esztéta (* 1829)

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve ’92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (237. o.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.