Török líra

A lírát 1844-ben vezették be. A pénznem első egysége a kuruş volt, ami még ma is használatban van, mint váltópénz. A líra bevezetésekor a régi para is használatban maradt (40 para = 1 kuruş). 1930-as évekig arab írást használtak a pénzeknél: پاره =para, غروش=kuruş és ليرا=líra (تورك ليراسي= "Török líra"). Európai nyelveken a kuruşt piastrének mondták, a lírát egy francia szóval, a livrével illették.

1844 és 1881 között arany- és ezüstalapon nyugvó pénzrendszer volt használatban (1 líra=6,61519 gramm arany = 99,8292 gramm ezüsttel volt egyenértékű). 1881-től 1914-ig csak az aranyalapú rendszert használták. Az első világháború alatt eltörölték ezt a rendszert (1 arany líra=9 papír lírával). A háborús idők után rögzítették a brit font és a francia frank árfolyamát is. 1946-ban rögzítették az amerikai dollár árfolyamát is (2,8 líra = 1 amerikai dollár; Ez az átváltási árfolyam 1960-ig állt fenn).

Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a rendkívül magas infláció következtében a török líra erősen meggyengült. A fejlett országokkal összehasonlítva Törökországban nagyon magas volt az infláció, de sosem érte el a hiperinflációt. Az 1960-as évek végén 1 USD 9 lírát ért, míg 2001-ben 1,65 millió lírát. Ez évi 38%-os inflációt jelentett. Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök ezt „nemzeti szégyennek” nevezte. 2003 decemberében a török parlament elfogadta a hat nulla levágásáról és az új török líra bevezetéséről szóló törvényt.

2005. január 1-jén rögzített beváltási érték: 1 új líra 1 millió régi lírának felelt meg.

2009. január 1-jén pénznem nevéből eltörölték az új szót, ezzel együtt új érméket és új bankjegyeket bocsátottak ki. 2017. november 22-én történelmi mélypontot ért el líra árfolyama az amerika dollárral szemben, amikor egy dollár 3,9825 lírát ért.^[2]

2018. május 22-én történelmi mélypontra esett a líra árfolyam az amerikai dollárhoz viszonyítva, egy dollár 4,61 lírát ért ezen a napon.^[3] A jegybank viszont nem mer közbelépni, ugyanis az ország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan ezt tiltja. Végül két nappal később meglépte a kamatemelést a jegybank 13,5%-ról 16,5%-ra emelte az alapkamatot. A török líra árfolyama továbbra is mélyponton van.^[4] Augusztusban a befektetők aggodalmukat fejezték ki, hogy a líra romlása továbbgyűrűzik más gazdaságokba is.^[5]

 

A török líra szimbólumát 2012. március 1-jén mutatták be, készítője Tülay Lale volt. A felfelé mutató keresztvonalak a török gazdaság növekedését szimbolizálják.^[6]

A jelenleg is használt érméket 2009. január 1-jén bocsátották ki.

Kép	Névérték	Műszaki paraméterek				leírás			dátumok
		átmérő	vastagság	tömeg	összetétel	perem	előlap	hátlap	első nyomtatás	kibocsátás	visszavonás
	1 kuruş	16,5 mm	1,35 mm	2,2 g	70% réz, 30% cink	sima	érték, díszítések, évszám	"TÜRKİYE CUMHURİYETİ", Mustafa Kemal Atatürk	2008	2009. január 1.	forgalomban
	5 kuruş	17,5 mm	1,65 mm	2,9 g	65% réz, 18% nikkel, 17% cink
	10 kuruş	18,5 mm		3,15 g
	25 kuruş	20,5 mm		4 g		recés
	50 kuruş	23,85 mm	1,9 mm	6,8 g	gyűrű: 65% réz, 18% nikkel, 17% cink mag: 79% réz, 4% nikkel, 17% cink		érték, Isztambul hídja, évszám
	1 líra	26,15 mm	1,9 mm	8,2 g	gyűrű: 79% réz, 4% nikkel, 17% cink mag: 65% réz, 18% nikkel, 17% cink	tulipán figura	érték, díszítések, évszám

Az alábbi táblázatban néhány történelmi árfolyam van, amelyben 1 líra értéke van megadva forintban.^[7]

• Az Oszmán Birodalom fizetőeszközei Archiválva 2005. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (törökül)
• Török Nemzeti Bank bankjegymúzeum oldala(törökül)
• Az Oszmán Birodalom érméi (törökül)
• Török köztársaság érméi és bankjegyei (törökül)