1876 az irodalomban

Az 1876. év az irodalomban.

• Aigner Lajos (írói nevén Abafi Lajos) könyvkiadó megindítja és szerkeszti is az első magyar irodalomtörténeti folyóiratot, a Figyelőt (1876–1889)^[1]
• Melvil Dewey amerikai könyvtáros megalkotja a könyvtári besorolásra szolgáló, róla elnevezett Dewey decimális rendszert

• Wilkie Collins angol regény- és drámaíró: The Two Destinies^[2]
• Felix Dahn német költő, író, történénész: Ein Kampf um Rom (Küzdelem Rómáért), a maga korában népszerű történelmi regény^[3]
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij elbeszélése: A szelíd teremtés (Кроткая)
• George Eliot regénye: Daniel Deronda
• Benito Pérez Galdós spanyol író regénye: Doña Perfecta (Dona Perfecta)
• Jens Peter Jacobsen dán író első regénye: Grubbe Mária (Fru Marie Grubbe)^[4]
• Józef Ignacy Kraszewski lengyel író történelmi regénye: Stara baśń… (Régi mese)
• Conrad Ferdinand Meyer svájci író történelmi regénye: Jürg Jenatsch
• Mark Twain világszerte kedvelt ifjúsági regénye: Tom Sawyer kalandjai (The Adventures of Tom Sawyer
• Jules Verne regénye: Sztrogof Mihály (Michel Strogoff)
• Émile Zola regénye: A kegyelmes úr (Son Excellence Eugène Rougon)

• Lewis Carroll nonszensz-költeménye: The Hunting of the Snark
• Franciaországban megjelenik a parnasszisták utolsó közös kötete: Le Parnasse contemporain (Jelenkori Parnasszus). Az első 1866-ban, a második 1871-ben jelent meg.
• Stéphane Mallarmé költeménye: Egy faun délutánja (L’Après-midi d’un faune), ebből születik később Claude Debussy zeneműve
• Cesare Lombroso olasz kriminológus könyve: L'uomo delinquente (A bűnöző ember)^[5]

• Henrik Ibsen drámai költeménye, a Peer Gynt színpadi változatának bemutatója Edvard Grieg zenéjével
• Émile Augier színműve: Madame Caverle, bemutató

• Csiky Gergely: A vad ember, regény
• Kiss József Költeményei (1868–1876). Ebben jelent meg először hiteles szövegben Simon Judit című balladája, mely a költő iránt fölkeltette a közönség érdeklődését
• Vajda János kötete: Újabb költemények
  • Alfréd regénye, elbeszélő költemény

• január 12. – Jack London amerikai író, elbeszélő († 1916)
• január 13. – Jānis Akuraters lett író, drámaíró, a lett Nemzeti Színház alapítóinak egyike († 1937)
• április 7. – Osvát Ernő író, szerkesztő, kritikus; 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője († 1929)
• május 10. – Ivan Cankar szlovén író, költő, drámaíró, a szlovén irodalom világirodalmi jelentőségű nagysága († 1918)
• május 30. – Vladimir Nazor horvát költő, író, műfordító, politikus, a 20. század első felének egyik legnagyobb horvát költője († 1949)
• július 12. – Max Jakob francia író, költő, festő és kritikus († 1944)
• szeptember 13. – Sherwood Anderson amerikai író († 1941)
• október 9. – Szini Gyula író, esszéíró († 1932)
• december 22. – Filippo Tommaso Marinetti, az olasz avantgárd irodalom híres személyisége, fasiszta politikus, az olasz futurizmus „atyja” († 1944)

• február 26. – Tóth Ede vándorszínész, költő, népszínműíró (* 1844)
• március 5. – Marie d’Agoult francia írónő (Daniel Stern álnéven), utóbb Liszt Ferenc élettársa, a francia romantika és a politikai publicisztika jeles képviselője (* 1805)
• május 26. – František Palacký cseh történetíró, politikus, író, a cseh tudományos élet és közélet egyik szervezője, kiemelkedő alakja (* 1798)
• június 1. – Hriszto Botev bolgár költő, újságíró, forradalmár, a „bolgárok Petőfije” (* 1848)
• június 8. – George Sand francia írónő, novellista (* 1804)
• június 27. – Harriet Martineau angol írónő és filozófus (* 1802)
• július 15. – Aleksander Fredro lengyel költő, színműíró (* 1793)
• szeptember 12. – Anastasius Grün német költő és osztrák politikus (* 1806)
• október 12. – August Bielowski lengyel író, történész (* 1806)