Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Tokaj | |||
 | |||
| Légifelvétel Tokajról | |||
| |||
| Becenév: a kincsek városa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tokaji | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Posta György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3910 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3743 fő (2024. jan. 1.)[5] | ||
| Népsűrűség | 151,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 12″, k. h. 21° 24′ 36″48.120000°N 21.410000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 12″, k. h. 21° 24′ 36″48.120000°N 21.410000°E | |||
 Tokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tokaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.
Fekvése, földrajza
szerkesztésA megye székhelyétől, Miskolctól mintegy 54 kilométerre keletre fekszik, a Tokaji borvidéken, a Tisza és a Bodrog folyók találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott, hiszen itt volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokajihoz mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 38-as főút, ezen érhető el Szerencs és Nyíregyháza térsége felől is. Bodrogkeresztúrral a 3838-as út, Taktabájjal a 3619-es út, a Taktaköz más kisebb településeivel pedig a 3621-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Tokaj vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 36 308-as számú mellékút biztosítja. Az állomáson[6] InterCity járatok is megállnak.
A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója a Volánbusz, mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé.
A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze. Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik.[7]
A város megközelítésében szerepet játszik a vízi közlekedés is – sok tiszai vízitúra-útvonalnak van Tokajban a kezdő-vagy végpontja, illetve pihenőhelye –, ezzel függ össze, hogy itt létesült a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.[8][9]
Történelem
szerkesztésÁrpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, mely a tokaji hegy tövében a Bodrog és Tisza összefolyásánál elterül.[10] Ezen helyen épített Tarcal vezér a honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvarnak” nevezett.[10]
Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említi ismert, írott forrás, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Majd (talán) 1074-ben említik, amidőn Salamon király a kemeji csata után Cothoydnál menekült át a Tiszán, amely nevet sok történetíró Tokajnak véli.[11]
A földvára a tatárjárás során elpusztult.
Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.
1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.
Leírás a településről a 18. század végén:
"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.
A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.
Közélete
szerkesztésA település vezetői 1950-ig
szerkesztésTanácselnökök 1950-1990 közt
szerkesztés- 1986–1990: Májer János[12]
Polgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Májer János (FKgP-VP-MDF)[13]
- 1994–1998: Májer János (független)[14]
- 1998–2002: Májer János (független)[15]
- 2002–2006: Májer János (független)[16]
- 2006–2010: Májer János (független)[17]
- 2010–2014: Májer János (független)[18]
- 2014–2019: Posta György (független)[19]
- 2019–2024: Posta György (független)[20]
- 2024– : Posta György (független)[1]
Népesség
szerkesztés
Népcsoportokszerkesztés2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). 2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% görögnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, ruszinnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). VallásszerkesztésA vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 29%, református 20%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,6% (31% nem nyilatkozott).[23] 2022-ben vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 19,9% református, 8,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[24] Tokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is.[25] KultúraszerkesztésA Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapó Paulay Ede Színházból. Ugyancsak itt áll, de az intézménynek nem része az egykori Serház.[26][27] A kulturális épületegyüttes három ütemben megvalósult beruházásán belül a központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – két ütemben valósult meg, harmadik ütemnek pedig a Serház felújítása tekinthető. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg 2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal.[28] A több mint egymilliárd forintos beruházással, Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről, Paulay Ede színész–rendezőről kapta, 2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad.[26][27][28] A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze.[27] Harmadik, záró ütemként 2015-ben a Serház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, mely a Tokaji Múzeum részeként működő Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan a Tokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként a Tokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzoló Szabó József mellszobrát avatták fel 2015 szeptemberében.[29] A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik a Németi Ferenc Városi Könyvtár is.[30] 1985 óta működik a belvárosi, 1790 körül épült Karátsony-házban a Tokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-Hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból. 2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át. 2015 óta működő telephelye a Világörökségi Bormúzeum,[31] mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal.[32] A Fesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak.[33] Rendezvényekszerkesztés
Turizmusszerkesztés
Látnivalók:
Személyekszerkesztés
Testvérvárosaiszerkesztés
A település a filmekben, irodalombanszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
További információkszerkesztés
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||