Pierre de Coubertin

Coubertin Versailles mellett született, szülei: Charles Louis de Frédy és Agathe-Gabrielle de Mirville. Ősi nemes családjának eredete a római de Fredis-családig (Felice de Fredis, a Laokoón-csoport megtalálója) vezethető vissza.

A Sorbonne-on művészetet, filológiát és jogtudományt tanult. Tanulmányúton járt Kanadában, az USA-ban és Angliában is. Itt hallott először Thomas Arnold gondolatáról. Ezután meggyőződésévé vált, hogy a nevelésben az új út a követendő, és az egész emberiséget át akarta formálni a test, a lélek, és a szellem egységében. 1880-ban meg is alakította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, 1888-ban sportpropaganda-bizottságot hozott létre.

1880-ban – az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnének majd részt a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább emancipálódó világ miatt. Coubertin kezdeményezte az antik olimpiák öttusa versenyeinek analógiájára az – (akkori) modern kornak megfelelő – modern pentatlon vagyis öttusa versenyeket. A próbák egy hírvivő által leküzdendő feladatokat jelképezik: lovaglás, párbajlövés, párbajvívás, úszás és futás.

Coubertin a Union des Sociétés Françaises de Sports Athlétiques (Francia Atlétikai Egyesületek Uniója) nevű francia sportszervezet főtitkára is volt.

1894. június 23-án a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (1896–1925) elnöke lett.

Az 1912-es olimpia művészeti versenyében ő maga is indult, álnéven benyújtott Óda a sporthoz című versével sikerült is nyernie.

Neki tulajdonítják a következő idézeteket:

• „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!”
• „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”

Egyik idézet sem Coubertintől származik: az első nevezetes mondást Ethelbert Talbot, Közép-Pennsylvania episzkopiális (anglikán) érseke mondta el az 1908-as londoni olimpia előestéjén, a versenyzők számára rendezett misén a Szent Pál katedrálisban. A második idézet Henri Didon domonkos pátertől, Coubertin barátjától származik.

• Sportpedagógia; ford. Kovács Rezső; fordítói, Bp., 1931 (Országos Testnevelési Tanács könyvtára)

•  
  Emlékoszlopa a "TF" kertjében
•  
  Szobra Lausanne-ban
•  
  Mellszobra az FTC népligeti sportközpontjában

• Hill, Christopher R.. Olympic Politics. Manchester University Press ND (1996. november 22.). ISBN 0719044510 
• MacAloon, John J.. This Great Symbol: Pierre de Coubertin and the Origins of the Modern Olympic Games. Chicago: University of Chicago Press (1981. november 22.). ISBN 0226500004 ^{[halott link]}
• Young, David C.. The Modern Olympics, A Struggle for Revival. Baltimore and London: The Johns Hopkins University Press (1996. november 22.). ISBN 0801853745 

• Discourse of Pierre de Coubertin at Sorbonne announcing the restoring of the Olympic games ((franciául), audio)  
• The International Pierre De Coubertin Committee (CIPC) – Lausanne (angolul)
• Coubertin reader of Flaubert (angolul)
• The Wenlock Olympian Society (angolul)