Simon István (költő)
Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. – Sümeg, 1975. július 7.)[4] magyar költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.
| Simon István | |
 | |
| A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
| Született | 1926. szeptember 16.[1][2] Bazsi |
| Elhunyt | 1975. július 7. (48 évesen)[1][2][3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rajcsányi Irén |
| Gyermekei | Simon István 1960. szeptember 2. - 2019. április 4. Simon Ágnes 1971. április 16. - |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1975. július 7.) |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1952) |
| Kitüntetései |
|
 | |
| Simon István aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simon István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésIfjúkora
szerkesztésSzegényparaszti családban született a Zala vármegyei[5] Bazsin. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt.
Elemi iskolába szülőfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1947-ben befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett. 1948-tól Népi-, majd Eötvös-kollégistaként a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, ahol 1952-ben kapott magyar–német szakos tanári oklevelet.
Pályafutása
szerkesztés(XIII. ker., Raoul Wallenberg utca 7)
1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. 1948-tól a Csillag és az Új Hang közölt tőle verseket. 1952–1955 között a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt. 1955–1956-ban az Új Hang főszerkesztője volt. 1957-től a Kortárs egyik alapítója és rovatvezetője, 1964–1971 között főszerkesztője volt.
1963-tól országgyűlési képviselő volt. 1971-től haláláig (1975) a Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar irodalom tanára, ugyanettől az évtől a Magyar Írók Szövetségének titkára, 1974-től főtitkárhelyettese volt.
Bazsin helyezték örök nyugalomra. Bronzból készült síremléke és domborműve (1981) Laczkó Ibolya (1942–1995) szobrászművész és kiváló művész munkája.
Költészete
szerkesztésA fényes szelek nemzedékével érkezett az irodalmi életbe. Pályakezdő versei a falusi élet idilli képei. A forradalom utáni időszak lírai önelszámolásra késztette. Az 1960-as, 1970-es években az életképszerű jelenetezést gondolati igényesség váltotta fel, az elmúlástudat problémái foglalkoztatták.
Művei
szerkesztés- Egyre magasabban. Versek; Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, Bazsi, 1944
- Tanú vagyok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1950
- Hajnali lakodalmasok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1952
- Érlelő napok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
- Nem elég; Szépirodalmi, Bp., 1955
- Himnusz az értelemhez; Szépirodalmi, Bp., 1956
- Felhő árnyéka; Magvető, Bp., 1956
- Pacsirtaszó. Versek. 1949–1957; Magvető, Bp., 1958
- A Jangce vitorlái. Versek Kínából, Vietnamból és Koreából; Magvető, Bp., 1959
- Februári szivárvány. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1959
- Almafák. Versek. 1959–1962; Magvető, Bp., 1962
- A virágfa árnyékában. Tanulmányok, kritikák, cikkek. 1953–1963; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Gyümölcsoltó. Versek. 1949–1963; Magvető, Bp., 1964
- Szőlő és gesztenye; Szépirodalmi, Bp., 1966
- Verőfény. Simon István válogatott versei. 1943–1966; Magvető, Bp., 1968
- Forró égöv alatt. Útirajzok Vietnámból, Egyiptomból és Kubából; Magvető, Bp., 1969
- Gyalogútról a világba; bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1970
- A magyar irodalom; Gondolat, Bp., 1973
- Örök körben. Válogatott és új versek. 1943–1973; Szépirodalmi, Bp., 1973
- Rapszódia az időről; Szépirodalmi, Bp., 1975
- Bakony; fotó Reismann János, szöveg Simon István; Corvina, Bp., 1973 (németül is)
- Gyönyörű terhem; Szépirodalmi, Bp., 1976
- Írószobák; bibliográfia Zalán Vince; Gondolat, Bp., 1976
- A magyar irodalom; képanyag vál. Koroknai István; 2. bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1979
- A sümegi vadgesztenyék; utószó Ferenczi László; Móra, Bp., 1979
- Simon István válogatott versei; vál., szerk., előszó Garai Gábor; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
- Szemek emléke. Válogatott versek; vál., szöveggond. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1986
- Váci Mihály–Simon István–Garai Gábor: Valami nincs sehol. Válogatott versek; vál., szerk. Baranyi Ferenc; Papirusz Book, Bp., 2003
- Mirza; Forma-Art, Bp., 1989
Díjai
szerkesztés- József Attila-díj (1952, 1954, 1967)
- Kossuth-díj (1955)
- Batsányi-díj (1967)
- SZOT-díj (1971)
- Graves-díj (1976)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13844.htm, Simon István, 2017. október 9.
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Szalatnai Rezső: Simon István öröksége; in: Evangélikus Élet, 1975. aug. 17.
- ↑ 1950-től Veszprém megyéhez tartozik.
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- A magyar irodalom története 1945–1975
- Kortárs magyar írók
- Vasvári István: Simon István; FSZEK, Bp., 1971 (Mai magyar költők. Bibliográfia, 2.)
- Pályatársak Simon Istvánról; vál., szerk. Rádics József; Megyei Tanács–Eötvös Megyei Könyvtár, Veszprém, 1986 (Horizont közművelődési kiskönyvtár)
- Laczkó András: Simon István; Balassi, Bp., 1999 (Kortársaink)