Pernye András

Édesapja, Pernye Károly gépészmérnök, apai nagybátyja, Otto Schulhof zeneszerző, a Bécsi Operaház karmestere volt.

Gyermekkorában aktívan sportolt, írónak készült, 16 évesen azonban elkapta a járványos gyermekbénulást, és bár leküzdötte a betegséget, felnőttként kerekesszékhez volt kötve.

Berkes Kálmántól klarinétozni, Vasadi Balogh Lajostól zeneszerzést tanult. A hangszeres pályára lépést maradandó bénultsága megakadályozta. Ezért zenetudománnyal kezdett foglalkozni. 1952-ben kezdte meg a szakot a Zeneakadémián, ahol Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán és Ujfalussy József voltak a tanárai. Kivételesen olvasott, művelt ember volt.

Kiváló zenei tárgyú könyvei és cikkei jelentek meg. Egyike volt az elsőknek, akik szakíróként fölkarolták a dzsesszzenét.

1963-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított, és 1965-től mindvégig a Zeneakadémián is. A Magyar Nemzet zenekritikusa volt, s eközben A Magyar Rádióban dzsessztörténeti sorozatot vezetett.

Országos és tartós népszerűségre tett szert a Ki mit tud? zsűritagjaként.

1975-ben Erkel Ferenc-díjat kapott.

Egyik aláírója volt a Charta '77-nek.

Ötvenegy évesen öngyilkos lett.

• Ravel: Pásztoróra. Petrovics: C'est la guerre; Milhaud: Francia saláta; Magyar Állami Operaház, Bp., é. n.
• Giacomo Puccini; Gondolat, Bp., 1959 (Kis zenei könyvtár, 9.)
• A német zene története 1750-ig; Zeneműkiadó, Bp., 1964 (Bibliotheca musica, 16.)
• A jazz; Gondolat, Bp., 1964
• Szabó Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1965 (Mai magyar zeneszerzők)
• A jazz; 2. jav., bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1966
• Alban Berg; Gondolat, Bp., 1967 (Kis zenei könyvtár, 35.)
• Hét tanulmány a zenéről; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
• Előadóművészet és zenei köznyelv. Esszé; Zeneműkiadó, Bp., 1974 ISBN 9633300312
• A nyilvánosság. Zenei írások; vál., szerk. Breuer János, előszó Almási Miklós; Zeneműkiadó, Bp., 1981 ISBN 9633303893
• Fél évezred fényében. Írások a zenéről; vál., szerk. Breuer János; Gondolat, Bp., 1988 ISBN 9632820991
• Giacomo Puccini; 2. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1988 ISBN 963330637X
• A jazz; Noran, Bp., 2007 ISBN 9789639716490
• Budapest hangversenytermeiben. Válogatott zenekritikák, 1959–1975; vál., szerk., utószó Mikusi Balázs; Gondolat–OSZK, Bp., 2012^[3] ISBN 9789636934392

• Liebner János: Mozart a színpadon. Dramaturgiai tanulmányok; szerk. Pernye András; Zeneműkiadó, Bp., 1961
• Failoni, Sergio: Hangfogó nélkül; vál., bev. Pernye András; Zeneműkiadó, Bp., 1962
• Oldal Gábor: Hanglemezbarátok könyve; szerk. Pernye András; Zeneműkiadó, Bp., 1962
• László Zsigmond: Az ifjú Liszt 1811–1839; szerk. Pernye András; Zeneműkiadó, Bp., 1962
• Gáspár Margit: A múzsák neveletlen gyermeke. A könnyűzenés színpad kétezer éve; szerk. Pernye András; Zeneműkiadó, Bp., 1963
• Gát József: Zongorametodika; szerk. Pernye András; Zeneműkiadó, Bp., 1964
• LeRoi Jones: A blues népe. Néger zene a fehér Amerikában; ford. László Balázs, versford. Dávidházi Péter, utószó Pernye András; Európa, Bp., 1970 (Modern könyvtár)
• Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009

 

• Láng István: Mario és a varázsló (1964)

• 1995-ben létrejött a nevét viselő alapítvány, melyet egykori tanítványai hoztak létre. A Pernye András Tehetség és Zenei Képességgondozó Alapítvány a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségét és zenei nevelését tűzte ki célul.^[4]
• 2009-ben egykori lakóhelyén, az Erzsébetvárosban emléktáblát^[5] állítottak fel, a Magyar Jazz Szövetség ugyanebben az évben Pernye András-díjat alapított.
• Anekdota: Pernye elvitte egy korai munkáját Lukács Györgyhöz, aki egy óra alatt azt ízekre szedte. Szomorúan – úton hazafelé – összetalálkozott Heller Ágnessel, aki meghallván a történetet így reagált: ha veled Lukács egy óra hosszat beszélgetett, akkor a dolgozatod kiváló.

• Zeneakadémia
• Szerzői adatlapja a Molyon

• Hollós Máté Pernyéről Archiválva 2015. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben