Szlovén nyelv

Bővebben: Szlovén ábécé

A szlovén nyelvet a latin ábécé betűivel írják.

A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž

A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)

A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket:

• éles ékezet: hangsúlyos hosszú zárt magánhangzók (á, é, í, ó, ú)
• kúpos ékezet: hangsúlyos hosszú nyílt magánhangzók (ê, ô)
• tompa ékezet: hangsúlyos rövid nyílt magánhangzók (à, è, ì, ò, ù)
• ékezet nélkül: hangsúlytalan magánhangzók (a, e, i, o, u)

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő.

• a – hosszan mint a magyar á [a:], röviden ennek rövid változata (palócos a) [a]: hvala ['xva:la]
• e – kiejtése többféle lehet:
  • hosszan, mint a magyar é (zárt; é) [e:]: cesta ['ʦe:sta]
  • hosszan, mint egy hosszú magyar e (népies ēre – erre; nyílt; ê) [ɛ:] ena ['ɛ:na]
  • általában hangsúlytalanul, utolsó szótagban ö-szerű hang (schwa), ez általában ragozás közben kiesik (e) [ə]: pes [pəs]
  • hangsúlytalanul, mint a magyar e [ɛ]: ure ['u:rɛ]
• i – mint a magyar í, i hangok [i:], [i]: živijo ['ʒi:vijɔ]
• o – kiejtése többféle lehet:
  • hosszan, mint a magyar ó (zárt; ó) [o:]: pošta ['po:ʃta]
  • hosszan, mint az angol law-ban az aw (nyílt; ô) [ɔ:]: ona ['ɔ:na]
  • hangsúlytalanul, mint az angol hot-ban [ɔ]: pozor [pɔ'zɔ:r]
• u – mint a magyar ú, u hangok [u:], [u]: suša ['su:ʃa], kruh [krux]

A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].

A többi betű kiejtése:

• č – mint a magyar cs [t͡ʃ]: čelo ['t͡ʃɛ:lɔ]
• dz – mint a magyar dz [d͡z]: odzivi [ɔ'd͡zi:vi]
• dž – mint a magyar dzs [d͡ʒ]: džungla ['d͡ʒu:ŋgla]
• h – mint az technika h-ja [x]: hiša ['xi:ʃa]
• l – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor (és a múlt idő jeleként mindig) mint a magyar l [l]: žal [ʒa:w], leto ['le:tɔ]
• m – f, v előtt kissé ajakkal képzett [ɱ], máskor mint a magyar m [m]: simfonija [siɱfɔ'ni:ja]
• n – k, g előtt mint a leng n-je [ŋ], máskor mint magyar n [n]: banka ['ba:ŋka]
• r – mássalhangzók előtt, között előtte egy ö-szerű hangot ejtünk [ər], máskor mint a magyar r [r]: rdeča [ər'de:t͡ʃa], riba ['ri:ba]
• s – magyar sz [s]: soba ['sɔ:ba]
• š – magyar s [ʃ]: šoba ['ʃo:ba]
• v – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor mint a magyar v [v]: cerkev ['ʦe:rkɛw], voda ['vɔ:da]
• ž – magyar zs [ʒ]: žoga ['ʒo:ga]

Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].

Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].

Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].

Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.

A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša. – Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.

A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.

A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.

Példa: korak [kɔˈraːk] lépés (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Azok a hímnemű főnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.

Példa: mesec [ˈmeːsɛʦ] hónap (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.

Példa: zvezek [ˈzveːzək] füzet (a hangsúly a ragozás során nem változik)

A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o- → -e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.

Példa: natakar [naˈtaːkar] pincér (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.

Példa: sluga [ˈsluːga] szolga (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.

A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.

Példa: hiša [ˈxiːʃa] ház (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!

Példa: pomlad [pɔmˈlaːt] tavasz (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Példa: jed [jeːt] étel (a hangsúly a ragozás során változik, csak E. 1., 3., 4., 5.-ben marad a tőn, a többi esetben a rag hangsúlyos)

Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).

Példa: pesnitev [pɛsˈniːtəw] költemény (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.

Példa: mesto [ˈmeːstɔ] város (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.

Példák: tele [ˈtɛːlɛ] borjú; breme [ˈbrɛːmɛ] teher; telo [tɛˈloː] test

A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam…). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).

• kdo? – koga?, komu?, koga?, kom?, kom? (mind [oː]) – (ki?)
• kaj? [aː] – česa? [eː], čemu? [eː], kaj [aː], čem? [eː], čim? [iː] – (mi?)

• kdor – kogar, komur, kogar, komer, komer (mind [oː]) – (aki)
• kar? [a] – česar [eː], čemur [eː], kar [a], čemer [eː], čimer [iː] – (ami)

A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)

Általában a jelzők szerepét töltik be. Három nemük van, illeszkednek a jelzett szó neméhez.

Melléknévként ragozódnak:

• az en/eden [ɛn]/[ˈɛːdən] tőszámnév;
• a sorszámnevek;
• a birtokos melléknevek;
• a melléknévi névmások

Példa: lep, -a, -o [leːp]/[ˈleːpa]/[ˈleːpɔ] szép (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Hímnemű főnevek előtt állnak.

Nőnemű főnevek előtt állnak.

Semlegesnemű főnevek előtt állnak.

A tőszámnevek közül az en/ena/eno – eden/ena/eno a melléknevek mintájára ragozódik.

Az oba/obe a dva/dve mintájára ragozódik.

6-tól 99-ig a számnevek a pet mintájára ragozódnak.

A sorszámnevek a melléknevek mintájára ragozódnak.

A semlegesnemű alakok mind -o-ra végződnek a tretje kivételével.

A szlovén létige a biti [ˈbiːti] (lenni).

A szlovén igék ragozása a főnévi igenévből indul ki. Ennek jele általában a -ti szótag, ami mindig hangsúlytalan. Ezt a szótagot elhagyva kapjuk meg az ige tövét. A megmaradó magánhangzót nevezzük az ige tőhangzójának, ehhez kapcsolódnak a személyragok (-m, -š, – | va, -ta, -ta | -mo, -te, -jo), melyek mindig hangsúlytalanok. Példák:

• delati [ˈdeːlati] (dolgozni): delam, delaš, dela – delava, delata, delata – delamo, delate, delajo
• piti [ˈpiːti] (inni): pijem, piješ, pije – pijeva, pijeta, pijeta – pijemo, pijete, pijejo
• dati [ˈdaːti] (adni): dam, daš, da – dava, dasta, dasta – damo, daste, dajo

Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -ti képzőjét -l-re cseréljük ha a tő magánhangzóra végződik, ha mássalhangzóra, akkor pedig -el-re ([ə]!); nőnemben és semlegesnemben még kap egy -a ill. -o végződést is…. Példák:

• delati – delal/delala/delalo
• piti – pijel/pijela/pijelo
• dati – dal/dala/dalo
• nesti [ɛː] – nesel/nesla/neslo [eː]

Rendhagyó képzésűek:

• jesti – jedel/jedla/jedlo (mind [eː])
• krasti – kradel/kradla/kradlo (mind [aː])
• peči [ɛː] – pekel/pekla/peklo [eː]

A múlt idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jelen idejű alakjából áll össze. Példa:

• delati: delal sem, delal si, delal je – delala sva, delala sta, delala sta – delali smo, delali ste, delali so

A jövő idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jövő idejű alakjából áll össze. Példa:

• delati: delal bom, delal boš, delal bo – delala bova, delal bosta, delal bosta – delali bomo, delali boste, delali bodo

A jelen idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

• delati: bi delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi delali/delale/delala (mindhárom személyben)

A múlt idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából, a bil/bila/bilo szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

• delati: bi bil/bila/bilo delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delali/delale/delala (mindhárom személyben)

Az ige Esz. 1. sz.-től függően képezzük a felszólító módú alakokat.

• -am tövűeknek -aj: odgovarjati – odgovarjam – odgovarjaj!
• -ujem tövűeknél -uj: kupiti – kupujem – kupuj!
• -im, -em tövűeknél -i: sumiti – sumim – sumi!, razumeti – razumem – razumi!
• -jem, -m tövűeknél -j: piti – pijem – pij!, dati – dam – daj!

Ezt az igealakot az ige jelen idejű tövéből képezzük:

• plavati – plavam – plavajoč ([aː] – [aː] – [oː]) úszó
• hvaliti – hvalim – hvaleč ([iː] – [aː] – [ɛ]) dicsérő
• piti – pijem – pijoč ([iː] – [iː] – [oː]) ivó
• pisati – pišem – pišoč ([iː] – [iː] – [oː]) író
• jesti – jem – jedoč ([eː] – [eː] – [oː]) étkező

Ezt az igealakot a főnévi igenév tövéből képezzük:

• -ati-ra végződők: obdelati – obdelan ([eː] – [eː]) feldolgozott
• -eti-re végződők: želeti – želen ([eː] – [ɛ]) kívánt
• -iti-re végződők: obkrožiti – obkrožen ([iː] – [oː]) körülzárt
• más magánhangzó + -ti-re végződők: segniti – segnit ([iː] – [iː]) elrothadt
• mássalhangzó + -ti-re végződők: pretresti – pretresen ([eː] – [eː]) megrendített

Képzésekor a befejezett melléknévi igenevet használjuk.

A főnévi igenévből képezzük, annak végső -i-jének elhagyásával: piti – pit. Magyarra célhatározói szerepű főnévi igenévvel fordítjuk. Ez csak a beszélt nyelvre igaz, az irodalmi nyelv a főnévi igenevet használja.

Az elöljárószók mindig valamilyen esetet vonzanak:

• Birtokos esettel: brez, blizu, do, iz, izmed, mimo, namesto, nasproti, od, okoli, okrog, prek(o), razen, s, sredi, z, zaradi, zraven
• Részes esettel: h, k, kljub, naspróti, próti
• Tárgyesettel: čez, med, na, nad, ob, pred, po, pod, skozi, v, za, zoper
• Lokatívusszal: na, o, ob, po, pri, v
• Eszközhatározós esettel: med, nad, pod, pred, s, z, za

Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

A szlovén nyelv több mint hetven dialektusra oszlik amelyek az Alpok, a Dinári-hegység és a pannon dombság vidékein találhatók, de csak 48 nyelvjárás, ami alaposabban ismert. Két dialektus, amely ezen régió két szélén található, gyakorlatilag önállósult a szlovéntől, mivel nyelvi jegyeik nagy fokú különbséget mutatnak.

A szlovén dialektus csoportok az alábbiak:

• Dolenjskai
• Gorenjskai
• Karintiai (szlovénül Koroškai)
• Tengermelléki (szlovénül Primorskai)
• Stájer (szlovénül Štajerskói)
• Pannon
• Rovtarskai
• Kočevski

Bővebben: Vend nyelv

A vend (prekmurščina, prekmürščina) a legnagyobb dialektusa a pannon csoportnak. A 19–20. században vita tárgya volt, hogy tekinthető-e a szlovén nyelv részének. A két világháború között a magyar revíziós szellemű történetírás hamis és tudománytalan elméletekkel próbálta meg a szláv nyelvektől elvonatkoztatni. Ma is vitatkoznak a vend nyelvi, vagy nyelvjárási jellegét illetően, olyanképpen, hogy tekinthető-e második szlovén nyelvi normának.

A vendnek a szlovéntól jóval eltérőbb szókészlete, kiejtése és ragozása van, sőt rendelkezik külön irodalmi nyelvvel is. 1920-ig a Muravidék és a Vendvidék oktatásában, sajtójában, sőt közigazgatásában használták. Ma az A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya értelmében akár regionális nyelvnek is be lehetne sorolni, de sem Szlovéniában, sem Magyarországon nem tettek lépéseket ennek érdekében.

Bővebben: Réziai nyelv

A réziai Olaszországban használatos. Szintén alakított ki - ugyan nem teljes - irodalmi formát, valamint lexikai és nyelvtani sajátosságai is nagy fokú eltéréseket mutatnak. A vendhez hasonlóan a réziait is elzártság alakította ki, amelyre hatást gyakoroltak az őt körülvevő újlatin nyelvek, mint az olasz, velencei és friuli nyelvek. Sajnos a réziai nyelv beszélőinek száma nem emelkedik másfélezer fölé, s nincs remény arra, hogy fennmaradhat. A regionális nyelvről szóló okmány értelmében szintén lehet akár ebbe a kategóriába sorolni, de ez még mindig nem történt meg. Ennek oka, hogy akár a réziai, akár a vend esetében ott a háttérben a szélsőséges, szlovénellenes politika. Ezért a szlovének úgy érzik, ha elismernék, hogy ez a két önállósult dialektus nyelv, akkor igazat adnának az ellenük ungorkodó szélsőségeseknek.

 

Tekintsd meg a Wikipédia szlovén nyelvű változatát!

• Magyar–szlovén szótár és szlovén–magyar szótár a Wikiszótárban, a szabad szótárban
• Szlovén útiszótár (magyarul)
• Slovenski jezik – Slovene Linguistic Studies (angolul)