St. Moritz
St. Moritz (németül: Sankt Moritz, rétorománul: San Murezzan) város Svájc délkeleti részén, Graubünden kanton Maloja kerületében.
| St. Moritz | |||
 | |||
| Látkép a St. Moritz-tóról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Graubünden kanton | ||
| Kerület | Maloja (kerület) | ||
| Gépkocsijel | GR | ||
| Irányítószám | 7500 | ||
| Körzethívószám | 081 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4994 fő (2017. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 178 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1,822 m | ||
| Terület | 28.69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 29′ 50″, k. h. 9° 50′ 16″46.497222°N 9.837778°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 50″, k. h. 9° 50′ 16″46.497222°N 9.837778°E | |||
 | |||
| St. Moritz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz St. Moritz témájú médiaállományokat. | |||
St. Moritz az Alpok 12 leghíresebb síterepét egyesítő Best of the Alps szövetségnek a tagja. Az Inn felső folyása mentén, az Engadin völgyben elhelyezkedő település, a St. Moritz-tó partjára épült. A város két részre oszlik, a tó felett, teraszszerűen, 1853 méter magasságban elterülő St. Moritz-Dorf-ra valamint a tó partján húzódó St. Moritz-Bad-ra. St. Moritz-Dorf–ban az egykori falu szinte elvész a hatalmas szállodák, sportpályák között, csak ősi román templomának maradványa, a ferde Schiefer Turn emlékeztet rá. A jelentős turistaközpontban az ide érkezők számos kikapcsolódási lehetőség közül választhatnak, a sí és jégpályákon kívül golffal, tenisszel, lovaglással és vitorlázással tölthetik el idejüket. St. Moritz-Bad elsősorban gyógyhely, nagy szanatóriumokkal, fürdőintézetekkel. Szénsavas, vastartalmú gyógyvizét már az ókorban használták. Az egyik forrásnál (Mauritius-Quelle) rekonstruálták egy bronzkorszakbeli létesítmény maradványait, eredetije az Engadiner Museum termeiben tekinthető meg. A településről sikló visz fel a 2488 méter magasan fekvő Corviglia-kilátóhoz, ahonnan nemcsak a völgy tekinthető át, hanem az e mögött elterülő Bernina-hegyrendszer égbetörő csúcsai is.
Történelem
szerkesztésA régiót az ókorban etruszkok népesítették meg, akik Krisztus előtt 587-ben Rhaetus vezérlete alatt vándoroltak be. A rómaiak szintén eljutottak Svájc e részeibe. A középkorban Chur püspökei voltak a vidék urai, akik az uralmat kénytelenek voltak megosztani Tirol grófjaival. A német birodalmi hatalom gyengülésével a XIV. században a vidék lakói függetlenségük megóvása végett, szövetséget kötöttek. 1499-ben I. Miksa a Habsburg birodalomhoz akarta csatolni ezt a területet is, de a Calven mellett vívott csatában vereséget szenvedtek a hadai és a császár a bázeli békében (1499. november 22.) hódításáról kényszerült lemondani.
1928-ban és 1948-ban téli olimpiai játékok helyszíne volt a kis alpesi település.
Látnivalók
szerkesztés- Engadiner Museum - folklorisztikus emlékeket és régi szobaberendezéseket mutat be.
- Segantini-múzeum - az alpesi tájak legnagyobb festőjének, Giovanni Segantini műveit, köztük a híres, befejezetlen hármas képét (Werden-Sein-Vergehen) mutatja be.
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach institutionellen Gliederungen, Staatsangehörigkeit (Kategorie), Geschlecht und demographischen Komponenten. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. január 12.)