[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

asztma

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒstmɒ]

Főnév

asztma

  1. (gyógyszertan) Az asztma egy krónikus légúti betegség, amely a légutak időszakos szűkületével és gyulladásával jár, ami nehezíti a légzést. Az asztma tünetei, mint a légszomj, köhögés, mellkasi szorítás és zihálás, különböző kiváltó tényezők hatására fellángolhatnak, például allergének, hideg levegő, fizikai megterhelés vagy légúti fertőzések esetén. Bár az asztma nem gyógyítható, a megfelelő kezeléssel a legtöbb beteg tünetei jól kontrollálhatók, és a rohamok megelőzhetők.

Az asztma okai

Az asztma pontos oka nem ismert, de valószínűleg több tényező kombinációja okozza:

  1. Genetikai hajlam: Az asztma gyakran előfordul azoknál, akiknek a családjában is előfordult asztmás vagy allergiás betegség.
  2. Környezeti tényezők: Az allergének (pl. pollen, poratka, állati szőr), a dohányfüst, a légszennyezés, illetve a munkahelyi vegyi anyagok mind hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához vagy súlyosbodásához.
  3. Immunrendszeri tényezők: Az immunrendszer túlzott reakciója az egyébként ártalmatlan anyagokra is szerepet játszhat, ami gyulladáshoz és légúti szűkülethez vezethet.

Az asztma tünetei

Az asztma tünetei különböző mértékben jelentkezhetnek, és súlyosságuk is változó lehet:

  • Légszomj: Az asztmás roham során a légutak szűkülete miatt nehéz légzés és légszomj jelentkezik.
  • Köhögés: Gyakran jelentkezik, különösen éjszaka vagy kora reggel, amikor a légutak érzékenyebbek.
  • Zihálás: Sípoló, hörgő légzés, ami a légutak szűkületére utal.
  • Mellkasi szorítás: Szorító érzés a mellkasban, ami szintén a légutak szűkületével függ össze.

Az asztmás roham

Az asztmás roham a betegség egyik legintenzívebb megnyilvánulása, amely során a légutak súlyosan beszűkülnek, megnehezítve a levegő áramlását. Az ilyen rohamok kiváltó okai lehetnek:

  • Allergének: Pollen, poratka, állatszőr, penész.
  • Fizikai megterhelés: Sport vagy intenzív mozgás.
  • Légúti fertőzések: Nátha, influenza vagy más légúti fertőzések.
  • Hideg levegő: Hirtelen hideg levegő belélegzése.
  • Dohányfüst és egyéb irritáló anyagok: A passzív dohányzás és a különböző légszennyező anyagok fokozzák a rohamok kockázatát.

Diagnózis

Az asztma diagnózisát különböző vizsgálatokkal állapítják meg:

  • Spirometria: Ez a tüdőfunkciós vizsgálat a légzés kapacitását méri, és segít meghatározni az obstrukció mértékét.
  • Csúcsáramlásmérő (PEF): A légúti szűkület mértékének nyomon követésére használják.
  • Allergiatesztek: Az asztma allergiás eredetű okainak feltárására szolgálnak, például a bőrpróbák vagy vérvizsgálatok.
  • Metakolin provokációs teszt: Ha a spirometria nem ad egyértelmű eredményt, ezzel a teszttel ellenőrzik a légutak érzékenységét.

Kezelés

Az asztma kezelése általában két fő kategóriára oszlik: tüneti (sürgősségi) kezelés és hosszú távú kontroll.

  1. Tüneti kezelés (sürgősségi gyógyszerek):
    • Rövid hatású béta-2 agonisták (SABA): Pl. szalbutamol. Ezek a hörgőtágítók gyorsan enyhítik a légutak szűkületét és a légszomjat. Sürgősségi rohamok esetén használják őket.
  2. Hosszú távú kontroll (fenntartó kezelés):
    • Inhalációs kortikoszteroidok (ICS): Pl. budezonid, flutikazon. Ezek a gyógyszerek csökkentik a légutak gyulladását, és a hosszú távú tünetmentességet szolgálják.
    • Hosszú hatású béta-2 agonisták (LABA): Pl. formoterol. Gyakran kombinálják kortikoszteroidokkal a légutak hosszú távú megnyitása és a tünetek megelőzése érdekében.
    • Leukotrién receptor antagonisták: Mint például a montelukaszt. Segít megelőzni a gyulladást, különösen allergiás asztma esetén.
    • Biológiai terápiák: Olyan antitest-alapú kezelések, amelyek az asztma súlyosabb eseteiben használhatók (pl. omalizumab).

Életmódbeli változtatások és megelőzés

Az életmódbeli változtatások segíthetnek az asztmás tünetek kontrollálásában és a rohamok megelőzésében:

  • Allergének kerülése: Kerüljük a háziállatok szőrét, a poratkákat, a polleneket, és a dohányfüstöt.
  • Rendszeres testmozgás: Kíméletes mozgás (pl. séta, úszás) segíthet az állóképesség javításában, de fontos a kiváltó tényezők figyelembevétele.
  • Egészséges táplálkozás: Az immunrendszer támogatása érdekében, sok gyümölcs, zöldség és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása ajánlott.
  • Légszennyezés elkerülése: A kültéri légszennyezés és a beltéri irritáló anyagok elkerülése csökkentheti a rohamok kockázatát.

Összegzés

Az asztma egy krónikus légzőszervi betegség, amely időszakos légúti szűkületet és gyulladást okoz. Bár az asztma nem gyógyítható, a megfelelő gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások lehetővé teszik, hogy a legtöbb beteg tünetmentes maradjon, és minimálisra csökkentse a rohamok előfordulását. A diagnózis és a kezelés időben történő elindítása fontos az életminőség javítása és a betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében.

Származékok

Fordítások