| dbo:abstract
|
- Az Alrbergbahn egy vasúti fővonal Ausztriában. Összeköti Tirol tartományi székhelyét, Innsbruckot a Vorarlberg tartományi Bludenzcel az Arlberg-hágón át, és vasúti kapcsolatot létesít a Kufstein–Brenner-vasútvonal (Alsó-Inn-völgyi vasútvonal) és a Vorarlbergbahn között. Az Osztrák Szövetségi Vasutak törzshálózatának része. Az Arlbergbahn építése 1880-ban kezdődött. A forgalom Innsbruck és Landeck között 1883. július 1-jén indult meg, a teljes vonalat 1884. szeptember 21-én nyitották meg. A vonal teljes hossza 136,72 km, melyből 105,77 km Tirolban, 30,95 Voralbergben van. Kelet felől 729,2 m szintkülönbséget győz le. A meredekebb, mert rövidebb, emelkedő nyugat–kelet irányú, melynek szintkülönbsége 752,3 m. Emellett a nyugat–keleti emelkedő részben az Arlbergbah alagútban vezet, melynek hossza 10 648 m (eredetileg 10 249,9 m) St. Anton am Arlberg és Langen am Arlberg között, mely a vasút központi része. Az eredetileg egyvágányú pályát mára a legtöbb szakaszon kétvágányúra bővítették. Az –Kronburg, – és Klösterle–Bludenz pályaszakaszok máig egyvágányúak maradtak. (hu)
- Az Alrbergbahn egy vasúti fővonal Ausztriában. Összeköti Tirol tartományi székhelyét, Innsbruckot a Vorarlberg tartományi Bludenzcel az Arlberg-hágón át, és vasúti kapcsolatot létesít a Kufstein–Brenner-vasútvonal (Alsó-Inn-völgyi vasútvonal) és a Vorarlbergbahn között. Az Osztrák Szövetségi Vasutak törzshálózatának része. Az Arlbergbahn építése 1880-ban kezdődött. A forgalom Innsbruck és Landeck között 1883. július 1-jén indult meg, a teljes vonalat 1884. szeptember 21-én nyitották meg. A vonal teljes hossza 136,72 km, melyből 105,77 km Tirolban, 30,95 Voralbergben van. Kelet felől 729,2 m szintkülönbséget győz le. A meredekebb, mert rövidebb, emelkedő nyugat–kelet irányú, melynek szintkülönbsége 752,3 m. Emellett a nyugat–keleti emelkedő részben az Arlbergbah alagútban vezet, melynek hossza 10 648 m (eredetileg 10 249,9 m) St. Anton am Arlberg és Langen am Arlberg között, mely a vasút központi része. Az eredetileg egyvágányú pályát mára a legtöbb szakaszon kétvágányúra bővítették. Az –Kronburg, – és Klösterle–Bludenz pályaszakaszok máig egyvágányúak maradtak. (hu)
|