[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/

Várnai Zseni

(1890–1981) költő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

Várnai Zseni, születési nevén: Weisz Eugénia (Nagyvázsony, 1890. május 25.[1]Budapest, 1981. október 16.) József Attila-díjas magyar költő, Peterdi Andor író felesége, Peterdi Mária írónő és Peterdi Gábor festőművész édesanyja.

Várnai Zseni
Várnai Zseni arcképe verseinek 1940-es években megjelent gyűjteményéből
Várnai Zseni arcképe verseinek 1940-es években megjelent gyűjteményéből
Élete
Született1890. május 25.
Nagyvázsony
Elhunyt1981. október 16. (91 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
HázastársaPeterdi Andor
Gyermekei
Pályafutása
Első műveKatonafiamnak
Fontosabb műveiIdő heroldja
Vers és virág
Egy asszony a milliók közül
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1956)
Várnai Zseni aláírása
Várnai Zseni aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Várnai Zseni témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Nagyvázsonyban született Weisz Zsigmond szabó és Weisz Janka gyermekeként. 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselőként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Első és legismertebb, Katonafiamnak című verse 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit. 1943–1944-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A második világháború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott.

Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme.

 
Várnai Zseni, Peterdi Andor és Peterdi Mária sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-8.
  • Katonafiamnak! (versek, 1914)
  • Gracchusok anyja (versek, 1916)
  • Anyaszív (versek, 1918)
  • Vörös tavasz. Várnai Zseni forradalmi versei (versek, 1919)
  • Örömök kertje (mesék, 1919)
  • A mesélő erdő (mesék, 1921)
  • A fájdalom könyve (versek, 1921)
  • Aludni szeretnék (dráma, 1922)
  • Furulyaszó (gyermekversek, 1923)
  • Ím itt az írás! (versek, 1927)
  • Kórus szopránban (versek, 1930)
  • Fekete bárány (versek, 1935)
  • Én mondom és te add tovább! (versek, 1937)
  • Legyen meg a te akaratod (versek, 1939)
  • Én nem mondok le soha a reményről (versek, 1940)
  • Ég és föld között (önéletrajzi regény, 1941)
  • Várnai Zseni válogatott versei (válogatott versek, 1942)
  • Egy asszony a milliók közül (önéletrajzi regény, 1942, 1956)
  • Mint viharban a falevél (önéletrajzi regény, 1943, Peterdi Máriával közösen)
  • Üldözött versek (versek, 1945)
  • Áldott asszonyok (versek, 1947)
  • A világ asszonyaihoz (versek, 1950)
  • Most szép lenni katonának (verses levél, 1953)
  • Válogatott versek (válogatott versek, 1954)
  • Így égtem, énekeltem (válogatott versek, 1958)
  • Fényben, viharban (önéletrajzi regény, 1958)
  • Feltámadás (versek, 1959)
  • Békét! (versek, 1960)
  • Légy boldog te világ! (válogatott versek, 1961)
  • Élők, vigyázzatok! (válogatott versek, 1962)
  • Nem volt hiába (önéletrajzi regény, 1962)
  • Nyugtalan madár (versek, 1966)
  • Tündérkert (gyermekversek, 1968)
  • Ének az anyáról (versek, 1968)
  • Borostyán (versek, 1969)
  • Idő heroldja (összegyűjtött versek, 1971)
  • Vers és virág (összegyűjtött versek, 1973)
  • Egy harcos asszony írásai (versek, 1973)
  • Egy asszony a milliók közül I-II. (önéletrajzi regények, 1974)
  • Az igazlátó király (mesék, gyermekversek, 1979)
  • Sorsod foglya vagy (versek, 1986)

További információk

szerkesztés
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak