Ragály (település)

Az Aggteleki-karszt déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 46 kilométerre északra.

A környező települések: északkelet felől Imola (5 km), délkelet felől Zubogy (5 km), dél felől Alsószuha (7 km), délnyugat felől Zádorfalva (5 km), északnyugat felől pedig Trizs (4 km). A legközelebbi városok: Rudabánya (12 km), Putnok (21 km) és Kazincbarcika (25 km).

Csak közúton érhető el, Zádorfalva felől a 2601-es, Aggtelek-Trizs vagy Felsőkelecsény-Zubogy érintésével a 2603-as, Kánó-Imola felől pedig a 2607-es úton.

A település neve valószínűleg a szláv rogalj szóból származik. Jelentése: szarv, szaru.

Első temploma már a 13. században állt. A lakosság nagy többsége a 16. században a református hitre tért át. A török megszállástól sokat szenvedett; a törökök 1558-ban felégették a falut. Legnagyobb birtokos családja a Balassa család volt.

• 1990–1994: Demeter Józsefné (független)^[3]
• 1994–1998: Demeter Józsefné (független)^[4]
• 1998–2002: Demeter Józsefné (független)^[5]
• 2002–2006: Id. Dusza László (független)^[6]
• 2006–2010: Id. Dusza László (független)^[7]
• 2010–2014: Dusza Dániel László (független)^[8]
• 2014–2016: Dusza Dániel László (független)^[9]
• 2016–2019: Perczel Sándor (független)^[10][11]
• 2019–2024: Perczel Sándor (független)^[12]
• 2024– : Perczel Sándor (független)^[1]

A településen 2016. szeptember 4-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület júliusban feloszlatta magát.^[11][13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de 16,22 %-os eredményével négy jelölt közül csak az utolsó helyet tudta elérni.^[10]

A település népességének változása:

2001-ben település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,9%, református 28,1%, görögkatolikus 0,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2,4% (22,5% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,2-0,2% görögnek, németnek, románnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 24,5% református, 1,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 7% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).^[16]

• A református templom eredetijét a 12–13. században építhették, akkor még persze katolikus templomnak. A középkori falfestményeket és a latin nyelvű szövegeket a reformáció idején lemeszelték; a falfestményeket és a latin nyelvű szövegtöredékeket közelmúltban tárták fel és restaurálták.

A 18–19. században és 1908-ban erősen átalakították. Bejárata a déli oldalon nyílik. Hajója viszonylag rövid (7 m * 15 m), diadalíves, egyenesen záródó szentélye dongaboltozatos. A huszártorony az 1876–82-es felújításkor készült, és eredetileg a tető keleti végén állt. Mostani helyére, a nyugati oldal fölötti tetőrészre 1908-ban helyezték át. A hajó és a szentély déli falát egy-egy keskeny román kori résablak töri át. A 19. században a hajó másik ablakát és a szentély zárófalát is megnagyobbították. A hajó 18. század végi kazettás, festett famennyezetét 1910-ben lebontották; most egyszínű, sík deszkázat helyettesíti.

A szép, fából faragott, festett, népies barokk stílusú bútorzat 1790 körül készült; az elpusztult mennyezettel egyidős lehet. Az északi és nyugati oldalon álló, csavart faoszlopokkal alátámasztott karzat mellvédjének medallionjait édenkerti motívumok díszítik. A festett szószékkorona finom faragásával és gazdag díszítésével tűnik ki. A csúcsán pelikán áll, alul a birtokos Balassa-Ragályi család címere. Több más tárgyon is festéknyomok látszanak.

Úrasztali kelyhe 1480 tájáról való. Egyik terítőjén a következő, latin nyelvű felirat olvasható: „ANNA SZAZ PECIT AD COENAM DOMINI DEDICAT ECCLESIAE RAGALIEN 1548” – ez a legrégibb, megmaradt magyar úrihímzés. Dienes Katalin terítője 1683-ban készült, három másik hímzés 18. századi munka. Az értékes textíliák elvitték a templomból, és az egyházkerület sárospataki múzeumában őrzik.

• A késő klasszicista (1842) római katolikus templom a falu keleti oldala fölé emelkedő dombon áll, homlokzatán toronnyal.

 

• A domboldalban álló Balassa-kastély (az úgynevezett „sárga kastély”) 1743-ban épült barokk stílusban. 1906-ban báró Ragályi-Balassa Ferenc felsőházi képviselő átalakíttatta és eklektikus stílusban bővíttette.

Az épület részben emeletes manzárdtetős, részben földszintes, elnyújtott téglalap alaprajzú toldalékokkal. A völgy felőli, eredetileg földszintes homlokzat 4+3+4 tengelyes, a középső 3 tengelyszakasz a homlokzat síkjából előugrik. Orommezejében az építtető Balassa-Ragályi család kettős címere, fölötte az 1743-as évszám. Az ablakok szemöldökpárkányai gazdagon díszítettek; a kovácsoltvas kosaras vasrácsok is kiváló mesterek keze munkáját dicsérik. A főpárkány frízében stukkódíszek kaptak helyet. A hátsó oldal neobarokk átépítés eredménye; homlokzatának közepén szintén címer díszeleg. A 18. századi helyiségek teknőboltozatosak, stukkódíszítéssel. A földszinti nagyterem mennyezete sík.

A kastély mögött elterülő erdős park gondozatlan. Az épület ma az alábbi közintézményeknek ad otthont:

polgármesteri hivatal,

kultúrotthon,

falumúzeum (kiállítás Balassi Bálint életéről, munkásságáról).

• A ragályi Balassa-kastély mellett az 1820-as években egy kisebb kastélyt is emeltek klasszicista stílusban. Szobái boltozottak. Ma ez az úgy nevezett fehér kastély magántulajdonban van, és felújításra szorul. Első emeleti dísztermének művészeti mozaikpadlója jelentős érték.

• Itt született 1814-ben Ragályi Ferdinánd földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1864-ben Ragályi-Balassa Ferenc földbirtokos.
• Itt született 1940-ben Várnagy Katalin Jászai Mari-díjas színésznő.

1. ↑ ^{a b} Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
5. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
6. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
7. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
8. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
9. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
10. ↑ ^{a b} Ragály települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
11. ↑ ^{a b} Négy településen választottak polgármestert (magyar nyelven) (html). mno.hu. [2016. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
12. ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
15. ↑ Ragály Helységnévtár
16. ↑ Ragály Helységnévtár

• Ragály az Észak-magyarországi kastélyút honlapján
• Ragály története^{[halott link]}
• A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei^{[halott link]}