Őrmező
| Őrmező | |
 | |
| Őrmezei házak télen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XI. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7660 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Őrmező
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 19° 00′ 52″47.460556°N 19.014444°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 19° 00′ 52″47.460556°N 19.014444°E | |
Őrmező Budapest egyik városrésze a XI. kerületben.
Fekvése
[szerkesztés]Határai: Budaörsi út a Lapu utcai aluljárótól – Nagyszőlős utcai aluljáró – a MÁV hegyeshalmi vonala – Dobogó út a Lapu utcai aluljáróig.
Története
[szerkesztés]Az 1847. évi budai dűlőkeresztelő alkalmával a német Feldhut kapta ezt a nevet. A lakótelep 3 ezer lakással két ütemben, 1972–1984 között épült.[2][3] (Az Igmándi utca modernebb házai építészeti kialakításuk alapján Győr Marcalváros lakótelepére hasonlítanak.) 1976-ban elkészült az Őrmezei Általános Iskola. Számos óvoda, bölcsőde található pl. a Eszterlánc Magyar–Angol Montessori Óvoda. 1975-ben az egyetlen óvoda volt az épülő lakótelepen élő gyerekeknek. 2009. augusztus 3.–szeptember 2. között a Menyecske utca egyik részén két ütemben teljes útpályaszerkezet-cserét végeztek.
2005-ben végleg csődbe ment a Mikes Kelemen utcai Apenta-telep; felszámolták és eladták.
A panelprogram keretében 2005–2008 között a Menyecske utcai panelházak és 2012-2013 között az Igmándi utca négyemeletesei a megszokott szürke helyett színes homlokzatot és új hőszigetelést kaptak. 2009 áprilisa és szeptembere között újjáépült a Költők parkja. Őrmező déli peremén, a Keserű-ér (Határ-árok) völgye az Örsöd városrész szikes rétjein fakadó keserűvíz forrásokban (Hunyadi János, Ferenc József) gazdag volt. Ezek vízhozama a lakótelep felépítése után visszaesett.[4][5][6] Vizük elapadt, mivel a házak alapozása elzárta a kis csermelyeket.
Közlekedése
[szerkesztés]A városrész mellett elhaladó forgalmas Budaörsi úttól az M1-es és M7-es autópálya formájában folytatódik. (Az M7-es az ország legelső autópályájaként, 1964-ben épült.) A Kelenföld vasútállomás induló vonatokkal szinte az egész Dunántúl elérhető vasúton.
2014. március 29-én, a 4-es metró megindításával együtt átadták a metróállomáshoz kapcsolódó új őrmezői autóbusz-végállomást és (a később épült 1400 férőhelyes) P + R parkolót (Intermodális Csomópont), amelyet az alábbi járatok érintenek:
8E, 40, 40B, 40E, 53, 58, 87, 87A, 88, 88A, 101B, 101E, 108E, 141, 150, 150B, 153, 154, 172, 173, 187, 188, 188E, 250, 250B, 251, 251A, 251E, 272
A Zelk Zoltán út - Péterhegyi út útvonalon az alábbi autóbuszjáratok közlekednek:
Az őrmezői lakótelepen keresztülhaladó buszjáratok:
- Menyecske utca: 150, 150B: Budatétény vasútállomás (Campona) – Újbuda-központ
- Neszmélyi út: 153, 154: Gazdagréti tér – Infopark / BudaPart
A városrészt éjszaka a 941-es busz szolgálja ki, mely átszállásmentes kapcsolatot létesít a Móricz Zsigmond körtér felől Kelenvölgyön, Budafokon át Budatétényre.
- 150E
- 1990-ben autóbuszjárat indult el 41-es jelzéssel a Kosztolányi Dezső tér és a Neszmélyi út között. 1998-ban a lakótelepen a busz körüljárási irányát megfordították, ezért végállomása a Menyecske utcához került. 2008-tól 150E jelzéssel közlekedett, immáron Újbuda-központig. 2014-ben a 4-es metró átadása miatti forgalmi változások bevezetésével a járatot megszüntették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Berza László (szerk): Budapest lexikon Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 963 05 6411 4
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Lorberterv Vízföldtani Tervező Kft. – A Budapest XI. kerületben lévő Hunyadi János és Ferencz József keserűvíz-telepek védőidomának módosítása szakértői tanulmány (kozigazgatas.ujbuda.hu, 2010)
- ↑ Babér - Délbudai keserűvíz Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (KÖRINFO, 2009)
- ↑ Thüringer Barbara, Melegh Noémi Napsugár - A meg nem épült szuperkórház mellett van egy kis budapesti Hortobágy (Telex.hu, 2024.06.04.)
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 267. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
- Dr. Seifert Tibor - A főváros nyugati kapuja (Újbuda önkormányzata, 1998) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-3-4828-4