[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/

Pierre de Coubertin

francia pedagógus, történész, sportvezető, a NOB alapítója
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 18.

Pierre de Frédy, Baron de Coubertin (Párizs, 1863. január 1.Genf, 1937. szeptember 2.) francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, 1896 és 1925 között elnöke.

Pierre de Coubertin
1915-ben
1915-ben
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2. elnöke
Hivatali idő
1896 – 1925
ElődDimítriosz Vikélasz
UtódHenri de Baillet-Latour

Született1863. január 1.
Párizs, Franciaország
Elhunyt1937. szeptember 2. (74 évesen)
Genf, Svájc
SírhelyBois-de-Vaux Cemetery

SzüleiMarie Marcelle Gigault de Crisenoy
Charles-Louis de Frédy de Coubertin
HázastársaMarie Rothan
Foglalkozás
  • történész
  • neveléstudós
  • tanár
  • író
  • rugby union match official
  • politikus
  • sportvezető
  • alapító
IskoláiÉcole Libre des Sciences Politiques

Díjak
  • Knight Officer of the Order of the Polar Star
  • Commander of the Order of St. Olav‎
  • Grand Cross of the Order of the Phoenix
  • Commander First Class of the Order of the White Rose of Finland
  • Officer of the order Orange-Nassau
  • 2nd Class Order of the Crown
  • Knight of the Order of the Crown (Romania)
  • Románia Csillaga érdemrend
  • Ferenc József-rend nagykeresztje
  • Officer of the Order of Leopold II
  • Glory of sport
  • World Rugby Hall of Fame (2007)
  • Order of the White Lion 5th Class

Pierre de Coubertin aláírása
Pierre de Coubertin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre de Coubertin témájú médiaállományokat.

Coubertin Versailles mellett született, szülei: Charles Louis de Frédy és Agathe-Gabrielle de Mirville. Ősi nemes családjának eredete a római de Fredis-családig (Felice de Fredis, a Laokoón-csoport megtalálója) vezethető vissza.

A Sorbonne-on művészetet, filológiát és jogtudományt tanult. Tanulmányúton járt Kanadában, az USA-ban és Angliában is. Itt hallott először Thomas Arnold gondolatáról. Ezután meggyőződésévé vált, hogy a nevelésben az új út a követendő, és az egész emberiséget át akarta formálni a test, a lélek, és a szellem egységében. 1880-ban meg is alakította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, 1888-ban sportpropaganda-bizottságot hozott létre.

1880-ban – az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnének majd részt a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább emancipálódó világ miatt. Coubertin kezdeményezte az antik olimpiák öttusa versenyeinek analógiájára az – (akkori) modern kornak megfelelő – modern pentatlon vagyis öttusa versenyeket. A próbák egy hírvivő által leküzdendő feladatokat jelképezik: lovaglás, párbajlövés, párbajvívás, úszás és futás.

Coubertin a Union des Sociétés Françaises de Sports Athlétiques (Francia Atlétikai Egyesületek Uniója) nevű francia sportszervezet főtitkára is volt.

1894. június 23-án a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (1896–1925) elnöke lett.

Az 1912-es olimpia művészeti versenyében ő maga is indult, álnéven benyújtott Óda a sporthoz című versével sikerült is nyernie.

Neki tulajdonítják a következő idézeteket:

  • „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!”
  • „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”

Egyik idézet sem Coubertintől származik: az első nevezetes mondást Ethelbert Talbot, Közép-Pennsylvania episzkopiális (anglikán) érseke mondta el az 1908-as londoni olimpia előestéjén, a versenyzők számára rendezett misén a Szent Pál katedrálisban. A második idézet Henri Didon domonkos pátertől, Coubertin barátjától származik.

  • Sportpedagógia; ford. Kovács Rezső; fordítói, Bp., 1931 (Országos Testnevelési Tanács könyvtára)

További információk

szerkesztés