Woody Allen

Woody Allen amerikai zsidó családba született. Szülei, Martin Konigsberg és Nettea Cherrie, és húga, Letty, Flatbushban éltek, Brooklynban. Felmenőik Oroszországból és Ausztriából vándoroltak Amerikába. Héber iskolában tanult hét éven keresztül, majd átiratkozott a Midwood High állami iskolába. A beceneve „Vörös” volt, hajszíne okán. Hogy pénzt szerezzen, elkezdett poénokat írni David O. Alber ügynöknek, aki ezeket eladta egy újságnak. Woody Allen első publikált vicce az „I'm at two with Nature” volt. 16 évesen kezdett szövegeket írni előadóművészeknek, és ekkor használta először a Woody Allen nevet.

A gimnázium után beiratkozott a New York-i egyetemre, ahol kommunikációt és filmművészetet hallgatott. Nem sokat járt be órákra, első filmes vizsgáján megbukott. Az egyetemet otthagyta, és később a City College of New Yorkban fejezte be tanulmányait.

19 évesen darabokat kezdett írni a The Ed Sullivan Show-nak, a The Tonight Show-nak, Sid Caesarnak, Art Carney-nak és másoknak. 1957-ben nyerte el az első Emmy-díját. Bob Hope, az ismert komikus szövegírója is lett.

Prózákat és darabokat kezdett írni 1960-ban, és egy új műfajjal, a stand-up comedyvel próbálkozott, valamint ötletgyártó volt a kandi kamera televíziós show műfajában. 1961-ben úgy döntött, maga is elő tudja adni saját szerzeményeit, s hamarosan népszerű alakja lett a Greenwich Village-i kluboknak és egyetemi campusoknak. 1965-ben Clive Donner rendező felkérte a Mi újság, cicababa? című film forgatókönyvének megírására, amelyben egy kisebb szerepet is eljátszott. Ennek sikere után Woody Allen maga is megpróbálkozott a rendezéssel, újravágott egy alacsony költségvetésű japán kémthrillert, amelyben amerikai színészek szinkronizálták a japánokat. A végeredmény a What's Up, Tiger Lily? lett, mely 1966-ban pozitív fogadtatásban részesült, akárcsak egy évvel később a Casino Royale című James Bond-paródia, amelynek a forgatókönyvét írta, valamint szerepelt is benne. David Niven alakította Sir James Bondot, a koros 007-es ügynököt, Woody kettős szerepet játszott: Jimmy Bond volt, a habókos unokaöcs, és egy titkos szervezet ütődött feje. Aztán tényleg rendezett, a Fogd a pénzt és fuss! című krimivígjáték/áldokumentumfilm forgatókönyvét írta, s övé volt a főszerep is, Virgil Starkwell – a kétbalkezes, megrögzött tolvaj élettörténete megnevettette nézőit.

Ezt a mozit számos vígjáték követte, többek között a Banánköztársaság, az Amit tudni akarsz a szexről... – ennek zárótörténetében Woody Allen egy, a versenyben lemaradt spermiumot alakított. Majd a Hétalvó rendezője, forgatókönyvírója, zeneszerzője és főszereplője volt. Miles Monroe-t játszotta, egy Greenwich Village-i bioélelmiszerbolt-tulajdonost, akit 1973-ban vakbéllel operálnak, ám a műtét nem sikerül, ezért az orvosok lefagyasztják a pácienst, aki kétszáz évvel később ébred fel. Az igazi áttörést az 1977-es Annie Hall című filmje jelentette, amelyért George Lucas és Steven Spielberg elől elvitte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. A történet egy neurotikus, bizonytalan komédiaszerzőről szól, Alvy Singerről, aki őrülten beleszeret egy énekesnőnek készülő lányba, Annie Hallba. Őt Diane Keaton alakította, aki szintén Oscar-díjat kapott.

Első felesége Harlene Rosen volt, majd 1966-ban elvette Louise Lasser színésznőt, aki számos korai filmjében is feltűnt. 1969-ben elváltak, majd Woody Allen évekig élt együtt Diane Keatonnal, később pedig Mia Farrow-val, akitől fia is született. Mia Farrow megvádolta azzal, hogy örökbefogadott gyermekei közül a még középiskolás Soon-Yivel, sőt, másik örökbefogadott kislányával, Dylannel is szexuális kapcsolatba került. A botrány 1992-ben robbant ki, majd a Mia Farrow-val közösen nevelt gyerekek elhelyezését és láthatását eldöntő, éveken át tartó pereskedés következett. Az ebben a perben végül megszületett 1993. június 7-i legfelsőbb bírósági határozat szerint Woody Allen „…önteltsége, ítélőképességének hiánya, elszánt támadása és ezzel minden eddig okozott seb elmélyítése okot ad rá, hogy további kapcsolatot a gyermekekkel csak szigorú felügyelet mellett tarthasson”. Mia Farrow vádjai alapján Woodyt sosem helyezték vád alá, a vádak nem bizonyultak megalapozottnak. Végül Woody Allen 1997-ben feleségül vette Soon-Yit, két gyermeket nevelnek, s most boldogan élnek. Woody Allen hétfőnként Eddie Davis New Orleans Jazz Bandjével klarinéton játszik a New York-i Carlyle kávéházban. Vele és zenekarával a magyar rajongók is találkozhattak, amikor 2007 legvégén Budapestre látogatott, hogy koncertet adjon a Papp László Sportarénában.^[5]

A saját maga által írt filmjeiben gyakran visszatérő témák: szerelem, emberi kapcsolatok, szex, az élet értelme, halál, depresszió, zsidóellenesség, amerikai értelmiségi réteg, művészek.

Gyakran találkozhatunk életrajzi ihletésű szereplőkkel, például a Holly Woody történetben egy rendezőt játszik, az Annie Hallban egy humoristát, míg a Manhattanben egy írót. Gyakran alakította valódi élettársa, Diane Keaton a filmbéli szeretőit.

Legtöbb filmjében az amerikai színész hangját Kern András kölcsönözte, aki Woody Allen állandó és jellegzetes szinkronhangjává vált.^[6] Kerekes József és Háda János nyolc, illetve négy alkalommal volt Allen magyar hangja.^[7]

 

• Don't Drink The Water (1967)
• Play It Again, Sam (1969)
• Getting Even (1971)
• Death (1975)
• God (1975)
• Without Feathers (1975)
• Side Effects (1981)
• The Floating Light Bulb (1982)
• Hannah And Her Sisters (1987)
• The complete prose (1994)

• Lelki jelenségek vizsgálata; vál. László Zsófia, ford. Békés Pál, Dezsényi Katalin, László Zsófia, ill. Tettamanti Béla; Európa, Bp., 1984 (Vidám könyvek) ISBN 963-07-3632-2
• A szendvics feltalálása; ford. Hideg János; Háttér, Bp., 1993, ISBN 963-7455-73-6
• Na, ennyit erről; ford. Békés Pál et al.; Cartaphilus, Bp., 2008, ISBN 9632660110
• Mellékhatások; ford. Békés Pál et al.; Cartaphilus, Bp., 2008, ISBN 978-963-266-010-3
• Tollatlan jószág; ford. Békés Pál et al.; Cartaphilus, Bp., 2008, ISBN 978-963-266-009-7
• Kész anarchia; ford. Greskovits Endre; Cartaphilus, Bp., 2008, ISBN 9789632660585
• Woody Allen–Marshall Brickman: Annie Hall. Forgatókönyv; ford. Polyák Béla; Cartaphilus, Bp., 2010 (Cartaphilus forgatókönyvek)
• Woody – Allenről. Beszélgetések Stig Björkmannal; ford. Hungler Tímea; Európa, Bp., 2010
• Mellékhatások / Kész anarchia; ford. Békés Pál et al.; Trubadúr, Bp., 2016
• Na, ennyit erről / Tollatlan jószág; ford. Békés Pál et al.; Trubadúr, Bp., 2016
• Apropó nélkül. Önéletrajz; ford. Dési András György; Jaffa, Bp., 2020
• Súlytalanság; ford. Bajtai Zoltán; Trubadúr, Bp., 2023

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

• 1995 díj: életműdíj

David di Donatello-díj

• 1990 díj: legjobb forgatókönyvíró – Bűnök és vétkek

BAFTA-díj

• 1993 díj: legjobb eredeti forgatókönyv – Férjek és feleségek
• 1987 díj: legjobb eredeti forgatókönyv – Hannah és nővérei
• 1987 díj: legjobb rendező – Hannah és nővérei
• 1985 díj: legjobb forgatókönyv – Broadway Danny Rose
• 1980 díj: legjobb forgatókönyv – Manhattan
• 1978 díj: legjobb forgatókönyv – Annie Hall
• 1978 díj: legjobb rendező – Annie Hall
• 2014 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Blue Jasmine
• 1991 jelölés: legjobb film – Bűnök és vétkek
• 1991 jelölés: legjobb rendező – Bűnök és vétkek
• 1991 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Bűnök és vétkek
• 1988 jelölés: legjobb film – A rádió aranykora
• 1988 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – A rádió aranykora
• 1987 jelölés: legjobb film – Hannah és nővérei
• 1978 jelölés: legjobb rendező – Annie Hall
• 1978 jelölés: legjobb férfi főszereplő – Annie Hall

Oscar-díj

• 2014 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Blue Jasmine
• 2012 díj: legjobb eredeti forgatókönyv – Éjfélkor Párizsban
• 2012 jelölés: legjobb rendező – Éjfélkor Párizsban
• 2006 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Match Point
• 1998 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Agyament Harry
• 1996 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Hatalmas Aphrodité
• 1995 jelölés: legjobb rendező – Lövések a Broadwayn
• 1995 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Lövések a Broadwayn
• 1993 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Férjek és feleségek
• 1991 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Alice
• 1990 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Bűnök és vétkek
• 1990 jelölés: legjobb rendező – Bűnök és vétkek
• 1988 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – A rádió aranykora
• 1987 jelölés: legjobb rendező – Hannah és nővérei
• 1987 díj: legjobb eredeti forgatókönyv – Hannah és nővérei
• 1986 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Kairó bíbor rózsája
• 1985 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Broadway Danny Rose
• 1985 jelölés: legjobb rendező (Broadway Danny Rose)
• 1980 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Manhattan
• 1979 jelölés: legjobb rendező – Szobabelsők
• 1979 jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Belső terek
• 1978 jelölés: legjobb színész – Annie Hall
• 1978 díj: legjobb rendező – Annie Hall
• 1978 díj: legjobb eredeti forgatókönyv – Annie Hall

Golden Globe-díj

• 1978 jelölés: legjobb forgatókönyv – Annie Hall
• 1978 jelölés: legjobb rendező – Annie Hall
• 1978 jelölés: legjobb vígjáték vagy musical színész – Annie Hall
• 1979 jelölés: legjobb forgatókönyv – Belső terek
• 1979 jelölés: legjobb rendező – Belső terek
• 1984 jelölés: legjobb vígjáték vagy musical színész – Zelig
• 1986 díj: legjobb forgatókönyv – Kairó bíbor rózsája
• 1987 jelölés: legjobb forgatókönyv – Hannah és nővérei
• 1987 jelölés: legjobb rendező – Hannah és nővérei
• 2006 jelölés: legjobb forgatókönyv – Match Point
• 2006 jelölés: legjobb rendező – Match Point

César-díj

• 1980 díj: legjobb idegen nyelvű film – Manhattan
• 1987 jelölés: legjobb idegen nyelvű film – Hannah és nővérei
• 1992 díj: legjobb idegen nyelvű – Alice
• 1998 díj: legjobb idegen nyelvű film – A varázsige: I Love You

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

• 1975 jelölés: Arany Medve – Szerelem és halál

O. Henry-díj

• 1978 díj: O. Henry-díj "A Kugelmass Episode", The New Yorker , 1977. május 2.

Sylvania-díj

• 1957 díj: Sylvania-díj

 

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Woody Allen témában.

• Hivatalos oldal  
• Woody Allen a Facebookon  
• Woody Allen a PORT.hu-n (magyarul)  
• Woody Allen az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)  
• Woody Allen az Internet Movie Database-ben (angolul)  
• Woody Allen a Rotten Tomatoeson (angolul)  
• Woody Allen az AlloCiné weboldalán (franciául)
• Woody Allen Profile. famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. július 9.)

• Douglas Brode: Woody Allen; ford. Hernádi Miklós; Helikon, Bp., 1989, ISBN 963-207-967-1
• Giannalberto Bendazzi: Woody. A művész, a botrányhős; Alexandra, Pécs, 1994, ISBN 963-8409-30-4
• Tim Carroll: Woody Allen és női; ford. M. Szabó Csilla; Delej, Bp., 1995 ISBN 963-7696-46-6
• Stephan Reimertz: Analízis macskagyökérrel. Woody Allen; ford. Dankó Zoltán; Háttér Kiadó, Bp., 2006 (Háttér kismonográfiák) ISBN 963-9365-51-3
• Jason Bailey: Minden, ami Woody Allen (The ultimate Woody Allen film companion); ford. Nagy Mónika Zsuzsanna; Kossuth, Bp., 2016